A SZERELMI
TILALOM
avagy
A palermói novícia
Víg nagyopera
két felvonásban
Shakespeare Szeget szeggel című vígjátéka nyomán
szövegét írta: Richard Wagner
Fordította: Csákovics Lajos
SZEREPLŐK:
Frigyes, a király távollétében Szicília német helytartója (bariton)
Luzio, ifjú nemes (tenor)
Claudio, ifjú nemes (tenor)
Antonio, a barátja (tenor)
Angelo, a barátja (basszus)
Isabella, Claudio húga, apáca egy Erzsébet-rendi
kolostorban (szoprán)
Mariana, novícia a kolostorban (szoprán)
Brighella, a poroszlók parancsnoka (basszus)
Danieli, fogadós (basszus)
Dorella, Isabella egykori szobalánya (szoprán)
Pontio Pilato, Danieli szolgája (tenor)
Bírák, Poroszlók. Palermo lakosai minden osztályból.
Nép. Maszkosok.
Egy zenekar.
Játszódik:
Palermóban, a XVI. században.
No. 1 Nyitány
ELSŐ
FELVONÁS
No. 2 Bevezetés
1. kép
Előváros
mindenféle szórakozóhellyel.
Az előtérben
Danieli borozója. Nagy tumultus. A poroszlók egy csoportja azzal van
elfoglalva, hogy a szórakozóhelyeken és kocsmákban pusztítást végezzenek, a
cégért letépik, szétverik a bútorokat, széttörik az edényeket, és így tovább.
A nép kórusa rájuk veti magát és útjukat állja. Verekedés kerekedik
Kar
Szoprán, Alt:
Ti
átkozottak! Menj innen! Rögtön kapsz egy frászt!
Nyakleves
kell? Tűnjetek el!
Nyakleves
kell? Tűnjetek el! Tűnjetek el!
Nagy pusztítás, rettentő kár!
Mit
törtök-zúztok? Sok lesz már!
Tenor:
Már
szinte összedőlt a ház!
Hagyd
abba most vagy kapsz egy frászt!
Hány
pofon kell? Tűnjetek el!
Hány
pofon kell? Tűnjetek el! Tűnjetek el!
Nagy pusztítás, rettentő kár!
Mit
törtök-zúztok? Sok lesz már!
Basszus:
Csak
tágulj innen!
Mit
törtök-zúztok?! Rombolás!
Tűnj
innen!
Hány
pofon kell? Nem tűrjük el!
Hány
pofon kell? Nem tűrjük el! Tűnjetek el!
Nagy pusztítás, rettentő kár!
Mit
törtök-zúztok? Sok lesz már!
Luzio, Angelo
és Antonio hahotázva kiverekedik magukat a borozóból.
Luzio,
Antonio, Angelo (nevetve)
Hahahaha!
Ez jó kis hecc!
Luzio
A
korsómból kidőlt a sör!
Antonio
Nyolc
zsandárt én pofoztam föl!
Angelo
A
kupleráj majd’ összedől!
Luzio
A
kocsmát rögtön szétverik!
E
sok poroszló mért van itt?
Brighella sok
poroszlóval együtt fogolyként hozza ki a borozóból Danielit, Pontiót és
Dorellát.
Kórus
Ott
nézd! Fogságba ejtik őket!
Pontio
Hagyj békén!
Danieli
Ne rángass!
Dorella
Tiszteld a nőket!
Luzio
Jót röhögök a helyzeten!
Danieli
A képeteket beverem!
Brighella
Te jobb, ha befogod a szád;
ha
jártatod, csak bajt hoz rád!
Dorella
Eressz! Ne ráncigálj, te gaz!
Segíts meg, édes Szűzanyám!
Brighella
Nem jár a Szűz e bűntanyán!
Kórus
Hagyd békén őt, ez rendes lány!
Dorella
Jó Luzio, jöjj, segíts nekem,
beváltom
úgy ígéretem:
hisz’
nékem régen udvarolsz,
s
mert nem vagy éppen csúf legény,
feleségül
mennék hozzád én,
de
csak úgy, ha érdekemben szólsz!
Luzio
Hej, erre vártam réges-rég!
No,
kezdjük így a nősülést!
[Brighellához]
Hagyd
őt! Ereszd el azt a lányt!
Brighella
Gyerünk tovább, börtönbe vetjük!
Luzio
Nem hallod? Azt az angyalát!
Brighella
(a
poroszlókhoz Luzióra értve)
Hozzátok őt is vélük együtt!
Luzio
Ujjal sem érhet hozzám senki!
Brighella
Gyerünk tovább!
Luzio
Ereszd csak el!
Brighella
Börtönbe vetjük!
Luzio
Ne vidd a lányt!
Brighella
Hozzátok őt is…
Luzio
Ujjal se érjen…
Brighella
… vélük együtt!
Luzio
… hozzám senki!
[a
néphez]
A
hitvány bandát szét kell verni!
Rögtön
szét kell verni!
Az
ám, fiúk, kergessük őket el!
Kórus
Kegyelmet
egy sem érdemel!
Luzio
Kergessük
őket innen el!
Kórus, Angelo
Kegyelmet
egy sem érdemel!
A
banda tűnjön innen el!
Angelo (Brighellához
és embereihez)
Van
nálad erre rendelet?
Luzio
Ki
küldött ránk? Feleljetek!
Angelo
Ki
küldött ránk?
Luzio
Feleljetek!
Dorella,
Pontio, Danieli
Bilincsbe
verve visztek el?
Kórus
Romokban
áll sok tisztes hely!
Garázdaság!
Luzio
Ki
küldött ránk, feleljetek?
Mind
Parancs
volt tán vagy rendelet?
Ki
küldött ránk? Feleljetek!
Parancs
volt rá, parancs volt rá
vagy
rendelet? Ki küldött ránk,
ki
küldött ránk? Hadd tudjuk meg!
Brighella
[Egy
nagy pergament húz elő]
Állj! Ím: a rendelet! [próza]
Ezer
bocsánat, Signore, ezer bocsánat, hogy előbb nem jutott eszembe! Igazán
köszönöm, hogy kedvesen figyelmeztetett.
[ének]
Dobszót!
A törvény ekként szól;
így
tesz rendet a helytartó!
A dobos mind a
négy oldalra megüti a dobot.
Mindenki
Figyelsz? Megint mit zúdít ránk?
Mi lesz, Frigyes, egy újabb marhaság?
Brighella
(felolvassa a törvényt)
„Mélységesen elborzaszt minket az istentagadó és romlott városunkban
ijesztő mértékben elterjedő ocsmány züllöttség és bűnösség.
Egy tisztább és Istennek tetsző magatartás helyreállítása és a nagyobb
erkölcsi kihágások megfékezése késztetett minket arra, hogy példaértékű
büntetéssel szüntessük meg az erkölcsi romlottság alapjait és gyökereit. A
ránk ruházott hatalomnál fogva elrendeljük a karnevál, a buja és züllött
ünnep beszüntetését, és halálbüntetés vár azokra, akik a tiltás ellenére
cselekednek.
Minden fogadót és szórakozóhelyet be kell zárni és ki kell üríteni. Az
ivás, valamint a szerelmeskedés vétségét elkövetőkre halálbüntetés vár.
A király nevében
helytartója: Frigyes.”
Mindenki (nevetve)
Ha, ha, ha, ha! Micsoda új móka!
Luzio
Így már tudjuk, hányadán állunk!
Éljen őfelsége, Frigyes!
Mindenki
Éljen, a jó keresztény!
Brighella
Istenem, milyen pimaszságot észlelek!
Dorella
Nagyon viccessé válik a dolog!
Luzio
Micsoda, se szerelem, se bor
és még karnevál sem!
Mindenki
(Brighellát
kivéve)
A német bolond, gyerünk, nevessétek ki őt,
legyen ez a válasz;
küldjétek őt vissza a havas hazájába,
ott aztán lehet szemérmes és tartózkodó.
Brighella
Ez most már túl sok, nem bírom ki tovább!
Még ilyen pimaszságot és arcátlanságot!
Amint kijutok a tömegből, soha többet nem
fogok belekeveredni!
Poroszlók jönnek Claudiót hurcolva
magukkal.
Antonio
Kit
hoznak ott? No lám!
Luzio
Hogyan?
Ez Claudio! Elfogták őt is?
Dorella
Claudio!
Claudio
Mit
fogság! Nagyobb baj van itt!
Csöppet
sem vicces… Nincsen hozzá kedvem,
Ostoba
ügy…
Luzio
Ne
kertelj, áruld el, mi az?
Claudio
Ki
hinné: meg kell halnom érte…
Luzio
Hogyan?!
Mindenki
Halál?!
Hát ő mit vétett?
Luzio
Eltitkolt
pártütés?
Mind
Pártütés?!
Claudio
Menj
már! Szerelmes voltam…
Luzio
S
az kit zavar? Ez vicc!
Claudio
Úgy
tűnhet, ám Frigyestől jött a rendelet…
Luzio
Ne
tréfálj! Nevetséges ez!
Claudio
Már
holnap vérpad várhat rám!
Mindenki
Hogy
holnap?! Tán bűn lett a csók?!
Elég
volt már, ez több mint sok!
Claudio
Dorella?
Ej, mért vagy te itt?
Vétettél,
mondd csak? Mit?
Dorella
Óh,
Claudio! Úgy látom, úrficskám,
nagy
bajban van; de nékem is kijut;
mert
kedves húga, Izabella,
apácaként
klastromba ment,
s
utcára tett ki engemet…
E
kocsma lett az otthonom,
de
máma ránk törték az ajtót,
s
elvisznek, mint egy bűnözőt…
Claudio
Sajnállak
én, te jó leány.
Segítenék,
ám, nem lehet…
Luzio
Nem
lesz itt baj, higgyétek el!
Biztosan
csak tréfált Frigyes.
Antonio,
Angelo, Kórus
Nem
hagyjuk úgysem ennyiben!
Luzio
A
tréfa rá nem jellemző…!
Luzio
Az egy
őrült! Tudom, ismerem.
Se
hús, se hal. Nem lát, nem hall.
Jéghideg
lény és szívtelen.
Királyhű,
hajthatatlan lélek,
úgy
hírlik, épp ezért van itt:
egy
érzéketlen elnyomó.
Claudio
Talán
csak jellemes…
Luzio
Menj
már!
A
szabadságunk gyűlöli,
az
engedetlenségtől fél,
–
csak féljen! –, minket meg nem tör!
Claudio
Ha
fél, ha nem, csak egy megoldás
hozhat
tán menekülést…
Próbáld
meg, Luzióm!
Hol
földi hívság meg nem fér:
a
klastrom, hol van, jól tudod;
a
Szent Erzsébet-rendben él
a
húgom, megtalálod ott.
Óh,
menj, keresd fel még ma őt,
óh,
kérlek, ne késlekedj!
Mondd
el, mi rémes baj tört rám,
mondd
el, a bátyja bajban van!
A
helytartót ő kérje meg,
lágyítsa
meg a szívét!
Esdve
kérje, úgy majd szán talán!
Mondd
el: hibáját bánja már,
s
a bátyja minden rendbe hoz!
Ha
nála bűnbocsánat vár,
én
benne már megbízhatok.
Húgomnál
bűnbocsánat vár,
jövőmben
már megbízhatok.
Mindenki
Mért
jó, hogy folyton zaklat, folyton feldühít?
Dorella, Kar
Dühít!
Felforr a vérem és a vad harag hevít!
A
kétség!
Egy
őrült kénye-kedve ránk telepszik így!
Egy
őrült elme kénye ránk telepedik!
És
nem hagy nyugtot, mert ő tud jobban mindent,
szabadság
itt nem lesz, amíg ő uralkodik!
Egy
ő- … :ISM: … -dik.
Elnyomó!
Álszent őrült!
Nem
lesz szabadság, míg ő van itt!
A
jókedvünk lopta el! A jókedvünk lopta el!
Galád
csaló! Őrült szörnyeteg,
ki
minden embert tönkretesz!
Claudio
-
Óh,
menj hozzá! Ne késlekedj!
-
Hadd
hallja meg, mily vész fenyít;
ő
jó húgom, és megsegít!
Áldott
jó a szíve, hát, rajtam biztos, hogy segít!
Hadd
tud-… :ISM: … -gít
Bölcs
leány, bízom benne.
Ő
oly jó, majd bizton megsegít!
E
lány majd bizton megsegít!
E
lány majd bizton megsegít!
Talán,
talán húgom megsegít!
A
húgom lesz, ki megsegít!
Luzio
Már
indulok! Nem késem el!
-
De
jó húgod, ha célt nem ér,
majd
én leszek, ki megsegít.
Rajtad
Luziód segít! Majd a jó barát segít!
De
jó … :ISM: … gít.
Esküszöm:
jó barátod
téged
minden bajban megsegít!
Ne
félj, barátod segít! Ne félj, barátod segít!
Ne
félj! Ne félj! Jó barát segít,
ha
baj van; téged megsegít.
Brighella
Hogy
vigyem innen őket így,
hogy
vigyem innen őket így?
A
helyzet józanságra int,
a
helyzet józanságra int!
Fenyegetőn
morognak mind.
Óh,
bárcsak már ne lennék itt!
Óh,
bárcsak ne lennék itt!
Óh,
bárcsak már ne lennék itt!
Fenyege-
… :ISM: … itt!
Fenyegetőn
morognak mind,
óh,
bárcsak már ne lennék itt!
Óh,
bárcsak már ne lennék itt!
Óh,
bárcsak ne lennék itt!
Óh,
bárcsak ne lennék itt!
Óh,
jaj! Óh, bárcsak ne lennék itt!
Óh,
bárcsak már ne lennék itt!
A tömeg
lassanként szétszéled.
Brighella és
poroszlói a foglyokkal együtt nagy nehezen utat törnek a sokadalmon át.
2. kép
Udvar az
Erzsébet-rendi apácák kolostorában.
Egyik oldalon a
kolostor kertje, a másik oldalon a templom, középtájon a kapu.
No. 3 DUETT
Apácakórus[a színfalak
mögött]
Salve regina coeli! Salve!
Isabella és
Mariana jönnek a kertből.
Mariana,
Isabella
Szent, égi béke szívünkre száll;
áhított
réve int nékünk már!
Mariana
Szent,
égi béke szívünkre szállj!
Kiáradj,
áradj ki ránk!
Isabella
Mennyei
béke nyugalma, áradj,
áradj
ki ránk!
Együtt
Eltűnt
a bánat, könnyek nem fájnak,
(M:
vágyunk) a szívünknek vágya Isten,
a
vágya Isten, csak Istenhez száll.
Szívemnek
vágya Istenhez száll.
Isabella
Szívemnek
vágya
Isten,
Istenhez száll.
Mariana
A
vágyam Isten,
Istenhez
száll.
Isabella
Remélem, hogy a seb begyógyult már,
melyet a nővérek előtt mindig elrejtettél,
ha vigaszra vágysz, bízd rá a szádra
a régóta eltitkolt fájdalmakat.
Szerettük egymást fiatalságunk óta,
de három éve már elváltunk
egyedül talált meg minket a kegyetlen
sors,
elvette az anyát és az apát,
védelmet kerestem a falak között,
itt találtam rád fájdalom és szenvedés
közepette,
de állandóan csak hallgatsz, nem vagyok rá
méltó,
hogy megoszd a testvéreddel a bánatod!
Mariana
Hallgass, csakis te vagy az,
akitől vigaszt és szeretetet remélhetek!
Milyen más fájdalmat ismer egy nő,
mint a szerelemét?
Az őszintén szeretett férfi hűtlensége
elvett minden életkedvet!
A pap keze által már megköttetett
szerelmünk titkos szövetsége,
de ő, aki egykoron szegényen és
ismeretlenül
lépett Szicília területére,
elnyerte a király kegyeit, és oly magasra
jutott,
hogy a becsvágytól feltüzelve,
a csendes boldogság szerelmét eltaszította
magától,
és engem, a feleségét hamarosan elhagyott!
Isabella (haraggal)
Óh,
aljasság! Mondd meg, ki volt?
Mariana
Frigyesnek
hívják: helytartónk.
Isabella
Őt
ismerem; szenteskedő…
és
álszent! Jaj, ti asszonyok,
ha
bántanak, csak sírni tudtok,
bár
bosszút kéne állnotok!
Mariana
Könnyünk
a bajban vigaszt ád,
s
a megbocsátás szent erény.
Egy
hűtlen férfit vesztve – ím:
testvérre
leltem. Isten jó!
Szent,
égi béke, szívünkre száll;
áhított
réve int nékünk már!
Mennyei
béke nyugalma árad itt ránk;
kiárad,
árad itt ránk.
Eltűnt
a bánat, könnyek nem fájnak,
szívünknek
vágya Isten, a vágya Isten,
csak
Istenhez száll.
Szívemnek
vágya Istenhez száll.
Szívemnek
vágya Istenhez szálljon!
Istenhez
talál.
Isabella
Sajnállak
én, s menekülök
tetőled
hitvány, átokverte, álnok Föld.
Nem
nyújthatsz többé örömöt,
s
egy őrült végromlásba dönt,
mert
ő akármit megtehet,
nem
bánja mennyire szenved más,
nem
bánja, nem bánja, nem bánja,
mennyire
szenved más,
jaj,
szembeszállni nem lehet,
és
szembeszállni nem lehet,
és
szembeszállni nem lehet,
ez
így nem élet, nem élet ez,
halál,
ez nem élet, nem élet ez, halál.
Nem
bántja őt a szenvedés,
nem
bántja őt a szenvedés,
nem
bántja őt a szenvedés,
nem
bántja őt a szenvedés,
már
ez nem élet így, ez már nem élet így, halál.
Megszólal a
kapucsengő.
Isabella
A
csengő. Hol a kapusnő?
Menj
csak, kinyitok én!
(Mariana
távozik, Isabella még utánanéz, odasiet még egyszer hozzá és átöleli.)
Kis
árvám!
Mariana távozik.
No.
4 DUETT
Luzio
és Isabella
Isabella
kinyitja a kaput, belép Luzio.
Isabella
eltakarja magát.
Isabella
Egy férfi jött. Óh, kérem, várjon itt!
A
kapus nővért küldöm rögtön.
Luzio
Nővér,
várjon! Nincs időm.
Segítsen
ön, és küldje
Isabella
nővért;
a
szent keresztre kérem!
Isabella
Isabellát
küldjem épp?
Én
magam vagyok.
Kicsoda
ön, s mi dolga vélem?
Luzio
Óh,
hála Isten! Úgy hívnak: Luzio,
fivéred
régi jó barát…
Isabella
Luzio?
Önt hírből ismerem.
Mihaszna,
könnyűvérű, léha…
Luzio
Kár
erre vesztegetni szót…
Isabella,
fivéred mentsd a vésztől!
Isabella
Fivérem
bajban van?!
Luzio
Halljad!
A
bátyád szerette Júliát, s oly lángolón…
Isabella
Szégyentelen!
Szólj, megesett a lány?!
Luzio
Ne
sürgess!
Történt,
mi történt, túl sok szót vesztegetni erre kár.
Megbánva
vétkét ő a lánynak férje lenne,
ám
jött egy újabb rendelet,
Frigyeshez
méltó őrültség,
hiába
bánja azt, mit tett:
mert
rá a vérpad vár!
Isabella
Meghal?!
Luzio
Óh,
Isabella, vége van,
hacsak
te nem segíted meg!
Frigyeshez
menj, ne késs egy percig,
zokogva,
térden állva kérleld,
úgy
tán kegyelmet nyerhet még!
Isabella
Jóságos
Isten! Az az aljas
pusztuljon
el, megsemmisítem!
Indulatosan
felfedi arcát.
Luzio
Mit
látok! Égi szépség!
Isabella
Most
még ez egyszer
elhagyom
a zárdát.
Luzio
De
mért csak egyszer? Hagyd el végleg!
Elbűvölő,
fenséges szép vagy!
Isabella
Azt
nem! E zárda otthonom.
Luzio
Már
mennünk kell! Legalább most
hagyd
el a zárdát, jöjj!
Bajban van
bátyád, mentsd meg őt!
Isabella
Megmentem
bátyám, jöjj!
A drága testvérem élete
az oltalmamra van bízva,
muszáj megmentenem őt,
mert ő erősen számít rám!
Az álszent ellen támadást indítani,
csak úgy árad belőlem az indulat,
hogy bátran legyőzzem őt,
Isten jogot és erőt adott nekem!
Luzio
Miért érzem azt, hogy remegek,
a szépséges apáca,
ez neki tulajdoníthatja,
aki a szemébe néz!
Hogyan tudnám legyőzni őt,
a forró szenvedélyt;
alul maradtam vele szemben,
hiányzik belőlem a bátorság és az erő!
Jöjj,
ám ha innen most kilépsz,
óh,
azt ne mondd, hogy visszatérsz!
Isabella
Mi
ez a hang?!
Luzio
Óh,
hallgass rám!
Az
Úr nem erre tartogat,
nem
zárdaszűzként gondolt rád,
hisz’
lángol benned izzó tűz,
s
a két szemed két forró láng!
A
két szemedben forró láng,
és
perzsel, perzsel, lelked izzó tűz,
úgy
perzsel, perzsel lelked izzó tűz!
Isabella
Mit
nem merészelsz?!
Luzio
Hallgass
rám! Légy asszonyom,
elveszlek
én!
Térdre
ereszkedik.
Isabella
Állj
fel, bolond! Hogy merted ezt?
Hogy
mersz itt így beszélni hozzám?
Elég,
kelj fel! Bár véled elmegyek,
de
többet hozzám szót se szólj ám!
Többé
szót sem. Többé
szót
se szólj! Szót se szólj!
Luzio
Ah!
Ah! Ah!
Ah,
Isabella! Ah, Isabella!
Nos,
hát jó! Tőlem nem kell félned:
alulmaradtam.
Menjünk hát!
Jöjj,
bátyád élete a tét!
Isabella
A
bátyám! Jöjj, mentsük meg őt!
Nyújtsd
hát kezed!
Luzio
Adjon
erőt!
Isabella
Az
életét megvédem;
nincs
más esélye tán,
én
szólok érdekében,
fivérem
számít rám!
Luzio
Mért
lüktet úgy a vérem?
Te
szép apácalány,
a
két szemed, ha nézem,
a
menny ragyog reám!
Isabella
Az
életét megvédem;
nincs
más esélye tán,
én
szólok érdekében,
fivérem
számít rám!
A
drága bátyám várva vár reám!
A
drága bátyám várva vár reám!
Luzio
Mért
lüktet úgy a vérem?
Te
szép apácalány,
a
két szemed, ha nézem,
a
menny ragyog reám!
A
mennynek fénye hull le rám.
A
fényes mennynek fénye hull le rám!
Isabella
Legyőzni
azt az aljast,
elönt
a bosszúvágy!
Te
jajszavamra hallgass,
nagy
Ég, erőt adj rá!
Legyőzni
azt az aljast!
Óh,
jajszavamra hallgass!
Legyőzni
azt az aljast!
a
jajszavamra hallgass,
nagy
Ég, erőt adj rá!
Nagy
Ég, erőt adj rá!
Luzio
Megfőzni
őt alantas?
De
lázban ráz a vágy!
Megfőzni
őt alantas,
te
kéjes ösztön, hallgass!
Megfőzni
őt alantas,
te
kéjes ösztön, hallgass,
vad
lázas vágy!
Az
ég erőt nem ád!
Isabella
Az
életét megvédem;
nincs
más esélye tán,
én
szólok érdekében,
fivérem
számít rám!
Legyőzni
azt az aljast,
fűt
a bosszúvágy!
Te
jajszavamra hallgass,
nagy
Ég, nagy Ég, nagy Ég, erőt adj rá!
Erőt
adj rá, erőt adj rá,
nagy
Ég, erőt adj rá, adj rá,
nagy
Ég, erőt adj rá!
Erőt
adj rá, erőt adj rá,
Erőt
adj rá, erőt adj rá!
Luzio
Mért
lüktet úgy a vérem?
Te
szép apácalány,
a
két szemed, ha nézem,
a
menny ragyog reám!
Megfőzni
őt alantas?
De
lázban ráz a vágy!
Te
kéjes ösztön, hallgass,
nincs
rá bátorság!
Nincs
rá bátorság!
Nincs
bátorság! Fogytán a bátorság!
Nincs
bennem annyi bátorság!
Nincs
bennem annyi bátorság!
Fogytán
van már a bátorság.
Nincs
bátorság, nincs bátorság!
(Sietve
távoznak.)
3. kép
Törvényszéki
terem tribünökkel, galériákkal. Brighella egy csapat poroszlóval, akiket a
bejárathoz állít őrködni.
No. 5 DUETT, TERZETT és ENSEMBLE
Brighella
Hol késik már?
Helytartóként úgy tartja tán:
rá bárki várhat…
Ránk támadtak… De borzasztó!
S ezt tűrnünk kell, de mért?
Tán kaptunk érte bért?
Nagy semmit!
Bár én is lennék egyszer bíró!
Mért ne?
Oly réges-régen vágyom rá!
Szívből!
És dönthetnék, hogy úgy vagy így jó
bármi…
Biz’ én nem kérnék érte bért!
Semmit!
Az
lenne jó, megpróbálnám!
Ha
dönthetnék, hogy hatna rám?
Bíró
lennék, joggal tennék,
joggal
tennék akkor bármit!
És
csak nem jön. Mit várjak még?
A
helytartó most én leszek.
Használni
kell a helyzetet!
(A
poroszlókhoz)
Ítélkezem.
Kezdjük is el!
Mind
jöjjön szépen sorban!
(Méltóságteljesen
helyet foglal.)
Óh,
mennyit vártam erre én!
(Behozzák
Pontio Pilatót.)
Jóember,
bátran lépj közel!
Pontio
Közelebb
nem… Már ez is sok…
Brighella
Nos,
szólj, hogy hívnak? Hát felelj!
Pontio
Az
én nevem… Megmondhatom…
Úgy
hívnak: Pontio Pilato.
Brighella
Pontius
Pilatus?! Szörnyeteg!
Te
gyilkos, Krisztust ölted meg!
Pontio
Nem
én! Nagyuram tévedett… Összetévesztett.
Szüleim
bűne ez a név,
de
ez önt ne zavarja össze!
Sajnos
e név nem népszerű…
Igyekszem
hát tisztára mosni!
Brighella
Tán
ez a módja? Tisztára mossa
egy
kupleráj vagy kocsma mocska?
Asszonnyá
tenni lányokat
egyetlen
éjszakára csak?!
Pontio
Nem!
Maximum egy negyed óra…
Sosem
volt több!
Brighella
Egynegyed
óra! Egynegyed óra!
Pontio,
ez tényleg hitványság!
E
bűnös névvel mit várnánk?
E
névvel mégis mit várnánk…?
Halld
hát, miként ítélkezek:
száműzetésbe
küldelek.
Pontio
Hogy
száműz? Hogy száműz?
Mint
egy bűnözőt?
Bíró
úr, protestálok, kérem!
Óh,
jaj! Ha száműz, akkor végem!
Ne
tegye ezt! Jaj! Ne tegye ezt!
Brighella
Légy
száműzött! Légy száműzött!
Pontio
Ön
száműz? Hát, száműz?
Jaj,
könyörtelen!
Brighella (az őrséghez)
Vigyétek
ezt a gazfickót!
Pontio
Hallgasson
meg!
Brighella
Ne
halljak szót!
Pontio
Hallgasson
meg!
Brighella
Ne
halljak szót!
Tünés!
Tünés!
Pontio
De
jó uram!
Hallgasson
meg, hallgasson meg!
Brighella
Tűnj
el! Tűnj el! Tűnj el! stb.
Pontio
Ha
engem száműz, pusztulnom kell!
Ha
engem száműz, pusztulnom kell!
Pusztulnom
kell!
Pontiót
kidobják.
Brighella
Hát,
így megy ez. Nem könnyű bér!
Ám
Frigyes majd szépen megdicsér.
(Bevezetik
Dorellát.)
Aha,
te vagy! Lépj errébb már!
Lépj
errébb! Errébb, gyere már!
Dorella
Itt
jó. Itt jó. Itt jó, itt éppen jó.
Megállok
itt, megállok itt.
Brighella
Nem
hallasz tán?
Dorella
Ez
nem hat rám.
Brighella
A
törvény megszegésével
te
súlyos bűnt követtél el.
Dorella (kineveti)
Hahahaha!
Brighella
Vét
minden csókolódzó pár,
sőt:
tiltott bor s a karnevál…
Dorella (nevet)
Hahahaha!
Brighella
Sok
férfi forgolódott ott,
s
a vége entyempentyem volt…
Dorella (nevet)
Hahahahahahahaha!
Brighella
A
mindenségit, ez már sok!
Dorella
Signor!
Brighella (megilletődötten visszahőköl)
Nézd
már! Mi van velem?
Dorella (kacéran)
Nyugodjon
meg, édes úr! Nyugodj csak meg!
Brighella
Épp
csak rám néz, s rögtön végem,
huncut
képe megszédít!
Higgadt
elme kell most nékem,
higgadt
elme kell most nékem,
félek,
jaj, mi lesz még itt!
Higgadt
elme kell most nékem,
félek,
jaj, mi lesz még itt!
Dorella
Épp
csak rá pillantok, s vége!
Képem
bárkit megszédít.
Jó
nagy mafla, csaljuk lépre,
Jó
nagy mafla, csaljuk lépre,
jó
kis móka lesz még itt!
Jó
nagy mafla, csaljuk lépre,
jó
kis móka lesz még itt!
Brighella
Épp
hogy csak rám néz, rögtön végem:
huncut
képe megszédít!
Félek,
jaj, mi lesz még itt?
Ah,
ah!
Dorella
Lám,
lám!
Brighella
Rám
néz…
Dorella
Épp
csak…
Brighella
Rám
néz, és rögtön végem van,
képe
úgy megszédít!
Képe
úgy megszédít
Dorella
…
hogy rápillantok, s vége!
Képem,
képem sok marhát megszédít.
Brighella
Ah,
ah!
Dorella
Lám,
lám!
Brighella
Rám
néz…
Dorella
Épp
csak…
Brighella
Rámnéz,
és én már érzem: végem!
Épp
csak rám néz, rögtön végem van,
mert
képe megszédít.
Dorella
…
hogy rápillantok, vége!
Épp
rápillantok, vége,
képem
bárkit megszédít.
Brighella
Ah,
ah!
Dorella
Lám,
:ISM:
…dít.
Jó
nagy mafla, csaljuk hát lépre!
Jó
kis mókát játszom még itt!
Jó
kis mókát játszom még itt!
Jó
kis mulatság lesz még itt!
Brighella
..dít.
Hát,
higgadt elme kell most nékem!
Szörnyen
félek, mi lesz még itt.
Úgy
félek, jaj, mi lesz még itt!
Félek,
jaj, mi lesz még itt?!
(magának)
Ah!
Törvény tiltja, észen légy!
Nyughass,
nyughass, különben itt a vég!
Dorella
Signor
Brighella, mondhatom:
öröm,
hogy ön a vallatóm.
Hallgatom,
hallgatom;
öröm,
hogy ön a vallatóm.
Brighella
Most
valld be, tévedt angyalom,
hogy
mennyi vétek terhe nyom!
Dorella
Miféle
szemtelenség ez?
Brighella
Elsőként
arra válaszolj,
szemérmed
őrzöd-é? Nos, szólj!
Dorella
Mily
arcátlanság az, mit kérd!
Már
látom, mire megy a tét!
Te
álszent, szemérmem érdekel?
Célodat
így nem éred el!
Brighella
Vigyázz,
te, túl messzire mégy!
Dorella
Ne
mondd!
Brighella
Jaj,
érzem, itt a vész!
Lenyűgözött
a kis csibész…
Dorella
Tőle
többet nem kell félnem,
tiltás,
törvény, sutba mind!
Az
kell csak, hogy énrám nézzen,
minden
törvény, minden törvény,
minden
törvény megszűnik!
Az
kell csak, hogy énrám nézzen,
minden
törvény megszűnik.
Brighella
Tőlem
többet nem kell féljen,
tiltás,
törvény sutba mind!
Mert,
ha pajkos képét nézem,
minden
törvény, minden törvény,
minden
törvény megszűnik!
Minden
átkos tiltó törvény megszűnik!
Brighella
gyengéden közeledik hozzá.
Brighella
A
szívem összetörted,
hát,
félre jogszabály!
Dorella
Már
rég megmondtam önnek,
itt
bűnre nem talál.
Brighella
Majd
megsegít az Ég,
csak
jó keresztény légy!
Dorella
Ez
így van.
Brighella
Gyermekem…
Dorella
Csak
mondd!
Brighella
Jaj,
nem merem.
Dorella
De
mit?
Brighella
Ez
őrjítő…!
Dorella
Mi
baj?
Brighella
Ah,
ah! Mily vonzó nő…!
Dorella
És,
és?
Brighella
Nem
bírom ezt!
Dorella
A
gazfickó, zaklatni kezd!
Brighella
Dorella!
Dorella
Méltatlan
ez!
Brighella
Óh,
hallgass!
Dorella
Méltatlan
ez!
Brighella
Dorella!
Dorella
Eresszen
el!
Brighella
Óh,
hallgass!
Dorella
Méltatlan
ez!
Brighella
Dorella!
Dorella
Eresszen
el!
Antonio,
Pontio, Angelo, Danieli és a Kórus
(a nagy középső
ajtó előtt erős, növekvő tumultus)
Ebből
elég! Napestig kell itt várni még?
Ebből
elég! Kinyitni már!
Ebből
elég! Kinyitni már!
Hát
meddig várjunk még?
Meddig
tart? Mit várunk még?
Nyiss
már ajtót! Vagy beszakítjuk most!
Nyiss
már ajtót, nyiss már ajtót,
vagy
beszakítjuk most!
Nyiss
már ajtót, nyiss már ajtót,
nyisd
már, vagy beszakítjuk, beszakítjuk most!
Nyisd
hát, nyisd hát mindjárt!
Vagy
beszakítjuk rögtön! Nyisd ki
:ISM
most!
Nyisd
ki! Nyisd ki, vagy beszakítjuk most!
Nyisd
ki! Nyisd ki! Nyisd ki vagy különben
nem
várunk és beszakítjuk most! Nyisd ki, nyisd ki!
Dorella
Váratlan
zaj! Lesz itt nagy baj!
Váratlan
zaj! Lesz itt nagy baj!
Váratlan
zaj! Lesz itt nagy baj!
Lesz
itt nagy baj! Lesz itt nagy baj!
Lesz
itt nagy baj!
Kis
törvénytiltott boldogság,
hozzá
nagy kedve volna még,
ha
ránk támadnak, megtudják,
de
épp az volna szép, az volna szép!
Megkívánt,
megkívánt,
megkívánt
s kedve lenne épp,
az
volna szép, hát még csak épp az volna szép!
Megkívánt,
s kedve volna épp!
Félhet,
félhet, hogy megtudják!
Vétett,
vétett, mert ez tiltott vágy!
Ha
őt így meglátják, az volna szép!
Az
volna szép!
Brighella
Végem
van, jaj! Lesz itt nagy baj!
Végem
van, jaj! Lesz itt nagy baj!
Végem
van, jaj! Lesz itt nagy baj!
Lesz
itt nagy baj! Lesz itt nagy baj! Lesz itt nagy baj!
Ez
törvénytiltott boldogság;
most
mit kell tennem, – óh, nagy Ég! –;
ha
ránk támadnak, megtudják!
E
csürhe lázong, ezzel énrám bajt hoz még!
A
légyott, az tiltott!
A
csürhe lázong, bajt hoz még!
A
csürhe lázong, ezzel énrám bajt hoz még!
Ez
törvénytiltott boldogság,
s
a csürhe egyre jobban lázong, bajt hoz,
bajt
hoz még!
Jaj
nekem, hogyha lát! Bűn a tiltott boldogság!
Aljas
csürhe, aljas csürhe, aljas csürhe bajt hoz még!
Az
aljas csürhe bajt hoz még,
nagy
bajt hoz még!
Brighella ezt a
jelenetet mindenféle nevetséges védekezésekkel tölti ki, miközben maga köré
asztalokból és székekből sáncot húzat fel, a poroszlókat pedig maga köré
csoportosítja.
Kívülről erősen
ütik és taszítják a nagy középső ajtót.
Az ajtó kinyílik és mindenki betódul
Antonio,
Pontio, Angelo, Danieli, nép és a letartóztatottak
Mi lesz már? Lépjen elő,
akinek itt bíráskodnia kell!
Brighella
Micsoda lárma, micsoda őrjöngés!
Dorella
Micsoda félelem! Még inkább elment az
esze!
Frigyes magas
rangú állami hivatalnokok gyűrűjében tűnik fel.
No. 6 FINALE
Frigyes
Egy
szót se! Hé, mit kell hogy lássak?!
Brighella,
szólj, mi történt itt?
Brighella
Uram,
hogy önnek kedvében járjak
elkezdtem
én a tárgyalást…
Frigyes
De
jogod nem volt rá! Ne próbáld
ezt
soha többé újra!
Csend!
A törvényt tartsátok tiszteletben!
Mindenki
Béküljünk
meg, és tartsd a szád!
Frigyes
még soha nem tréfált.
Dorella, Antonio, Pontio, Angelo, Danieli, Brighella
Frigyes
előtt tartsd a szád
Kar
Frigyes
előtt csak tartsd a szád!
Frigyes
Én
döntök, én. Több szót ne halljak!
Fiatal nemesek
küldöttsége lép elő élükön Antonióval, kérvényt nyújtanak át Frigyesnek.
Antonio
Vedd
tőlem, nagy kegyelmű úr,
követként
nyújtom át e kérvényt:
ne
tiltsd be itt a karnevált,
városunk
téged erre kér.
Palermo
így tovább nem élhet!
Mind
A
nép kívánja, engedj hát:
tovább
ne tiltsd a karnevált!
A
nép kívánja, engedj hát:
Ne
tiltsd tovább a karnevált
Add
vissza régi jókedvét,
hadd
élje vígan életét;
hogy
újra szálljon boldog ének,
Palermo
csak vidáman élhet!
Frigyes (Dühödten széttépi az írást.)
Ím,
itt a válasz, hitvány csürhe!
Ti
aljanép! Rút lelketek
a
vágy mocsarába fulladt,
így
ellepett a fertő?
Nincs
semmi érték, földi kéjre vártok?
Csak
részeg mámor; sárban henteregtek…
Mert
undorít a feslett, léha élet,
midőn
a király ide hívott engem,
e
romlott város undort keltett bennem,
s
a felség megviszolyogott úgy, mint én.
Nápolyba
tért, s lehetőség van rá,
hogy
helytartóként rendet tegyek itt,
kiirtom
én e város züllött szennyét.
Most
ennek érdekében hoztam törvényt,
s
ha úgy kell, tűzzel-vassal végrehajtom.
Gátat
kell vetnem bűnös vágyaknak.
Erkölcstelenség,
bűn, posvány és fertő:
ezt
látni mindenütt, de vége lesz.
Én,
én leszek az, ki rendet hoz most végre!
Mind
Hát
ez vagy tényleg jó nagy szent,
vagy
tán az ördög szállta meg!
Frigyes
Elkezdem
hát: elém a foglyokat!
Behozzák
Claudiót, Frigyes szigorú tekintettel hosszan nézi őt.
Hát
kelmed Claudio! Megismerem,
ahogyan
néz. Kevély és szemtelen,
lám,
fittyet sem vet rá, mi illendő!
Claudio
Rossz
szemmel néz rám, rossz szemmel néz rám
oly
csekély hibáért, mit tán fel sem róhat.
A
nyílt tekintet az ifjúság sajátja,
a
nyílt tekintet tán nem vétek!
Frigyes
Két
szemed lángol; nem az ifjúság,
parázna
jellem tükröződik ott.
Törvény
szerint te bűnt követtél el.
Claudio
Mondja
ki hát: szeretni bűn?
Frigyes
Hallgass!
Az ítélet: halál.
Mind
Halál!
Nagy Ég, ez borzalom!
Brighella
Halál!
Halál! Nagy ár, kis vonzalom…
Claudio
Végzetes
bűn, vétkes a csók?!
Frigyes
Mind
a kettő halni fog!
Isabella és
Luzio jelennek meg,
utat törnek
maguknak.
Isabella
Hallgasson
rám! Ő, ő a bátyám!
Dorella,
Antonio, Pontio, Angelo, Danieli, Brighella
Ah,
ez a húga! Halljuk őt!
Luzio
Itt
van a húga! Hallja őt!
Claudio
Nincs
senki más, ki óvjon engem!
Luzio
Ő
lesz az égi védelem!
Isabella
Bátyám,
ne félj, mit meg kell tennem,
én
azt teérted megteszem.
Hallgasson
meg, helytartó úr!
Ám
kérem, maradjunk csak ketten!
Frigyes
Nők
álnok könnye nem hat rám.
Csak
mondd! A nép maradjon bent!
Isabella
Küldje
el őket!
Mert
nem a bíró, hanem egy ember,
egy
érző ember, kihez szólnék.
Frigyes
Nem
hangzik jól.
Isabella (gúnyosan)
Így
megriadt egy gyönge nőtől?
Frigyes (felfortyan)
Távozzatok!
Mind
Távozzunk
hát minél előbb!
Jóságos
Ég, segítsd meg őt!
Távozzunk
hát, egymás előtt tárgyalnak ők.
Mindenki
távozik Frigyes és Isabella kivételével.
Frigyes
Beszélj,
hadd halljam, mi volt ilyen fontos?
Isabella
Egy
árva lány, lásd, kérve kérlel:
hagyd
meg a bátyja életét!
Ha
fájdalma hozzád, ha kínja nem ér el,
nincs
szíved, nincs szíved, így hát szánd meg,
nagy
fájdalmában szánd meg,
ki
nem szán egy árvát, az Úr ellen vét!
Nagy
fájdalmát, óh, szánd meg,
óh,
szánd meg őt és áldva légy!
A
testvéri érzésnek tárd ki szívedet,
fájdalmam
szánd meg, oh, szánd meg, ó, légy kegyes!
Frigyes
Megillet
minden tisztelet,
ám
irgalmat én nem ismerek.
Isabella
A
szívünk szerelmét Isten adta,
ha
véle harcolsz: dőreség!
Óh!
Ő a vágy, ő az érzelmek édesatyja,
ki
lángra gyújtja a szív hevét.
Ő
gyújtja lángra a szív hevét.
A
nőket ő teremté szépnek,
a
férfit hősnek és erősnek,
egy
őrült csak, egy álszent az,
ki
tiltja egybeforrni őket!
Egy
őrült csak, egy álszent az,
ki
tiltja egybeforrni őket!
Óh!
Óh! Óh!
E
szent, földi érzésnek tárd ki szíved,
óh,
tárd ki jó szívedet,
óh,
a fájdalmam, fájdalmam szánd meg,
óh,
szánd meg, légy kegyes!
Frigyes
Mily
tűz ég benne, hangja felkavar…
E
nő hat rám? Jaj, egész megzavar!
Isabella
Tán
szíved még nem érzet szerelmet,
az
égő, a forró vágy nem járta át?
E
mámor varázsa bűvkörébe nem vett,
s
nem ízlelted édes bánatát?
Egy
nő, ha egyszer bűvöletbe ejtett,
ha
tán elérte jégszívedet,
ha
átkarolta vágyban tested,
míg
láztól égett mindened,
egy
nő, ha egyszer bűvöletbe ejtett,
ha
tán elérte jégszívedet,
ha
átkarolta vágyban tested,
míg
láztól égett mindened, óh,
óh,
óh, úgy tárd ki, óh, tárd ki, előttem szívedet,
fájdalmam
szánd meg, óh, szánd meg,
óh,
szánd meg, óh, szánd meg; légy kegyes!
Frigyes
Már
szinte érzem ajka lángját, leheletét…
A
vérem forr! A lázas mámor elborít…
Isabella
Óh,
szánd meg, szánd meg drága bátyám!
Frigyes
Leolvad
szívemről a jég!
Leroskad
gőg és büszkeség…
Óh,
hagyj eléd borulnom csúszva!
Isabella
Csak
majd, ha kegyelmet adtál.
Frigyes
Fivéred
szabad lesz! De te,
ki
szívem forró lángra gyújtod,
hogy’
oltanád e lángot el?
Isabella
Hah!
Milyen láng?
Frigyes
Úgy
hittem, lángra gyúlni szívem képtelen;
ám
az, mit mondasz, felhevített,
és
perzselő szerelmet gyújt!
Bátyád
kegyelmet nyerhet, hogyha rávezetsz,
a
bűne hogy’ visz mennybe!
Isabella
Nagy
Ég, mit hallok?!
Létezhet
ily álszent elvetemültség?!
Mit
kívánsz? Nyíltan mondd ki hát!
Frigyes
Hogy
engedelmes szeretőm légy;
majd
úgy szabad lesz a bátyád, Claudio.
Isabella
Hah!
Förtelem! Te szörnyeteg! Ide! Ide!
(Az ablakok,
ajtók felé kiabál.)
Ide!
Siessetek! Ez árulás, csak jöjjetek! Ide! Hamar!
Tóduljatok
mind! Emberek!
Ide,
hamar! Ide, ide!
Be
mind! Hadd tudja mind, lerántom
előttük
álnokságod leplét!
Frigyes
Nem
vagy te észnél!
Isabella
Most
véged van!
Frigyes
Tébolyult!
Isabella
Csak
erre mind, Palermo népe,
nagy
hír vár rád!
A nép nagy
zavarodottságban árasztja el a termet és a galériákat.
Mind
Mi
történt itt, mért ordítasz? Ez mit jelent?
Isabella
Felfoghatatlan
aljasság!
Frigyes
Megállj,
gondold meg jól!
Mind
Ki
tudja, mi történhetett? Nem mondja meg?
Isabella
Mit
képes tenni; hitvány, kétszínű!
Frigyes
Hallgass!
Mind
Mi
történt itt? Mi baj?
Isabella
Mind
ismerjétek meg!
Frigyes
Meggondolatlan
vagy!
Isabella
Egy
rút gonosztevő,
itt
áll!
Mind
Mi
történt hát, beszélj!
Szólj!
Mi a baj?
Frigyes
Hallgass!
Megállj!
Kár
minden szó!
(Erőszakosan
félrevonja.)
Csak
gondold át: kit vádolsz meg,
s
ki vagy te itt?
Isabella
Hitvány,
engedj el!
Frigyes
Hallgass
rám!
Mit
gondolsz, itt ki hisz pont néked?
Te
balga, nem vagy ellenfél.
Kapsz
egy szép vizsgát: szent erényed
oly
szent-é, mint magadról mondod?
Isabella
Gazember
vagy! Az Ég megbüntet.
Frigyes
Ha
szívtelennek mondasz, persze!
Kevély
és gőgös helytartó,
mind
elhinnék, mert ők is tudják.
De…
ha szerelemmel vádolsz…
mind kinevetnek.
Isabella
Nagy
Isten! Győzött rajtam.
Frigyes
Hát
egy szót se szólj, és tartsd a szád!
Ha
mégis szájalsz, bajt hoz rád.
Isabella némán
összerogy. A kórus és a többiek részvétteljesen közelítenek felé.
Mind
Szólj,
Isabella, mondd, mi bánt!
Kiáltottál,
szükség volt ránk?
Isabella néma
mozdulattal visszautasítja őket.
Nem
szólsz? De mondd, ez mit jelentsen?
Ang, Da, B
Te
szenvedsz, de nem beszélsz;
hát,
semmi nem segít?
Úgy
rám tört a rettegés:
mit
tudhatott meg itt?
Dorella, Luzio,
Claudio, Antonio
Te
szenvedsz, de nem beszélsz;
hát,
semmi nem segít?
Úgy
rám tört a rettegés:
mit
tudhatott meg itt?
Pontio, Ang, Da,
B
Szenvedsz
és nem szólsz,
Mit
is tudtál most meg itt?
Dorella, Luzio,
Claudio, Antonio
Pontio, Ang,
Da, B
Mit
tudhatott meg itt,
mit
tudhattál meg itt?
Kórus
Csak
szenved, de nem beszél.
Mit
tudhatott meg itt?
Angelo,
Danieli
Elönt
a
gyászos
rettegés
Dorella, Luzio,
Claudio, Antonio, P.P.
Elönt
a rettegés!
Brighella
Ez
biz’ nem tréfa lesz,
mit
ő megtudott itt!
Isabella
Ez
bűn és el nem múló szégyen!
De
mit tehetnék, pirulok én!
Frigyes
Átszellemíti
őt a bánat,
egyre
szebb e lány!
Felajzotta
bennem így a vágyat,
kéjes
reszketés fog el!
Ha
pírban ég, de szép!
Kórus
Szegényke!
Isabella
Meg
kell tudniuk azt, hogy bűnös,
álszent
jellemét felfedem.
Dorella
Úgy
rettegek,
mit
mondott néki, mit mondott néki,
rettenet,
mit néki mondhatott!
Luz., Claud.,
Ant., P.P.
Úgy
rettegek,
mit
mondott néki, mit mondott néki,
rettenet,
mit néki mondhatott!
Frigyes
A
szívem megremeg!
Felajzod
a vágyamat, megszépít bánatod!
Ang, Da
Úgy
rettegek, néki mit mondhatott!
Mit
mondott néki, rettenet, mit mondhatott!
Brighella
Biztos
nem tréfa volt,
biztos
nem tréfa volt, nem tréfa volt
az,
amit mondott.
Nem
tréfa volt, mit néki elmondott.
Kórus
Bassz.:
Mit
hallott, mért is retten meg?
Felsők:
Mivégre
retten meg?
Mit
hallott tőle, jaj, mit mondhatott?
Isabella
Ha
valahogyan lépre csalnám,
s
lelepleződve saját törvénye
csapdájába
esne!
Én
legyek tán az áldozat?
Téged
elárult már, Mariana!
Mind
Mi
az, mit megtudott?
Mit
is mondhatott, mi oly rémes volt?
Frigyes
Oly
forró vágy fog el,
a
lázas reszketés,
de
szép a bánatod!
Brighella
Hát
az nem volt egy vicc, mit most hallhatott!
Nem
tréfa volt, az ám! Az nem tréfa volt.
Isabella
Mariana!
Mariana!
(Egy hirtelen
ötlettől vezérelve
gyorsan
felpattan.)
Mária?!
Óh, szent fénysugár!
Hah,
végre minden helyre áll!
Ha
régi párját küldöm el,
s
helyettem néki udvarol,
többé
nem rázza le a láncot!
Diadal! Diadal! Csapdádba estél,
gaz
cselszövő, legyőz egy nő!
Frigyes
Szólj,
Isabella, döntöttél?
Nos,
áll az alku? Válaszolj!
Isabella
Mit
tegyek mást erőtlen nőként?
Te
vagy a hős, erős nagyúr.
Frigyes
Mondd,
belemégy, szabad-e hinnem?
Isabella
Néha
az ember kénytelen…
Frigyes
Add
az esküd!
Isabella
Halld
az esküm!
Frigyes
Te
édes, mondd meg, hol, mikor?
Isabella
Megírom
majd…
Frigyes
Perzsel
a vérem!
Isabella
De
úgy a bátyám…?
Frigyes
Leveled
kinyitja majd a börtönét.
Isabella
Legyek
tiéd!
Frigyes
Ez
őrület!
Isabella
Hah!
Ragyogó,
ragyogó, ragyogó, a csapda rácsap,
elérem
így, elérem így a drága célt!
Le
kell, hogy hűtsed, hogy hűtsed még a vágyad,
mit
tőlem kapsz, mit kapsz majd,
mit
kapsz, több mint elég!
Ne
aggódj, tőlem bőven megkapod a béred,
meglátod,
hova jut a hipokrita őrület!
Most
meglakolsz,
most
meglakolsz, bolond, tanuld meg végleg
ezt:
ne nyúzd tovább a bőrüket!
Most
meglakolsz,
most
meglakolsz, bolond, tanuld meg végleg
ezt:
ne nyúzd tovább a bőrüket!
Majd
visszavág, majd visszavág az őrület!
Frigyes
Eljön,
de jó! – csak erre vártam;
enyém,
mit szívem hőn remélt!
Le
kell, hogy hűtsem még a vágyam,
mit
földi ember át nem élt!
S
ha ez jelentené a véget,
pokolra
küldve lelkemet,
a
menny sem adna vonzóbb élvet,
mint
bűnben véle nyerhetek!
Bármi
várjon, szebb vég nem lehet!
Bármi
üdvöt pótol az, mit
bűnben
véle,
bűnben véle nyerhetek,
mit
elnyerek!
Dorella,
Luzio, Claudio, Antonio,
Pontio,
Angelo, Danieli, Brighella, Kórus
Mi
történt itt? Egy szót sem értek!
Baj
van vagy őrült színjáték?
De vessenek már ennek véget!
Valami
rejtélyt sejtek még.
De
legyen ennek végre vége!
Én
itt rejtélyt sejtek még.
Dorella,
Luzio, Claudio, Antonio, Pontio, Kórus
Komolyan kell az ügyet venni,
ez nem vicc, ez nem vicc, hát tessék rendet tenni,
ma rendnek kell itt lenni,
nem tréfa: ifjú ember élete a tét!
Életét megkíméld!
Isabella
Hamar belátod: az, amit tettél, őrültség!
Az, amit tettél, őrültség, nagy őrültség!
Hah! Nagyszerű! Kész van a csapda! Rajtaveszt!
Brighella
Rettentő zaj! Rettentő zaj!
Rémes zaj! Rémes zaj! Rémes zaj!
Rémes zaj van, már a dobhártyámba tép!
Rettentő zaj! Rettentő zaj!
Frigyes
Hah! Ragyogó! Csak erre vártam!
Nagyszerű!
Nagyszerű!
Brighella
Akkor
hát?
Frigyes
Törvényem
ellen vétkezett.
Brighella
Vagy
úgy…
Frigyes
Ezzel
már ő ítélkezett.
Mind
Hát
nincsen benned irgalom!
Brighella
Ahogy
kimondta, úgy vagyon.
Claudio
Micsoda
szörnyű sorscsapás!
Luzio
De
Isabella kedve más!
Claudio
Hiába
kérted, nem segít?
Luzio
Valami
mégis felderít!
Dorella, Luzio, Claudio, Angelo,
Danieli, Kórus
Ah,
Isabella, nincs remény?
Isabella,
nincs remény?
Isabella,
nincs remény?
Isabella,
nincs remény? Isabella!
Frigyes
Törvényemet
megszegte ő, megszegte ő!
Törvényszegő!
Brighella (Az emberekhez)
Nos,
ennyi volt a tárgyalás.
Nos,
ennyi volt a tárgyalás.
Ez
ennyi volt.
Isabella
Ne
aggódj, pajtás, gondold át:
ne
hidd, mit mondd, s majd látva látsz:
a
fickó vicces jó barát,
csak
kell még egy kis pávatánc.
Csak
azt hidd el, mit látva látsz:
a
fickó viccel, az mit látsz:
csak
pávatánc, csak pávatánc!
Luzio
Egészen
tébolyult szegény!
Claudio
Nincs
benne szánalom felém?
Isabella
Csak
vigadj, táncolj úgy, mint én!
Szicíliában
termett lány
mind
könnyen lép át árnyékán!
(Claudióhoz)
Szabadság
vár, mulatság rám!
Dorella, Luzio, Claudio, Angelo,
Danieli, Brighella, Kórus
Mi
történt itt? Megőrült, lám!
Frigyes
Mi
történt itt? Megőrült tán?
Isabella
Csak
vigadj, táncolj úgy, mint én!
Szicíliában
termett lány
mind
könnyen lép át árnyékán!
Szabadság
vár, mulatság rám!
Frigyes
Isabella,
szólj, téboly tört rád?
Ezt
mire véljem? Mit csinálsz?
Isabella
Hát,
hogyhogy mit? Felajzva várom
a
holnapot, a boldog éjt!
Frigyes
A
holnapot?! Már holnap lesz?
Isabella
Már
holnap reggel küldöm el,
az
írást, azt, hogy mikor ’s hol.
Megtudja
majd.
Frigyes
Hogy’
bírom ki?
Isabella
Te
meglakolsz, szabad lesz már a nép!
Én
tépem majd az őrült hálód szét!
Hah,
meglakolsz, már vár a véged;
a
terved majd én tépem szét!
Most
meglakolsz, már vár a véged;
a
terved majd én tépem szét!
Most
meglakolsz, már vár a véged;
Vár
a vég, már vár a vég!
A
tervedet én tépem szét
Vad
terved majd én tépem szét,
majd
:| szét!
Vad
terved majd én tépem szét,
vad
terved majd én tépem szét,
az
lesz a véged,
ha
terved majd én tépem szét,
ha terved majd
én tépem végleg |: szét!
Az lesz majd
szép!
Az lesz majd
szép!
Az lesz majd
szép!
Az lesz majd
szép!
Az lesz majd
szép,
ha hálód tépem :| szét!
Én tépem szét, én tépem hálód szét!
Hálód szét,
hálód szét,
hálód szét,
hálód |: szét, én tépem szét!
Azt én tépem :| szét!
Én tépem szét,
én tépem szét,
én tépem szét,
én tépem szét!
Frigyes
Ha
tán a poklok lángja éget,
mit
bánom én, ez boldog vég!
Ha
tán a poklok lángja éget,
mit
bánom én, ez boldog vég!
S ha tán a
poklok vad lángja éget,
mit bánom én,
ez boldog |: vég!
Mit bánom én,
jöjj, boldog vég!
Mit bánom én,
jöjj, boldog vég!
Csak engem
majd boldoggá tégy;
és nem bánom,
ha jő a vég!
A menny nem
adhat nálad vonzóbb élvet,
bűnös :| vég!
Számomra nincs
már üdvösség,
csak majd e
bűnben vélem légy!
Csak majd e
bűnben, tiltott kéjben vélem légy!
Csak majd e
bűnben vélem légy!
Boldog |: vég!
Jöjj, boldog
vég! Jöjj, boldog vég!
Jöjj, boldog
vég! Jöjj, boldog vég!
Kárhozzam el
csak egyszer vélem :| légy!
Jöjj, boldog
vég! Jöjj, boldog vég!
Csak majd e
bűnben, tiltott kéjben,
majd e bűnben
vélem légy!
Boldog vég!
Boldog vég! Boldog |: vég!
Ha el kell
égnem, jöjj boldog :| vég!
Jöjj, boldog
vég! Jöjj, boldog vég!
Jöjj, boldog
vég! Jöjj, boldog vég!
Dorella, Luzio, Claudio, Angelo,
Danieli, Brighella, Kórus
Na,
ebből én már szót sem értek,
elvesztette
tán az épp eszét.
Mind
arra várunk, térjen észre,
és
az őrült hálót tépje szét!
Na,
ebből én már szót sem értek!
Tönkre
tennék minden ember épp eszét.
Mind
arra várunk, érjen véget,
és
ezt az őrült hálót tépjük |: szét!
Dorella,
Luzio, Claudio,
szoprán, tenor
E
rémes helyzet most érjen véget,
most
érjen véget,
a
hálót tépjük szét!
Angelo,
Danieli,
Brighella,basszus
Csak
ez a helyzet szűnjön már,
és
ezt a hálót tépjük szét,
az
őrült hálót tépjük szét!
Dorella, Luzio, Claudio, Angelo,
Danieli, Brighella, Kórus
Rémes
helyzet, érjen véget,
s
a hálót tépjük szét!
Az
őrült hálót tépjük :| szét!
Az
őrült hálót tépjük szét,
az
őrült hálót tépjük örökre szét,
örökre
szét, most tépjük szét,
tépjük
|: szét!
Őrült
helyzet, őrült helyzet,
őrült
helyzet, őrült helyzet!
Az
őrült hálót gyorsan tépjük :|szét!
Most
tépjük szét, most tépjük szét!
Az
őrült hálót tépjük szét,
az
őrült hálót tépjük szét,
tépjük
szét, tépjük szét,
tépjük
szét, tépjük|:szét!
Azt
tépjük szét, azt tépjük szét,
azt
tépjük szét, azt tépjük szét!
Gyorsan
tépjük :| szét!
Azt
tépjük szét, azt tépjük szét,
azt
tépjük szét, azt tépjük szét!
|
MÁSODIK
FELVONÁS
1. kép
Börtönkert
No. 7 DUETT
Claudio (egyedül)
Kishúgom, gyere már! Hadd tudjam
végre,
mi lesz a sorsom: halál
vagy élet?
Halál?
Ó, drága Júliám, ha tőled
ma elszakít a vég,
jaj, hogyha engem tán megölnek,
vajon, ki áll melléd?
Jaj, hogyha életemre törnek,
rajtad én hogy segíthetnék?
(Isabella
jön.)
Ah, Isabella, édes húgom,
óh, mondd, mi hír? - szólj végre
már!
Isabella
A büszke vég, mi téged vár:
becsületem megmentője légy te!
Claudio
Ezt hogyan értsem?!
Isabella
Halljad hát!
Egy állhatatlan zsarnok az,
aki most rád hoz gyilkos törvényt;
bár nála undorítóbb szörnyet
nem látott
a Föld!
Kész borzadály!
Lábához rogyva kértem őt,
de bűnös láz ragadta el,
felgerjedt rám, lányságom kérte:
jó hírem érted áldozzam fel!
Claudio
Micsoda aljas, hitvány féreg!
Isabella (félre)
(Az ám! De téged épp úgy
próbára kell tennem, kedves
bátyám,
megvan a tervem, hogy mentlek meg,
csak lássam, érdemes vagy rá!)
Claudio
Miattam tűrted ezt a szégyent!
Isabella
Mondd csak, szerinted tűrnöm kell?
Claudio
Mit gondolsz, mit tehetnék én?
Isabella
Fivérként halj, akár egy hős!
Claudio
Meghalni tiszta híredér’!
Isabella
A mennyek üdve lesz a bér!
Claudio
Meghalni tiszta híredér’!
Hadd folyjon érte ifjú vérem,
jöjj értem, boldog, szép halál,
legyen halálom hősi érdem,
a végem fennkölt célt talál!
Hadd folyjon érte ifjú vérem,
jöjj értem, boldog, szép halál,
legyen halálom hősi érdem,
a végem fennkölt célt talál!
A végem fennkölt célt talál!
Végem fennkölt célt talál!
Isabella
Te véred áldoznád fel értem,
s megmenteném az életed;
te véred áldoznád fel értem,
s megmenteném az életed;
dicső halálod én nem kérem,
jutalmad mégis elnyered!
Jutalmad mégis elnyered!
Bátorságodért még elnyered.
Bátorságodért még elnyered.
Bátor légy, s a díjat elnyered!
Bátor légy, s díjad elnyered!
Bátor légy, s díjad elnyered!
Csak bátor légy, és elnyered!
Claudio
Jó híred áldoznád fel értem,
s megmentenéd az életem;
jó híred áldoznád fel értem,
s megmentenéd az életem;
teérted halni nékem érdem,
s jutalmam érte elnyerem!
Jó híredért meghalni érdem,
s jutalmam érte elnyerem!
Hősi babérom elnyerem!
Hősi babérom elnyerem!
Hősi díjam érte elnyerem.
Bátorság, s díjam elnyerem!
A hősi díjat elnyerem!
Isabella
Óh, bátyám! Halld az ötletem!
Claudio
Isabella, még egy búcsúcsók!
Légy jó, erkölcsös, szép húgom!
Lásd bosszút áll a léha élet,
az lett a vesztem, jól tudom…
Isabella
Ne búslakodj!
Claudio
Hadd lássam Júliát
mielőtt végem lesz,
amíg halálom el nem szólít,
míg leplét nem teríti rám,
míg nem szakítja félbe édes
életem!
Isabella
Megváltoztál…
Claudio
Szerelmemért…
most haljak meg? Ah, Isabella!
Isabella
Ez mit jelent?
Claudio
Zárdában élve
nem sejtheted, hogy élni szép!
Isabella
Claudio!
Claudio
Hadd meneküljek meg!
Isabella
Nagy Ég! Ily rút gyalázat árán?
Claudio
Megvetsz talán a vétkemért?
Nem szánod meg testvéred életét?
Isabella
És te? Bemocskolnád a híremet?
Te gyáva! Gaz, megalkuvó!
Nem vagy fivérem, átkozott!
Claudio
De húgom!
Isabella
Méltatlanul
hittem tebenned, gyáva nyúl!
Claudio
Húgom, egyetlen pillanat…
Isabella
Kétszínű, menj, ne lássalak!
Claudio
Megbántam már!
Isabella
Nem hiszem el!
Claudio
Megbántam már!
Isabella
Nem hiszem el!
Hé! Őrség! Gyorsan, erre mind!
Zárjátok vissza, zárd be jól!
Pontio
jön börtönőrként
néhány
pribékkel.
Claudio
Ne tedd ezt!
Pontio
Indulás!
Claudio
Hagyj békén!
Isabella
Vigyétek innen!
Pontio
Gyertek gyorsan! Hé! Csak gyorsan!
Claudio
Óh, hidd el, húgom, bánom vétkem!
Isabella
Mit bánom
már, ha bánod vétked!
Claudio
Óh, hidd el, bánom vétkem!
a szívem újra bátran ver.
Isabella
E gyáva testvér már nem kell!
Claudio
A szívem bátran ver!
Óh, hidd el, húgom, hidd el,
már oly mélyen
bánom vétkem!
Isabella
Mit bánom
már, mit bánom én, ha bánod
vétked!
Claudio
A szívem újra bátran ver,
elszántan, bátran ver!
Isabella
Egy gyáva testvér,
hitvány, gyáva báty nem kell!
Hadd jöjjön végem, én
nem félek!
Isabella
A gyászos
végtől én nem védlek.
Claudio
Bennem kigyúlt
a büszke láng!
Isabella
Nincs benned
más csak gyávaság!
Claudio
Óh, húgom, lásd, úgy bánom vétkem!
Isabella
Mit bánom én, ha bánod vétked,
gyáva testvér már nem kell!
Claudio
Óh, húgom, nézd, a szívem újra
bátran ver!
Ha jő a vég, immár
nem félek,
felgyulladt már a büszke láng,
a büszke láng!
Isabella
Halálodtól
én meg nem védlek;
nincs benned más, csak gyávaság,
csak gyávaság!
Claudio
Óh, higgyed el, hogy már nem
félek;
felgyulladt már a büszke láng,
a büszke láng!
Isabella
Halálodtól én meg nem védlek;
nincs benned más, csak gyávaság,
csak gyávaság!
Nincs benned más, csak gyávaság!
Szégyen!
Gyávaság, nincs benned más, csak
gyávaság,
hitvány vagy.
Gyáva vagy!
Claudio
Felgyulladt már a büszke láng.
Lángol,
újra lángol bennem már a büszke
láng!
Óh, húgom, Isabella!
Claudiót
visszaviszik a börtönbe.
No. 8 JELENET és RECITATIVO
Isabella
[egyedül, fel-alá járkál
heves lépésekkel.]
Hát legyen! Gyáva ingatagságáért,
sorsa bizonytalansága
szigorúan bünteti,
melyet olyan sokáig
titkolok majd előtte! -
Mindazonáltal, neked édes szerelmes ellenségem,
egy furfangot eszeltem
ki, ami jól elkap téged,
és megbüntet a butaságért és a rosszindulatodért.
A terv jó; elmondom
Marianának,
hogyan foghatja meg újra a madarat, ami elszállt tőle! Ő az asszonya, így nem sokáig ellenkezik; ezalatt ide rendelem éjszakára Frigyest! Ma van a karnevál kezdete, amit betiltott; - így maszkban kell megjelennie, és másodszor is megszegnie saját törvényét! Ha így jön, és megérkezik Mariana is, helyettem őt viszi majd a csarnokhoz; odaajándékozza magát neki, és leleplezi magát, új frigyre kényszeríti őt, a szemérmes embert,
azután a könyörületemre
bízza.
De a fivérem kegyelmi rendeletét,
amit ma estére várok,
Claudio előtt titkolnom kell, visszatartom, és hagyom, hogy a halálfélelemmel vezekeljen! Diadal! Diadal! Kész a terv Tréfaként játszom a halállal, és a furfang és a bosszú hozza meg a győzelmet!
Dorella jön.
Isabella
Dorella, figyelj hát, szabad vagy, és teljesen a szolgálatomba tudsz állni?
Dorella
Bizonyosan, egy szava csodát tett; Hálás vagyok, hogy szolgálatába állhatok.
Isabella
Akkor fogd! Ezt a levelet Marianának kell vinned, ezt a másikat pedig a helytartónak; - neked kell megtalálnod hozzá a bejutást!
Dorella
Ez nagyon könnyű lesz; - az a csodabogár Brighella
halálosan szerelmes
belém.
Isabella
Brighella? Úr és szolga? Ah, remek! Nem láttad Luziót?
Dorella
Nem láttam; isten tudja, hol, merre csatangol!
Isabella
Mondd, tényleg olyan csapodár,
amilyennek mondják?
Dorella
Olyan és még olyanabb,
nincs olyan fehérnép
Palermóban,
akihez ne közeledett
volna, a maga hetyke módján.
Engem is szeret.
Isabella
Mit mondasz?
Dorella
Óh, meglehetősen heves, mindazonáltal esküi,
ígéretei, ajánlatai és
becézgetései mind hamisak;
olyan hűtlen, mint senki más!
Isabella
Ah, egy találó kép, el kell ismernem! - ki közeledik ott a kapunál?
Dorella
Ha az ördögöt emlegetjük, az ördög megjelenik. - Ő az, Luzio!
No.
9 TERZETT
Luzio megjelenik, és gálánsan
Isabella felé tart, anélkül, hogy észrevenné Dorellát.
Luzio
Óh, csakhogy! Bájos Isabella,
örvendek, hogy újra látom önt.
Isabella
Kedves öntől.
Dorella
Dorellának is örvendj!
Luzio (félre)
Te máshol őgyeleghetnél…
De mondja, kérem, mit reméljünk,
sikerrel járt a tárgyalás?
Isabella
Nos, jól ment minden;
úgy tűnik, nincs mit félnünk:
fivérem ma este újra köztünk jár!
Luzio
Csodákra képes; esküszöm,
csodálom érte, s áldom önt!
Csodálom érte, s áldom önt!
Dorella
Ebből elég! Túl messze mész,
míg hozzám illedetlen vagy!
Luzio (egyre
vakmerőbben)
Hagyj békén; tudd, hogy mit
beszélsz!
Dorella
Tudom én jól, csak légy nyugodt!
Voltak itt meghitt csókok, bókok,
hízelkedések, konkrét eskük!
Luzio
Ugyan, ugyan… Ebből nem értek
semmit.
Dorella
De tán nem készülsz esküt szegni?
Luzio
Ki volna képes ilyet tenni?
Isabella
Ej, ej! Ez ám a csalfaság!
Luzio
Az eskümet most halljad hát!
Dorella
Hiszen már hallottam vagy ezret!
Luzio (kitérően)
Nem mondok ellent azzal ennek…
Nos, akkor hát… Szabad lesz ő?
Dorella
Na, nem! Ne hidd, barátocskám,
nem úszod meg, te füllentő!
Gyűrűt is adtál,
írás is van…
Isabella
Óh, mennyi kedves szerelmi zálog!
Luzio
Szemtelen fruska, jót nem állok…
Dorella
Tagadni mersz?
Luzio
Nem ismerlek!
Dorella
Szégyen!
Isabella
Az esküvő is így lesz
meg...
/ Nem szép öntől,
Signor,
| hogy így elhagyja szegényt;
| a fájdalmából jól
látszik,
| hogy mélyen szívébe
zárta magát.
| Dorella | Ez valóban rossz, Signor, | hogy végül elhagy engem; | az esküiből az látszott, | hogy mélyen a szívébe zárt engem! | Luzio | Most igazán zúg a fülem,
| erre nem voltam
felkészülve.
| Mindebből az látszik, \ hogy teljes figyelem alatt vagyok!
Isabella
Maga egy álnok hitszegő!
Nem átallt nőül kérni;
nékem ajánlotta szívét híven,
miközben eskü fűzi máshoz,
miközben eskü fűzi máshoz!
Dorella
Gaz szószegő!
Luzio
Fáj ez a gúny!
Isabella
Örökre hagyjam el
a zárdát, ezt kérte tőlem?
Dorella
Átkozott!
Luzio
Azt mondta, nem hagyná el úgysem!
Isabella
Soha! Mert visszatérek még,
de súlyos büntetések várnak,
mert addig kénytelenségből
nagy vétket kell, hogy elkövessek.
Luzio
Kénytelenségből milyen vétket?
Isabella
Nagy bűnt!
Hogy visszaadja bátyám
helytartónk kényszerít, hogy azt
tegyem,
mi másnak bűn!
Luzio
Már értem! Hisz’ ez rémes!
Milyen álszent! De ön…?
Isabella
Kell engedelmeskedjem…
Ma este még, nincs másik mód!
Luzio
Ezt én nem tűrhetem el!
Meghalok bátran, hogyha kell!
Isabella
Ezt vártam!
Szívből támogat engem!
Luzio
Önért ha én a harcba szállok
a várost átszáguldom majd,
és keltek botrányt, jó nagy zajt:
tudják meg mind Frigyes titkát,
s pusztuljon hát e zsarnokság!
Isabella
Igen, ez bátor gondolat,
de sajnos nevetnének csak.
Pont ő szerelmes? – el se hinnék!
Még várni kell, kapkodni nem jó!
Luzio
Mit hallok! Éppen maga mondja?
Dorella
Mit ugrálsz, hé? Mi közöd hozzá?
Luzio
Nagy Ég! Ezt nem gondoltam önről!
Dorella
Az, aki bölcs, másfele néz.
Mit ugrálsz még?
Az, aki bölcs, másfele néz.
Luzio
Hogy tűrném el gyalázatát?!
Ez őrület! Őrület!
Isabella
Még hagyni kell, hogy lázban
égjen,
míg izzóbb lesz a lángolás.
Előbb csak szenvedjen meg értem,
úgy lesz talán feloldozás!
Dorella
Mit ér, hogy ily nagy lázban
égjen?
Csupán egy tréfa, semmi más.
Miért vesződik, én nem értem,
hisz’ nála nincs feloldozás!
Luzio
Vad düh tört rám és tűzben égek;
elönt a kétely és a láz!
Szent tűz, vak düh, mit érte
érzek,
de ő nem sejtet változás!
Isabella
Még hagyni kell, hogy lázban
égjen,
míg izzóbb lesz a lángolás.
Előbb csak küzdjön szépen értem,
s úgy lesz talán majd feloldozás!
Még hagyni kell, hogy lázban
égjen,
míg izzóbb lesz a lángolás.
Előbb csak szenvedjen meg értem,
s úgy lesz talán feloldozás!
Dorella
Mi célja van, hogy lázban égjen?
Csak tréfa lesz, de semmi más.
Mi céllal küzd, én meg nem értem,
számára nincs feloldozás.
Mi célja van, hogy lázban égjen?
Csak tréfa lesz, de semmi más.
Mi céllal küzd, én meg nem értem,
számára nincs feloldozás.
Luzio
Vad düh tör rám, és tűz, mely
éget;
elönt a kétely, fűt a láz;
szent gyötrelem, mit érte érzek,
de ő nem ad megnyugovást!
A méreg fűt, s a tűz, mit szívem
mélyin éget;
szent lángolás, szent lángolás,
mit érte érzek…
Szent lángolás, mi érte fűt,
de ő nem ad terád, meglásd!
Szent lángolás, mi érte fűt,
de ő nem ad terád, meglásd!
Szent lángolás, mi érte fűt,
de néki tréfa vagy te, |:ISM lásd!
Szent, forró láng, mi érte fűt,
de neki tréfa vagy csak :|ISM lásd!
Te néki tréfa vagy csak, lásd!
Csak tréfa vagy, kinevet majd,
meglásd!
Őnéki tréfa vagy, nem más,
nem több ez, mint szórakozás!
Isabella
Előbb csak járja át a tűz,
majd aztán várhat változást!
Előbb csak járja át a tűz,
majd aztán várhat változást!
Előbb csak járja át a tűz,
majd aztán várhat változást!
Előbb csak járja át a tűz,
utána várjon válto- |:ISM –zást!
Kínlódjon, járja át a tűz,
de nem kap mást, mint kaca:|ISM –gást!
Nem kaphat mást, mint kacagást!
Az lesz ám majd a szórakozás!
Az lesz ám csak víg kacagás,
az lesz ám csak szórakozás!
Dorella
Mivégre benne ennyi tűz?
Csak tréfa ez és semmi más.
Mi célja van, hogy érte küzdj,
a végén hasznot úgysem látsz!
Mi végre benne ennyi tűz,
Hiszen csak tréfa, semmi |:ISM más!
Mi célja van, hogy érte küzdj?
Hiszen csak tréfa, semmi :|ISM más!
Kacagni fog rajtad, meglásd!
Kacagni fog, ha tőlem kell egy jó
tanács:
fölösleges e lángolás,
ez néki csak szórakozás!
Dorella elsiet.
Luzio dühödten egy padra veti
magát.
Pontio érkezik.
Isabella
Hallgasd barátom, mire kérlek most: Még ma éjjel Frigyes egy, a bátyámat, Claudiót
illető rendeletet
fog ide küldeni;
titkold el azt a fivérem elől, és keress meg majd a korzón, és add át nekem.
Pontio
Titokban tartani? Azt nem lehet!
Isabella [egy erszényt vet oda]
Miért nem, te bolond?
Pontio [elrakja az erszényt]
Óh, igen, mégis lehet!
Isabella
Akkor hát, ügyelj rá! Signor, minden jót! – Ma éjjel találkozunk! [El.]
Luzio és Pontio
Luzio [megszállottan ugrik fel]
Ma éjjel! – Igen, ma éjjel! – mulatságos lefolyása lesz, azt gondolom! – Oh, nők, ti nők! Először én játszadoztam veletek, most ti játszotok velem!
Átok rátok!
[Sietségében
körbefutja Pontiót, aki eddig ámulva figyelte.]
Ez meg milyen fickó?
Pontio [kihúzza magát]
Elment az esze? Miféle viselkedés ez?
Luzio
Az ördögbe is, Pontio?! Hogy kerülsz ide, te fiú?
Fogoly lettél, vagy
mi a csuda?
Pontio
Sem fogoly, sem csuda. Nézze meg jól, én vagyok a börtönőr!
Luzio
És erre a posztra téged vettek fel, Szicília legelvetemültebb gazfickóját?
Pontio
Vigyázzon a nyelvére! – Mondja, mit kellett volna tennem? Vége a sok hűhónak, mindenhol rend van, oda a mesterségem! Mihez kezdtem volna? Szükség van poroszlókra, nemes társaságba kínáltak felvételt, börtönőr lehettem
[Luzio keserűen
nevet.]
Mi van ezen nevetni való? Illemtudó lettem, védem az erényt, és őrködöm a kicsapongó emberek fölött.
Luzio
Így van rendjén! Csirkefogó csőcselékre van szüksége, hogy véghezvigye álszent gazságait!
Engedj Claudióhoz!
Pontio
Azt nem lehet, Signor! Luzio Akkor kérlek téged! Beszélnem kell vele, könyörögnöm neki, mielőtt az élete vagy a húga becsülete esne áldozatul!
Pontio
Hagyd meg neki az életet és a lánynak a becsületet! Egy szóval, senkit nem engedhetek hozzá!
Luzio
Ez a bitang megőrjít!
[megragadja.]
Beengedsz, te gazember, vagy megfojtalak!
Pontio [kiabál]
Segítség! Segítség! Ide! Ide! [Több poroszló érkezik.] Tartóztassátok le ezt a szörnyeteget! Kapjátok el az üstökét és zárjátok be! A börtönbe! A börtönbe!
Luzio
A fickó szemtelensége az őrületbe kerget!
Ütlegeli, majd a
poroszlók nekiesnek Luziónak; egy darabig védekezik, keresztülvágja magát,
letapossa Pontiót és átugrik a falon.
Pontio [miközben a poroszlók felsegítik, és
elhurcolják a színről.]
Minden posztnak megvannak a maga fáradságos tennivalói, ezt csak most látom! Azt hittem, most már csak nekem szabad verést osztanom, - ehelyett engem vernek, ugyanúgy, mint korábban! - Óh, szörnyű poszt!
[Mindenki el]
2.
kép
Szoba Frigyes palotájában.
Frigyes egyedül.
No.
10 JELENET és ÁRIA
Frigyes
Késő van már; de Isabella levelet nem küld?
Oly sóvárogva vágyom rá,
mint balzsamírra!
Asszonyszemély, ki megsebez!
Boldogtalan, egyetlen gyönge perc,
s mind, amit létrehoztál, porba
hull!
Ha forró leheletét érzem,
felenged a szívem dermedt, téli
álma!
Óh! Szerelem
mégsem kényszeríthet térdre,
feledve erkölcsöt és tartást,
szolgajármot nem szoríthat rám!
Holmi érzelem nem tántorít meg engem,
Mariana megtanulta rég…
Ám midőn Isabella a földi
szerelemről szólt,
a dermedt jég szerelmes könnyé
olvadt!
Mint perzselőn a déli szél,
úgy csapott rám a heves láng!
Vad szenvedélyem fellobog
és felhevít a forró vágy!
Vad szenvedélyem fellobog
és felhevít e forró vágy!
Úgy felhevít, úgy felhevít
e forró vágy, e forró vágy!
Mint perzselőn a déli szél,
úgy csapott rám a heves láng!
Vad szenvedélyem fellobog,
és felhevít e forró vágy!
Lobogva ég, hevíti szívem
forró vágy!
Brighella érkezik, és bevezeti
Dorellát, aki egy levélkét nyújt át Frigyesnek.
Mindketten állva maradnak az
ajtóban.
Még ma éjjel legyek ott…
A sétány végén…
Mit? Hogy maszkban?
Ezt kéred hát!
Úgy várlak, mámoros a lelkem;
vad csókra szomjazik a szám;
gyönyörrel töltöd el a szívem,
míg kéjes öröm árad rám!
Jöjj, gyönyörűségem, csókokra
szomjazik a szám!
Gyönyörrel töltöd el a szívem
míg kéjes öröm árad rám!
Gyönyörrel töltsd el szívem, s
kéje árad rám!
Álarcban menjek? Súlyos kérdés.
Betiltottam a maszkabált…
Így vétkem kétszeres… Így kétszer
annyit vétek!
Habár… Így mégis biztosabb. Igen,
így biztosabb!
Te drága, én gyönyörűségem,
vad csókra szomjazik a szám!
Gyönyörrel töltöd el a szívem,
míg kéjes öröm árad ránk!
Gyönyörrel töltöd el a szívem,
édes szerelmed bűnbe, tudom, bűnbe
ránt!
Édes szerelmed bűnbe ránt!
Ám… Bátyját engedjem most el?
Törölje el magát a törvényt
egy szenvedély, mely fogva tart?
Vagy én is úgy pusztuljak el
mint bárki más, ki törvényt szeg?
[Aláír
egy ítéletet,
és átnyújtja Brighellának.]
Claudio, halj meg! S én követlek majd!
Úgy lüktet szívem, fejem szédül!
Cikázik százezernyi érzés,
agyamban feltolul a vér,
felfogni képtelen, mi vár!
Jöjj, tiltott vágy gyönyöre,
várlak;
hozz kéjes üdvöt, kínhalált!
Te csábos szűz, keblemre zárlak,
pokol és menny, mi vár reánk!
Eltitkolt vágy gyönyöre, várlak,
hozz kéjes üdvöt, kínhalált!
Te csábos szűz, keblemre zárlak;
pokol és menny, mi vár reánk,
pokol és menny, mi vár reánk,
pokol és menny, mi vár reánk!
Pokol és menny: az vár reánk!
(Távozik.)
Brighella és Dorella maradnak.
Dorella
Minden jót, Signor Brighella, - a szentek vigyázzák magát!
Brighella [visszatartja]
Maradj még egy pillanatra!
Dorella
Hagyjon!
Brighella
Nem, tovább nem tartóztatom magam.
Még akkor sem, ha a
helytartó holnap felakaszt,
- az ördög vigye a
szerelmi tilalmát! –
Őrülten szeretlek,
és már majdnem az eszemet vesztettem miattad!
Dorella
Ah, az kár lett volna! Szeretsz?
Brighella
Őrülten! – Mikor találkozhatunk?
Dorella
Így? Rögtön egy randevú? – Nos, jó – Gyere ma este a korzó kijáratához! -
Brighella
A fenébe! Az általában elég népes hely.
Dorella
Hiába minden! Álarcot kell venned, én is maszkban érkezem.
Brighella
Ah, ezért a fejemet veszik! A karnevál szigorúan tilos, ezt nem szabad megkockáztatnom!
Dorella
Ne légy bolond, - nem mi leszünk az egyetlenek; nem csak mi, hanem sokan mások is maszkot húznak majd.
Brighella
Én nem csinálom!
Dorella
Akkor menj, ahova akarsz! Addio!
Brighella
Rendben, rendben, maszkot húzok, tetőtől-talpig jelmezben leszek! – Óh, szentséges egek, milyen bolondot csinálnak megint belőlem!
Dorella
Én Colombinaként érkezem, -
és hogy
felismerjelek,
te öltözz Pierrot-nak!
Brighella
Kegyelem! Pierrot-nak?
Dorella
Nos, elég, - minden jót! Ma éjjel – addig is minden jót, édes Pierrot!
Egy gyors csókot ad
neki, és elsiet.
Brighella [meglepve bámul utána]
És ez csak egy csók volt! Egy csók! És ezt akarja megtiltani nekem a helytartó? Az ördög vigye a szerelmi tilalmát! Ő kibírja, hiszen német! De én szicíliai vagyok, ráadásul meglepően jó családból! - - De miért kell kimaszkíroznom magam? – Ez még emeli a vonzerőm? – Egek, ha engem rajtakapnak, mit kap belőlem majd a szerelem?
[Elmegy.]
3.
kép
A korzó kijárata;
az előtérben nyári lakok, előttük
parkszerű kertek; Danieli sátra frissítőkkel. Hátul rálátni a korzóra.
Angelo, Antonio, Danieli a sátorban, emberek, fiatal férfiak és nők,
mindegyikük félig- vagy teljesen jelmezben, olasz karaktermaszkokban stb.
Minden színesen hullámzik.
Este van.
No.
11 FINALE
Antonio
Hát legyen, ti bátor emberek! Egybehangzóan úgy döntöttünk, hogy az ostoba törvény ellenére
megtartjuk a karnevált.
Kar
Készen állunk az ünnepre, mindjárt elindítjuk a felvonulást!
Antonio
Palermo asszonyai készen állnak, hogy osztozzanak a mulatságban!
Danieli
Ti színes népség, erre gyertek! Hallgassátok, mit mondok most nektek!
[Mindenki követi a
sátrához.]
Minden, amit találtok a rendelkezésetekre áll az egész pince tele borral! Lássuk csak, ki akadályoz meg minket, hogy a karneválon szórakozzunk?
Angelo
Na, halljuk csak!
Antonio
Gyertek közelebb, egy vidám előünnepet tartunk!
Angelo
Aztán tovább megyünk a korzóra!
Danieli
Egész Palermo-t üdvözöljük itt!
Danieli bort és frissítőket
osztogat. Az emberek isznak és ujjonganak.
Antonio, Angelo, Danieli, Kórus
(Csak) így vidám a karnevál:
ha csók s ha korsó körbe jár!
Itáliában zengje szét
a dal, hogy nálunk víg a nép!
(Csak)
/2.
…víg a nép!
Csak vígan!
Csak vígan!
Csak így vidám a karnevál!
Ha csók, ha csók,
Ha csók, s ha korsó körbe jár!
Hadd tudják! Hadd tudják
Itáliában szerteszét,
hogy itt, hogy itt
hogy nálunk mindig víg a nép!
Itáliában zengje szét víg dal,
hogy nálunk víg a nép!
Csak így vidám a karnevál,
ha bor, s ha kancsó körbe jár!
Itáliában zengje szét
a dal, hogy nálunk víg a nép,
hogy nálunk mindig víg a nép,
hogy nálunk mindig víg a nép,
hogy nálunk mindig víg a nép!
[Luzio jön.]
Luzio
Na, ez már szép, jókedvű nép!
Antonio
Ez Luzio!
Angelo
Üdvöz légy!
Antonio, Angelo, Danieli, Kórus
Adj’ Isten!
Luzio
Mind jó barát! Készüljetek,
(vadul)
most csapjunk fényes karnevált,
és rúgjuk ki a ház falát!
Üdvözlök szívből minden hölgyet!
Csak gyertek szépen, dalolok én:
egy pajkos karneváli ének!
Antonio, Angelo, Danieli, Kórus
Ezt vártuk rég! Ezt vártuk rég!
Dalolj! Dalolj!
Az előjáték és az utójáték közben
tüzes szicíliai karaktertánc látható.
Luzio
Most erre mind, ha jókedv kell!
Tralalalala!
Sok feslett rongyod dobd csak el!
Tralalalala!
Elő most álarc, jelmezt fel!
La!
Sok tarka tánchoz, van még hely!
La!
Hát, újra itt a karnevál,
mit minden ember várva várt,
mit minden ember várva várt!
Tralalala! Csak járd, csak járd!
Csak vígan járd, tralalalalala!
Az ének száll, és fűt a vágy!
Antonio, Angelo, Danieli, Kórus
Tralalalala, csak járd, csak járd!
Csak vígan járd, tralalalala!
Az ének száll, és hív a vágy!
Luzio
Itt nincs most asszony, nincs most
férj!
Tralalalalala!
Mind csókolhatja - kit, hol ér!
Tralalalalala!
És megkaphatja azt, mit kér!
La!
Ily alkalommal bátran élj!
La!
Hát, végre itt a karnevál,
mit minden ember várva várt,
mit minden ember várva várt!
Tralalala! Csak járd, csak járd!
Csak vígan járd, tralalalalala!
Az ének száll, és hív a vágy!
Antonio, Angelo, Danieli, Kórus
Tralalalala, csak járd, csak járd!
Csak vígan járd, tralalalala!
Az ének száll, és fűt a vágy!
Luzio
Nagy ujjongásban, mámorban,
tralalalala,
ha eldőlsz majdnem kábultan,
tralalalalala,
ne gondolj bajjal, bánattal,
La!
itt mindig lesz, ki vigasztal!
La!
Ki tiltaná a karnevált,
a gazt a tőröd döfje át!
Tralalala! Csak járd, csak járd!
Csak vígan járd, tralalalalala!
Az ének száll, és fűt a vágy!
Antonio, Angelo, Danieli, Kórus
Tralalalala, csak járd, csak járd!
Csak vígan járd, tralalalala!
Az ének száll, és hív a vágy!
A tánc minden vers után tüzesebb
és vadabb lesz.
Brighella érkezik egy csapat poroszlóval.
Brighella
Állj! Mért e lárma? Félre innen!
Milyen csődület van itten?!
Antonio
Most éppen jókor jött!
Angelo
Üsd, vágd!
Brighella
Mind le a maszkot!
Antonio
Csapjunk rájuk!
Brighella
Köztudott: bé van tiltva
mindenféle táncos hajcihő!
Angelo
Kit érdekel?
Antonio
Verjük meg őket!
Angelo, Danieli, Kórus
Üsd,
vágd! Kezdetnek jó hecc lesz!
Luzio
Hagyjátok
békén! Még ne most!
Még
tegyétek meg, bármit mond!
A
maszkot vegyük le!
A
karhatalom még szétzilálhat minket!
Hagyjuk
az átkozottakat!
Csak
várjunk még, menjetek szépen!
Brighella
Egy
jóravaló ifjú úr!
Antonio
De mért?
Épp belejöttünk már!
Angelo
Terved
van tán?
Antonio, Danieli, Kórus
Mit
tegyünk, szólj!
Luzio
Oszoljunk
szét most szépen, csöndben,
de álarc
nélkül; semmi cécót!
Higgyetek
bennem, kész a terv!
Brighella
Megérdemelsz
egy érdemérmet!
Antonio, Danieli, Kórus
Azt
kérte, hát oszoljatok!
Ki
tudja, mi lehet az ok.
mi volt
az ok, mi volt az ok…
Szétszóródnak. A poroszlók
egyetlen alakzatba felsorakozva követik őket.
Brighella marad hátra egyedül, körbepillant, hogy tényleg egyedül van-e. Leveszi a hosszú kabátját és lecsatolja a kardját, majd egy bokorba rejti azokat. Pierrot jelmezben jön elő, és maga elé tesz még egy fehér álarcot is. Aggodalmasan keresi Dorellát. a távolban látni véli, ezért arra fut. Isabella és Mariana színre lép, mindketten ugyanolyan bájos maszkot viselnek.
Isabella
Maradj csak itt, ide fog jönni!
Mariana
Elönti arcom a szégyenpír.
Isabella
Légy hetyke, s könnyű lesz úgy
győzni!
Mariana
Én színészkedni nem tudok…
Isabella
Ne félj! Tégy mindent úgy, mint
rég,
hogy újra boldog mátka légy!
Mariana
Tán mégis más e mátkaság;
legyünk túl rajta gyorsan hát!
Isabella
Ne kapkodd el, türelmes légy!
Mi nékem nem kell, legyen tiéd!
Te szép kis mátka, bátor légy!
Mariana
Novícia
nővér, áldjon Ég!
Isabella
távozik.
Egy új csodára várva
szent vágy és kín tölt el,
mert csalfaság az ára,
hogy visszanyerjem
férjem, csalnom kell,
mert érte csalnom kell.
Nagy Ég, én bízom benne,
hogy vágyam testet ölt;
add bűntudattal telve
még visszanyernem őt!
Add bűntudattal telve
még visszanyernem őt!
Nagy Ég, add vissza őt!
Bűnbánva küld el őt!
Eltűnik egy lugasban.
Frigyes érkezik maszkban. Luzio
utánalopódzik.
Frigyes
Még nem jött meg… Úgy látszik,
késik!
Luzio
Ez ő, a kegyelmes nagyúr!
Frigyes
Ki ez a fickó?
Utánam koslat?
Luzio határozottan hozzálép.
Luzio
No, nézd! Itt ténfereg egy
maszkos!
Te ló, nem felvonulni jössz?
Frigyes
Bolondok ünnepére én?
Luzio
Ki más? Az bolond, aki nem jön,
vagy untatja a karnevál!
Frigyes
Miféle karnevál?
Luzio
Máshova készülsz? Álarc mire kell?
Frigyes
(A franc…!) Hogy ez? Mert megyek én is!
Luzio
Röhögd ki jól a marháját,
tralalalalala…
Frigyes
Röhögök már…
Luzio
aki megtiltja a karnevált!
Tralalalalala!
Frigyes
Hahahaha!
Luzio
Ne gondolj rá!
Ne hagyd ki, jó nagy banzáj lesz!
Frigyes
Hogy’ hagynám?
Luzio
Hidd el, így lesz jó!
Frigyes már rég nem tudja, mit
tesz!
Frigyes
Meglehet…
Luzio
Tutira nem vicc:
mást tesz, mint amit mond!
Frigyes
Na, jó, ezt hagyjuk!
Luzio
Micsoda álszent! Ugye hogy?
Naná!
Frigyes
Az hát! Csak hagyjuk már!
Sajnos nekem… Most mégse jó…
Talán majd később csatlakoznék.
Luzio
Na, jó. Még várhatunk is rád,
te indítsd el a karnevált!
Luzio úgy tesz, mintha távozna.
Frigyes
Az jó! Az pont nekem való.
Csak végre rázzalak le már…
Óh, hol vagy, Isabella?
A
távolban feltűnik Mariana.
Frigyes
Ah! Ki jön ott, ki jön ott? Ez ő?
Mariana megadja a jelet.
Tervszerint jelzett! Boldog Isten!
Te vagy, te földöntúli lény?
[Elsiet Marianával.]
Luzio (előugorva)
Te álnok, csalfa nő!
Csak várj, most jól megáldom én a
nászod!
[Frigyes után siet.]
Dorella Colombinaként lép Luzio
útjába, nyaka köré csimpaszkodik, és azon mesterkedik, hogy szerelmes
simogatásokkal visszatartsa az ellenálló fiút.
Dorella
Hová oly sürgős?
Luzio
Engedj el!
Dorella
Nem lépsz le újra, hallgass meg!
Semmibe vetted szívemet…
Meg kell, hogy bűnhődj tettedért.
Isabella érkezik a másik oldalról,
és egy búvóhelyről
Luziót és Dorellát.
Luzio
Beteg a nő, úgy tapad rám…
Nem vagy te őrült, kiscicám?
Isabella
(Még jó, hogy szépen
visszatartja.)
Brighella észreveszi a bokor másik
oldalán elbújva Luziót és Dorellát.
Brighella
(Az ördög vinné, ez meg mi?!)
Dorella
Mondhatnám: szép! Ezt kaptam
tőled?
Luzio
Most engedj el, nem viccelek!
Isabella
(Vagy készülhetnénk haddelhaddra!)
Brighella
(A térdem reszket, itt van, ni!)
Dorella
Ennyi jut hát egy megcsalt nőnek?
Brighella
(A méreg tán ne fojtson meg?!)
Isabella
(Dorella könnye nem hat rá.)
Dorella
Mondhatnám: szép! – ezt kaptam
tőled!
Brighella
(Mily rémülettel töltött el!)
Isabella
(A lány napestig mondhatná.)
Luzio
Csak engedj el, s nem verlek meg!
Dorella
Ennyi jut hát egy megcsalt nőnek?
Brighella
(A düh, hogy még nem robbant fel!)
Luzio
Engedj már el!
Isabella
(Őt kárhoztatja mindenér’
de ezzel nála célt nem ér, itt
célt nem ér,
Dorella célt nem ér.)
Dorella
Nincs benned pici bűntudat?
Nincs benned semmi bűntudat?
Egy szó, egy könnycsepp meg nem
hat?
Luzio
Üldöznöd kár! Menj, engedj már!
Nem hallod tán? Arrébb állj!
Ez nem hat rám!
Brighella
(Mit látok itt, pont ezzel kezd?
Nincs oly szív, mely bírja ezt!
Ki bírja ezt?)
Dorella
A megcsalt párod fogva tart,
nem szökhetsz többet tőlem el,
nem szökhetsz többet tőlem el!
Te selyma! Te selyma!
Nem szökhetsz tőlem el!
Luzio
A kerge nő most fogva tart,
még megőrjít, s nem enged el!
A kerge nő most fogva tart,
még megőrjít, s nem enged el!
Brighella
(Szépséged mégis fogva tart,
bár felbőszít, mit látnom kell!
Szépséged mégis fogva tart,
bár felbőszít, mit látnom kell!)
Isabella
(Nem hagyja, nem hagyja, megfogta
a cudart!
Most megfaggatja a cudart,
és az nem szökhet tőle le,
biz’ az nem szökhet tőle el!)
Dorella
Megérzed majd a bosszúm, majd a
bosszúmat,
majd bosszúmat!
Nincs mentség, nincs, ki megvéd,
nincs, ki megvéd, annyi bűn
terhel!
Sok bűn terhel.
Luzio
Nagy Isten, hogy’ bírom ki majd?
Hogy’ bírom majd?
ha bűnömért lakolnom kell?
Lakolnom kell?
Brighella
(Dühömnek gátja átszakad!
Most átszakad! Most átszakad!
Én ezt a szégyent tűrjem el?
Ezt tűrjem el?)
Isabella
Sok nyugta nem lesz, nem marad,
de mérge gátja átszakad;
A sok-sok vádnak megfelel,
a sok-sok vádnak akkor megfelel.
Ha mérge gátja átszakad,
a vádra mind-mind megfelel!
A vádra mind-mind megfelel.
A vádra min-mind megfelel.
Mind megfelel. Mind megfelel.
Mind megfelel, mind megfelel.
Dorella
Megérzed most a bosszúmat,
nincs mentség, túl sok bűn terhel!
Nincs mentség, sok bűn terhel.
Túlon túl sok bűn terhel,
nincs mentséged.
Nem menthet meg, nem menthet meg,
már nincsen mentséged.
Luzio
Nagy Isten, hogy’ bírom ki majd,
ha bűnömért lakolnom kell?
Engedj el! Engedj el!
Nem lesz fer, ha mindenért
lakolnom kell!
Csak engedj el, most mennem kell!
Csak engedj el, most mennem kell!
Brighella
(Dühömnek gátja átszakad!
És nékem mindezt tűrnöm kell?!
Ezt tűrnöm kell?! Ezt tűrnöm
kell?!
Ezt tűrnöm kell, a szégyent tűrjem
el?!
Ezt tűrnöm kell?! Ezt tűrnöm
kell?!
Ezt tűrnöm kell, a szégyent tűrjem
el?!)
Luzio
Dorella, édes mindenem,
számomra mindig szent leszel,
itt hordlak, lásd, a szívemen;
most csókot adj… (Megcsókolja.) És engedj el!
Gyorsan elindul, de nagy
zavarodottságában rossz irányba fordul, és abba az irányba, ahol Frigyes és
Mariana eltűntek.
Isabella [indulatosan előlép]
Hah! Végül mit kellett, hogy
halljak!
Brighella
[tébolyodottan Dorellára veti
magát]
Szégyentelen! Te álhatatlan,
macskalelkű nőszemély!
Dorella
Szatír! Segítség! Itt egy rém!
(Ijedten
elszalad.)
Pontio (színre lép)
Signora Isabella, hé!
Itt van, mit várt! Helytartónk
írta,
egyenest önnek loptam!
Isabella
Haha! Még fel sem törted? Ez kedves!
Boldogan élhetsz, édes bátyám!
Brighella
Mit tegyek most? Követnem kell
Dorellát, de hát Frigyest őrzöm!
Hé, Pontio!
Pontio[Brighella látványától megdöbbenve]
Jaj! Hogy néz ki ön?!
Brighella
Könyörgök néked, segíts meg:
én el kell menjek, maradj itt,
helyettem légy te strázsa itt,
a strázsa itt,
és őrizd ezt a pavilont,
[egyre növekvő zavarodottsággal]
teremtett lélek ki, se be,
vagy inkább: senki be, se ki sem!
Ha szökne, rögtön gáncsold el,
és őrizd jól… a maszkost!
Pontio
Értek mindent, amit kér.
Brighella
Az jó! És megkapod a bérem felét!
Rajta! Most elkaplak, te lány!
(Megszállottan
elrohan.)
Pontio
Már ez sem ép! A fele bérét!
A franc se tudja, mit beszélt,
hogy mért is kapnék fele bért…
„Őrizzem ezt a pavilont,
teremtett lélek ki se be,
vagy inkább: senki be, se ki sem!
Ha szökne, rögtön gáncsold el,
és őrizd jól… a maszkost!”
Jó! Ez így világos már.
Ezért vagyok most itt.
Isabella [feltépi a levelet]
Hadd lám, …
Pontio
Kapd el…
Isabella
hogy szól a kis levél!
Pontio
a maszkost! Kapd el a maszkost!
Pontio a háttérben elfoglalja
őrhelyi posztját a pavilonnál.
Isabella
[odalép egy fáklyához és olvassa
az írást]
Ti szent Egek, jaj, ez borzalom!
Hiszen ez nem kegyelem;
ezt átadván haladéktalanul
kivégzik őt!
Óh, hála Isten, így mégis
megmentelek,
bátyám!
Te álnok, rád lesújt a bosszú!
Nagy baj! Nagy baj! Mind gyertek!
Jaj, csak erre, jöjj, elárult nép!
Ne várj! A bosszú napja eljött!
Lázadni kell! Tovább ne várj!
Antonio, Angelo, Danieli, Kórus
[Mindenki teljes zavarodottságban
lép színre.]
Szólj hát, mondd, mi a baj!
Isabella
Ez rémes! Szörnyű!
Emberek, baj van!
Antonio, Angelo, Danieli, Kórus
Mondd már! Valaki bánt?
Mért van rémület arcodon?
Isabella
Fegyverre, gyorsan! Álljunk
bosszút!
Pusztuljon el az aljas zsarnok!
[Luzio jön.]
Jó Luzio! Bosszút állni jöjj!
Antonio, Angelo, Danieli, Kórus
Mi van itt?
Luzio (ellöki magától a
lányt)
Álnok, kétszínű! Tombolj csak,
rajta!
Antonio, Angelo, Danieli, Kórus
Mit beszélsz?
Luzio
Hazudsz úgyis!
Isabella
Luzio, tudd
meg,
mily durván elárultak minket!
Luzio
Nem érdekel, te álszent nő!
Antonio, Angelo, Danieli, Kórus
Mért van e botrány, zűrzavar?
Isabella
Higgyétek el, kétkedni kár!
Eljött a perc, hogy bosszút állj!
Ki istent ismer, bosszút áll!
Ki istent ismer, bosszút áll!
Luzio
Egy szót se higgy, ámít, ha szól!
Bármit beszél, az áltatás!
Ha bármit mond, az áltatás!
Ha bármit mond, az áltatás!
Antonio, Angelo, Danieli, Kórus
Mért kiabál? Nem értjük ám!
Mért mondja azt, hogy „Bosszút
állj?”
Mért mondja azt, hogy „Bosszút
állj?”
Pontio a háttérben megragadja az
álarcot viselő Frigyest és Marianát;
a kórus szétoszlik középen, Pontio
magával hurcolja Frigyest az előtérbe.
Pontio
Állj! Állj! Te himpellér, most
megvagy!
Egy némber, meg egy maszkos! Hej!
Hej! Hej!
Mind
Ki kiabál? Hát ez meg mi?
Pontio
Hé! Gyerünk! Tovább!
Mind
Kit hozol itt?
Luzio
Tépd le a maszkját!
Antonio
Mutasd!
Letépik Frigyes maszkját.
Mind
Hah! Ő van itt, Frigyes, a zsarnok?!
Álarcot hord? Törvényt szegett!
Angelo
És ki a nő?
Mind
A maszkot le!
Mariana (leveszi az
álarcát)
Mariana, hites asszonya.
Frigyes
Mariana!
Luzio
Hogyhogy?! Mariana?
Mind
Még ő az, aki bármit tilthat;
és halni küldi Claudiót?!
Rajta, a házát gyújtsuk fel,
hadd égjen porrá minden törvény!
Gyerünk! Gyerünk és gyújtsuk fel!
Isabella
Mi több: van ennél szörnyűbb
tette!
Fivérem életéért cserébe
elvette volna
ártatlanságom!
Mind
Gyalázat!
Isabella
Színleg engedtem,
de csellel éltem: rútul
elhagyott felesége jött
helyembe lépve, maszkot öltve
titkon…
De ez az
aljas főgonosz,
az, amit írt, nem kegyelem,
hanem halálos ítélet!
Mind
Hah! Szörnyeteg!
Frigyes
Ítéljetek
fölöttem önnön
törvényemmel!
Mind
Nem, soha többet gyilkos törvényt!
Mi inkább megkegyelmezünk!
Antonio
Mindegyik rab, szabad legyen;
és hozzuk Claudiót győztesen!
A kórus egyik része lemegy a
színről.
Több poroszló behozza az álarcától
megfosztott Brighellát és Dorellát.
Mind
Nézd, ott hozzák a főporoszlót!
Danieli
Álarcot hord, s oldalán egy nő!
Mind
Signor Brighella! Hahaha!
Szerelmes lett a vén bohóc!
Angelo és több fiatalember
visszajön, a vállukon hozzák Claudiót.
Angelo
Diadal! Szabad vagy hát!
Claudio
Csak téged
áldalak, húgom!
Mind
Így van jól!
Az esztelenség véget ért!
Luzio
Bocsáss meg hát! Én elvakult, én
balga
szörnyen tévedtem!
Isabella
Hagyj el! Hisz’ rám a zárda vár…
Luzio
A zárda?
Claudio, Antonio, Pontio,
Angelo, Danieli, Kar
Téged zárda?
Isabella
Az! Le kell ott vezekelnem bűnöm:
hogy én kezdettől szerettelek!
Dorella, átengeded őt?
Dorella
Naná, Brighella úgyis jobb…
Isabella
Te nagylegény, hát végy csak el!
Mind
Nem tűrünk el több zsarnokot,
szabadság kell, oszt’ jónapot!
Antonio
Nagy hír: ő újra itt van köztünk,
a jó király megérkezett!
Mind
Óh, felség, néped várva várt!
Közöttünk ünnepelj most hát!
Luzio
Ő maga álljon majd az élre,
s legyen társa a helytartó!
Ne gyászmenetet tartson itt,
maszkosok víg hadát vezesse!
Mind
Ma újra hív a karnevál,
és három hétig meg nem áll,
a móka, tánc, az ünnep vár,
a lányok/legények/ ajka csókot
vár!
Ma újra hív a karnevál,
legények/a lányok/ ajka csókot
vár,
és három hétig tart a bál!
A karnevál megnyitásához szokásos
módon feláll a felvonuló menet. Elől van a zenekar. Frigyes és Mariana
nyitják meg a menetet. Mindenféle maszkosok és beöltözött karakterek követik
őket. A korzó előterében vonul át a menet. Ágyúdörgés és harangkongatás jelzi
a király érkeztét. A menet visszajön a korzóról a királlyal és kíséretével az
élen. Végül sortűz hangja hallatszik.
VÉGE
Ez
a fordítás a Magyar Állami Operaház és a Kolozsvári Magyar Opera közös
produkciójaként 2015. szeptemberében, az Erkel Színházban színre kerülő
előadáshoz készült. A kék és a piros színnel jelzett szövegrészek a húzásokat, illetve a prózában elhangzó részeket jelölik.
A fenti szöveg nem teljesen azonos a KMO produkción elhangzó szöveggel; annak prózai részleteit Szabó Máté írta át - többnyire versben. KRITIKA abudapesti bemutatóról: NOL Új zenei újság Muzsikalendárium |
