2011. szeptember 13., kedd

Händel–Miniato: XERXÉSZ

XERXÉSZ
(SERSE)

Opera két részben

Szövegét írta:
Nicolo Minato

Fordította:
Csákovics Lajos Zsolt
és
Kovalik Balázs

Zenéjét szerezte:
Georg Friedrich Händel


SZEREPLŐK:

XERXÉSZ
Perzsia királya

ARSZAMENÉSZ
Xerxész fivére, Romilda szerelmese

AMASZTRISZ
Hercegnő, Xerxész szerelmese

ROMILDA
Ariodatész leánya

ATALANTA
Ariodatész leánya

ARIODATÉSZ
Herceg, hadvezér

ELVIRO
Arszamenész szolgája

Ősbemutató:
London, Haymarket Theatre,1738. április 15.

Magyarországi ősbemutató:
Budapest, Magyar Királyi Operaház, 1928

A magyar szöveg az Operaház 2009-es bemutatójához készült.


I. RÉSZ

Gyönyörű kertre nyíló kilátóhely; középütt platánfa.

XERXÉSZ a platánfa alatt

Accompagnato

XERXÉSZ
Árnyas lombod közt fény csillan,
S benne boldog sorsom látom.
Szép vagy, szerelmes platánom.
Orkán, villám, meg nem dönthet;
Büszkén, s délcegen állsz a zúgó szélbe’.
Nyugalmad el ne múlik; átjár a béke!

Arioso

Ombra mai fu di vegetabile
Cara ed amabile soave piu.
/Lombok árnya sosem volt
kedvesebb és szeretni valóbb, kellemesebb. /

(Elmerül a fa csodálatában)

ARSZAMENÉSZ, ELVIRO álmosan, ROMILDA a teraszon

Recitativo

ARSZAMENÉSZ
Megjöttünk, Elviro!

ELVIRO
Az látom.

ARSZAMENÉSZ
Itt él a dárga…

ELVIRO
Ja, már értem!

ARSZAMENÉSZ
Mondd, hogy van remény!

ELVIRO
Az mindig van.

ARSZAMENÉSZ
Hé, hova mész!

ELVIRO
(Indul tovább)
Az mindig van…

ARSZAMENÉSZ
Hé, hova mész?

ELVIRO
Ha nem dőlök le magam, engem dönt le az álom.

ARSZAMENÉSZ
Maradj itt, azt ajánlom!

(Rövid zene hallatszik)

Hallgasd? Milyen édes zene szól!

ELVIRO
Osonjunk arra!

ARSZAMENÉSZ
Gyerünk!

(Zene)

ELVIRO
Frankón e házban lakik Romilda?

ARSZAMENÉSZ
Itt, de ne pofázz annyit!

(Zene)

ELVIRO
Szerencse, hogy a város nincsen messze!

ARSZAMENÉSZ
Azt mondtam: kuss!

ELVIRO
Jobb lesz, ha alszom egy hátast.

ARSZAMENÉSZ
Maradj csak itt!

ROMILDA
O voi…
/Ó, ti…/

ARSZAMENÉSZ
Ott van Romilda!

ROMILDA
O voi, che penate
/Ó, ti, kik szenvedtek…/

ELVIRO
Romilda! Nahát!

ARSZAMENÉSZ
Hé, fogd be!

ELVIRO
De kinek beszél?

ROMILDA
O voi, che penate
Per cruda beltá!
Un Serse…
/Ó, ti, kik szenvedtek
a kegyetlen szépség végett!
Xerxeszt…/

XERXÉSZ és az előbbiek

XERXÉSZ.
Nevem hallom a dalban?

ROMILDA
Un Serse mirate,
che d’un ruvido tronco
acceso stá,
e pur non corrisponde
altro al suo amor,
che mormorio di fronde.
/Xerxészt tekintsétek,
aki egy durva fatörzsért
gyúlt lángra,
s nem kap más választ
szerelmére,
mint a lombok suttogását./

XERXÉSZ.
Arszamenész!

ARSZAMENÉSZ
Királyom!

XERXÉSZ.
Mit hallott?

ARSZAMENÉSZ
Mindent.

XERXÉSZ.
No, és ismeri őt?

ARSZAMENÉSZ
Én? Sose láttam!

XERXÉSZ.
Én igen!

ARSZAMENÉSZ
(magában)
Ó, jaj! Szívemben félelem ébred!

XERXÉSZ.
E dal szerelmet ébreszt bennem máris.
Ő lesz ágyasom mától.

ARSZAMENÉSZ
(Félre)
Az égre! Mit hallok!
(Xerxészhez)
De felség, ő Romilda hercegkisasszony…
Nem engedi az illem…

XERXÉSZ.
Lám, az előbb azt sem tudtad, ki is ő.
Most mégis?

ARSZAMENÉSZ
Ismerem őt, de csak névről!

XERXÉSZ.
No, persze! Meg a hangját.
Ha ágyasom nem lehet,
Elveszem nőül!
Így már tetszik?

ARSZAMENÉSZ
Felség!
De hiszen ő nem fejedelmek sarja,
Nem kerülhet trónra!

XERXÉSZ.
Az ágyamba nem illik,
Trónra nem méltó?
Semmi nem tetszik.
Azt gondolsz, amit akarsz,
Mégis feleségül veszem.
Eredj, tudja meg tőled,
Így döntött Xerxész!

ARSZAMENÉSZ
Hogy én?!

XERXÉSZ.
Menj már!

ARSZAMENÉSZ
De én nem vagyok jó szónok…

XERXÉSZ.
Majd belejössz.

ARSZAMENÉSZ
Én, uram, nem vagyok képes…

XERXÉSZ.
De miért?

ARSZAMENÉSZ
Szemérmes vagyok… és végül…

XERXÉSZ.
Na, hagyjuk.
Én megyek majd, hisz’ a nők szívéhez értek.

Aria

XERXÉSZ
lo le dirò che l'amo,
nè mi sgomentarò.
E perchè mia la bramo,
so quel che far dovrò.
Io le dirò, etc.
/Megmondom neki, hogy szeretem,
nem csüggedek.
És mert kívánom őt,
Tudom, mit kell tennem./
ARSZAMENÉSZ
Tu le dirai che l'ami,
ma non t'ascolterà.
Quella beltà che brami
solo di me sarà.
/Megmondod neki, hogy szereted,
de nem fog meghallgatni.
A szépség, kit kívánsz,
csakis az  enyém lesz!/

(Xerxész távozik)

ROMILDA, ATALANTA, ARSZAMÉNÉSZ és ELVIRO

Recitativo

ROMILDA
Arszamenész!

ARSZAMENÉSZ
Romilda, úgy retteg a szívem:
Hiába tettél oly sok szerelmes esküt,
Hamar elhagysz majd engem!

ROMILDA
Hogyan mondhatod ezt?!

ARSZAMENÉSZ
Jó okom van rá. A király…

ATALANTA
Ki? Xerxész?

ROMILDA
Ő mit akarhat tőlem?

ARSZAMENÉSZ
El fog csábítani téged!

ATALANTA
(Szívből remélem, hogy szépen el is csábul!)
(Romildához)
Minden szív lángra gyúl szépséged láttán!

ROMILDA
Szalmalángok.

ARSZAMENÉSZ
Mégis félek.

ATALANTA
(Szeretlek téged!)
(Arszamenészhez)
Mondd csak, Arszamenész, elhinnéd,
Hogy nővérem ily hűtlen, és megcsal téged?

ARSZAMENÉSZ
Kidőlhet a tölgy is, ha hosszan rázzák.

ROMILDA
Meg sem rezdül a szívem.

ATALANTA
(Bár hűtlen lennél!)

ROMILDA
Senki el nem vesz tőled
Amíg csak élek!

ARSZAMENÉSZ
Ó, te drága!

ELVIRO
Gyorsan, Uram! Xerxész jön!

ARSZAMENÉSZ
Bújjunk ide el!

XERXÉSZ, ROMILDA;
ARSZAMENÉSZ és ELVIRO elrejtőzve

XERXÉSZ
Lám csak, hercegkisasszony, Ön itt, az utcán?
Gondolom, az öcsém,  Arszamenész, ő hívta?

ROMILDA
Miért hívott volna ő?

XERXÉSZ.
De beszélt véle…

ROMILDA
Én, felség…?

XERXÉSZ.
Mindegy, nem számít!
Romilda, a sorsa a trónszéket nyújtja Önnek,
És szerelmem a sírig!

ROMILDA
Sosem vágyódtam a trónra;
Nem illik hozzám.

XERXÉSZ.
Tudom jól, miért mondod!
Arszamenész ellenem hangolt…

(Arszamenész és Elviro előlép)

ARSZAMENÉSZ
Én, felség? Attól mentsen az isten!

ROMILDA
Ő nem is tudta…

XERXÉSZ.
Egy szót se!
Száműzlek innen, hagyd el az udvart rögtön;
Olyan gyorsan, hogy fel se tűnjön!

ARSZAMENÉSZ
Hisz’ nincsen semmi bűnöm!

XERXÉSZ.
Mondj le a lányról , öcskös! Engedd át nekem!

ELVIRO
(Gazdája fülébe súgva)
(Mondjon le! Így jobban jár!)

XERXÉSZ.
S akkor szent lesz a béke.

ARSZAMENÉSZ
Válaszom: nem!

Aria

Meglio in voi col mio partire
gelosia s'estinguerŕ.
Io men vado al mio morire,
voi restate in libertà.
/Jobb lesz, ha távozásom
kioltja önben a féltékenységet.
Megyek meghalni,
Ön maradjon szabad./

(Elviroval együtt távozik.)

recitativo

XERXÉSZ.
Ó, gyönyörű Romilda,
Elfordítja tőlem azt a mennyei szempárt?
Miért bűne az a szívnek, hogy önért lángol?
Hát válaszra sem méltat?
Rám se néz? Szót se szól?
Haljak meg inkább?

Aria

Di tacere e di schernirmi,
ah, crudel, chi t’insegnò!
O, lasciate d'esser belle,
care luci, amate stelle,
o, cessate di ferirmi,
che mai più vi seguirò!
/A hallgatásra és gúnyolásomra,
ó, kegyetlen, ki tanított meg?
Ó, ne legyetek oly szépek,
kedves szempár, ti szeretett csillagok,
ó, ne kínozzatok tovább,
hogy többé ne kövesselek benneteket!/

(Távozik)

Recitativo

ROMILDA
Kár minden szóért, nem kapom be a horgot!
Én döntöm el, hogy kivel leszek boldog.

Aria

Nè men con l'ombre d'infedeltà
voglio tradire l'anima mia;
e se'l mio bene suo mal si fè,
incolpi amore, non gelosia.
/Még csak a hűtlenség árnyával sem
akarom szerelmesemet elárulni;
s ha kedvesem  rosszul érzi magát,
a szerelmet hibáztassa, ne a féltékenységet!/

(Távozik)

AMASZTRISZ férfinak öltözve, egy szolgát követ

No. 10 Aria

AMASZTRISZ
Se cangio spoglia,
non cangio core,
ma nell' amore
sono l'istessa.
/Bár külsőmet megváltoztatom,
szívem nem változik,
s a szerelemben
ugyanaz vagyok./

(Félre húzódik)

ARIODATÉSZ katonáktól és foglyoktól követve,
az ellenségtől zsákmányolt jelvényekkel, AMASZTRISZ

Recitativo

ARIO.
A harcoknak vége. Mi győztünk a mór seregek felett.

AMASZTRISZ
Ellenségeink futnak. Dicsőség napja!

ARIO.
Éljen győzelmes Xerxész, Perzsia kardja!

Coro

KATONÁK
Già la tromba,
che chiamò le schiere all'armi,
or si scioglie in dolci carmi,
e vittorie a noi rimbomba.
/A trombita,
mely harcba szólítja a sereget,
most édes dallal harsan,
és győzelmünket zengi./

XERXÉSZ és az előbbiek

Recitativo

AMASZTRISZ
(Itt jön Xerxész!
Milyen büszke, királyi tartás!)

XERXÉSZ.
Ariodatész, légy üdvöz!
Győzelmes kardod sosem vallott még szégyent!

ARIODATESZ
A győzedelmes név csakis téged illet.

XERXÉSZ.
Nagy hűségedért hála.
Legyen példa e hősies szív.
Athénnel szemben indulsz most harcba,
Dicsőség vár, s érdemedhez méltó jutalmat remélj!
Romilda nevű lányod
Magas rangból kap férjet,
Nemes vérből, mint Xerxész,
Egy fokkal sem lejjebb.

ARIODATESZ
Ilyen felséges kegyre
Soha nem számítottam.

XERXÉSZ.
Menjünk! Úgy lesz, mint mondtam.

Aria

ARIODATESZ
Soggetto al mio volere
gl'astri non voglio, no.
Ma quel che fan le sfere,
sempre lodar saprò.
/Nem óhajtok
a csillagokba törni, nem.
Ám amit a szférák tesznek,
mindig áldani fogom!/

Coro

KATONÁK
Già la tromba,
che chiamò le schiere all'armi,
or si scioglie in dolci carmi,
e vittorie a noi rimbomba.

(Ariodatesz és a katonák távoznak)

XERXÉSZ és a távozófélben lévő AMASZTRISZ

Recitativo

XERXÉSZ.
Győztem a harcban – ez jó jel!
Szerelmes vágyam épp így győzhet ma éjjel!

AMASZTRISZ
(Rólam beszél! Hát mégis szeret engem!)

XERXÉSZ.
Gyere szépséges kincsem, ölelj át!
Olyan izgatottan várom!

AMASZTRISZ
(Milyen rég vágyom erre!)

XERXÉSZ.
De mit szól majd Amasztrisz;
És a megsértődött apja,
Ha hírt hall e nászról, hiszen eljegyeztem lányát?

AMASZTRISZ
(Milyen megalázó helyzet! Elárult engem!)

XERXÉSZ.
Jóllehet, szívem hölgye nem királyi törzsből sarjadt,
Ha nőül veszem, azzal máris királyi lesz a rangja.
Kit érdekel az illem? Amit én tartok jónak, az a törvény.

AMASZTRISZ
(Halkan)
Hazudsz!
Te esküszegő hitves, te hazug király!
Így alázol meg engem, aki hűséges voltam!
Nem! Zsarnok önkény,
És a gátlástalan kéjvágy nem lehet törvény!

Aria

AMASZTRISZ
Saprà delle mie offese
ben vendicarsi il cor.
Colui, che l'ira accese
proverà il mio furor.
/Szívem tudni fogja,
hogyan álljon bosszút sérelmeimért.
Az, ki haragra gyújtott,
megismeri dühömet./

(Távozik.)

ARSZAMENÉSZ és ELVIRO

Recitativo

ARSZAMENÉSZ
Fogd ezt az írást, Elviro és add át Romildának!

(Elvironak egy levelet ad)

ELVIRO
Biztos benne, hogy így lesz?

ARSZAMENÉSZ
Menj, siess!

ELVIRO
(Elindul, majd visszafordul)
„Üdvözlöm szívből! Mikor szólhatnék Önnel?”
Ennyit írt, semmi többet?

ARSZAMENÉSZ
Ennyit.

ELVIRO:
Száműzött vagyok én is.
Ha oda megyek, az életemmel játszom.
Mégis elküld így engem?

ARSZAMENÉSZ
Hallgass, és indulj már!

ELVIRO
És hogyan adjam át?

ARSZAMENÉSZ
Óvatos légy!

ELVIRO
No problem, bízhat bennem!

Arietta

Signor, Signor, lasciate far a me,
io l'ho pensato bene!
Corro, volo, parto, vo
e più presto tornerò,
che se avessi l'ali al piè!
/Uram, uram, bízza csak rám,
már jól átgondoltam!
Sietek, röpülök, megyek.
és a lehető leggyorsabban visszatérek,
mintha csak a lábamnak szárnyai nőttek volna! /

(Távozik.)

Aria

ARSZAMENÉSZ
Non so, se sia la speme,
che mi sostiene in vita,
o l'aspro mio dolor.
So, che quest’alma geme
da che mi fu rapita
la gioja del mio cor.
/Nem tudom, hogy a reménység-e
ami életben tart,
vagy keserves fájdalmam;
de tudom, hogy lelkem jajong,
mióta szívem örömét elrabolták./

(Távozik)
ATALANTA és ROMILDA


Recitativo

ATALANTA
És mondd, most akkor végül nőül vesz Xerxész?

ROMILDA
Nem! Ő soha nem kap meg!

ATALANTA
Sem Arszamenész?

ROMILDA
Csakis ő lesz a férjem!

ATALANTA
Az nem lesz!
Mivel száműzte innen Xerxész.
Királyt dobsz el, te félredobott püpchen!

ROMILDA
Félredobott lennék? Mit mondasz?

ATALANTA
Csak azt, hogy szíve másért lángol!

ROMILDA
Kiért?

ATALANTA
Nézz körül, kedves!

ROMILDA
Tehát hagyjam el Arszamenészt,
És a szívemet adjam másnak! Ezt mondod?

ATALANTA
Ezt tartom bölcsnek, úgysem tehetsz mást!
És Arszamenész majd az én férjem lesz.

ROMILDA
No, és ő szeret téged?

ATALANTA
Nem. De majd belejön.

ROMILDA
Még a Barbie babád sem lenne olyan naiv,
Hogy reménykedjen ebben.

ATALANTA
Kénytelen lesz!

ROMILDA
Ó, nagyonis értek mindent!

Aria

Se l'idol mio
rapir mi vuoi,
cangia desio, ch'è vanità.
Quei dolci lacci
snodar non puoi,
che mi legaro la libertà.
/Ha bálványomat
el akarod ragadni,
add fel a vágyadat, mert hasztalan!
Ez édes kötelékeket,
mik a szabadsághoz kötnek,
nem tudod kioldani./

(Távozik.)

Recitativo

ATALANTA
Juszt se légy vele boldog!
Nem óhajtok szenvedni miattad többet.
Ha másképp nem megy, csalással szerzem meg tőled!

Aria

Un cenno leggiadretto,
un riso vezzosetto,
un moto dì pupille
può far innamorar.
Lusinghe pianti e frodi
son anche certi modi,
che destano faville,
e tutti io li so far.
/Egy könnyed kis jelzés,
egy bájos kis mosoly,
egy szemvillanás
szerelmessé tehet.
Hamis könnyek és csalárdságok,
melyek szikrát lobbantanak,
szintúgy biztos módszerek,
s én mindnek birtokában vagyok./

A város piactere erkéllyel

AMASZTRISZ, majd ELVIRO virágot árulva

Arietta

ELVIRO
Hé, szép virág kapható! Százasér’ szálát!
Van jácint, török szegfű, tulipántok, bazsarózsák!
Hé! Szép virág kapható! Százasér’ szálát!
Százasér’ szép virág! Százasér’ tessék!

Recitativo

Senki nem ismert fel, a jelmez bevált!
Mert, ha a király a levélről tudna…

AMASZTRISZ
(A királyról beszél ez is!)

ELVIRO
Pár napig jammerol majd a gazdám, ha Xerxész veszi nőül
Romilda úrnőt, de kiheveri végül.

AMASZTRISZ
(Kit venne nőül? Kit? Talán rosszul hallok?!)

ELVIRO
Az bizony tényleg furcsa, hogy egy király
Nem királylánnyal nősül.
Odáig süllyed, hogy egy szimpla bigét választ.

AMASZTRISZ
(Szégyen! Összetörte szívem! Ó, milyen aljas!)
Te fickó!

ELVIRO
(El akar szaladni)
Francba! Lebuktam!

AMASZTRISZ
Állj meg! Hova rohansz, hé? Ne szaladj el!

ELVIRO
Mit akar? Miért néz? Melyik rózsából adjak? Vagy…

AMASZTRISZ
Hagyd! Azt mondtad, hogy Xerxész még ma nőül vesz egy lányt.
Hát, áruld el, hogy kit?

ELVIRO
Na, jó, de ki vagy te? S ugyan miért érdekel?

AMASZTRISZ
Csak egy kíváncsi vándor, Xerxésznek híve.

ELVIRO
Elég korrektnek tűnsz, megbízom benned.
De a szád el ne járjon!

AMASZTRISZ
Ne félj! Beszélhetsz bátran!

ELVIRO
Ariodatész, e városnak hercege,
S a király hadvezére adja nőül a lányát.
Azaz mégsem, mert a király veszi el!
Bár Romildácska sír:
„Nyeljen el inkább a sír!”

AMASZTRISZ
Nem szereti a királyt?

ELVIRO
Nem! Csak az öccsét, kinek neve, Arszamenész!

AMASZTRISZ
És ez a levél a könnyeitől nedves?

ELVIRO
Hoppá! Ez itt egy látnok!
(Járkálni kezd)
Szép virág kapható, százasér’ szálát!

AMASZTRISZ
Mondd csak!

ELVIRO
Nem tudok többet.
(Járkál)
Tulipánok! Bazsarózsák!

AMASZTRISZ
(Jaj, elpusztulok nyomban! Ily könnyen eldobsz!
De meg is bánod ezt még!)

ELVIRO
Százasér’ szálát! Tessék!!

ELVIRO, majd ATALANTA

recitativo

ELVIRO
Csakhogy elment ez a tapló!
Azt hitte, zsír hülye vagyok, s kiszed belőlem mindent.
Itt jön éppen Atalanta! Vissza a maszkot!
Csak erre, erre, erre!

Arioso

ATALANTA
 (A piangere ogn'ora
Amor mi destina.)
/Örökös sírásra
ítél Ámor./

Recitativo

ELVIRO
Hé, virágot vegyenek! Százasér’ szálát!
Illatos jácint, meg műanyag rózsa!

ATALANTA
Hahó! Te ott! Adj nekem pár szál rózsát!
Enyhítik talán szerelmem égő kínját!

ELVIRO
Nos? Meg sem ismer?

ATALANTA
Nem én.

ELVIRO
Nézzen meg jól!

ATALANTA
Elviro?! Te nem vagy észnél! Rejtsd el magad!
Miért jöttél?

ELVIRO
Uram küldte ezt az írást, és a címzett: Romilda.

ATALANTA
Add ide gyorsan!

ELVIRO
Átadja neki Ön?

ATALANTA
Át.

ELVIRO
Hol van most?

ATALANTA
Levelet ír éppen. Xerxésznek szánja.

ELVIRO
Vagy úgy! És mit ír benne?

ATALANTA
Érte lángol… szíve-lelke…

ELVIRO
És Arszamenész?

ATALANTA
Már régen elfeledte.

Arietta

ELVIRO
(Ah! tigre infedele!
Cerasta crudele!)
/Ah! Hűtlen tigris!
Kegyetlen kígyó!/

Recitativo

ATALANTA
Tűnj el! A királyt látom jönni!

ELVIRO
Jaj! Kis virág kapható, százasér’ szálát!
Nárciszok, mimózák, jácintok, rózsák!
Kis virág kapható, százasér’ szálát!

(Eliszkol.)

XERXÉSZ és ATALANTA, aki ARSZAMENÉSZ levelét olvassa csendesen

Recitativo

ATALANTA
(Ez a kis levél szerencsét hoz nekem.)

Arioso

XERXÉSZ.
(È tormento troppo fiero,
l'adorar cruda beltà.)
/Roppant nagy gyötrelem
kegyetlen szépséget szeretni./

(Megpillantja Atalantát, aki olvasást színlel)

Recitativo

XERXÉSZ.
Szinte észre sem vettem! Mit olvas, Atalanta?
Talán szerelmes levél?

ATALANTA
Az ám! De milyen!

XERXÉSZ.
Ön kíváncsivá tett.

ATALANTA
Bár…

XERXÉSZ.
Mi az?

ATALANTA
Úgy félek! Megbocsát, felség?

XERXÉSZ.
Igen.

ATALANTA
Olvassa, tessék!

(Atalanta átadja a levelet, Xerxész meglátja az aláírást)

(Jaj! Segítsd a tervem, szerelemisten!)

XERXÉSZ.
Arszamenész írta.

ATALANTA
Ez így van.

XERXÉSZ.
Kinek írhat így az öcsém?

ATALANTA
Nekem.

XERXÉSZ.
Mit mond?

ATALANTA
Ugye nem baj?

XERXÉSZ.
Ez meglep. Hiszen Romildáért lángol.

ATALANTA
Nem. Csak néném remeg érte!
De Arszamenész játszik:
Szerelmet színlel,
Hogy békén hagyjon minket.

XERXÉSZ.
Furcsa egy ötlet…
Most örvendezz szívem!

ATALANTA
Kérhetem arra, Uram, hogy még e napon
Királyi áldást adjon erre a frigyre?

XERXÉSZ
Legyen, ahogyan kérte!
Önt veszi nőül. Ha nem, meglakol érte.

Aria

ATALANTA
Dirà, che amor per me
piagato il cor non gli ha.
Ma non gli date fe’,
ch'egli fingendo va.
/Azt fogja mondani, hogy miattam
nem sebezte meg szívét a szerelem.
De ne higgyen neki,
mert színlel!/

Recitativo

XERXÉSZ
Ez az írás jobb, ha nálam marad.

ATALANTA
(Egy kis csalás mindig hasznos.)

XERXÉSZ
Most menjen, kérem!

ATALANTA
De legyen résen!

XERXÉSZ
És miért?

Aria

ATALANTA
Dirà, che amor per me
Etc.

(Távozik.)


XERXÉSZ és ROMILDA

Reciativo

XERXÉSZ.
Önt becsapták, Romilda!

(Átadja Romildának Arszamenész levelét.)

Tessék! Olvassa! Arszamenész önnel szívtelenül játszott?

ROMILDA
Hadd lássam!

XERXÉSZ.
Nos, mit szól hozzá?

ROMILDA
Kinek írta?

XERXÉSZ.
Atalanta volt a címzett.
Tudja, hogy nem hazudnék Önnek;

ROMILDA
(Meg ne hasadj, fájó szívem!)

XERXÉSZ.
Mit fog tenni?

ROMILDA
Míg élek, síratom őt!

Duetto

XERXÉSZ.
L'amerete?
/Szeretni fogja?/

ROMILDA
L'amerò.
/Szeretni fogom./

XERXÉSZ.
E pur sempre vi tradì.
/Akkor is, ha folyton  elárulja önt?/

ROMILDA
L'empia sorte vuol così.
/A kegyetlen sors akarja így./

XERXÉSZ.
Se ben fiero v’ingannò?
/És ha büszkesége megtéveszti önt?/

ROMILDA
L'amerò.
/Szeretni fogom./

XERXÉSZ.
L'amerete?
/Szeretni fogja?/

Aria

XERXÉSZ.
Se bramate d'amar, chi vi sdegna,
vuò sdegnarvi, ma come non so.
La vostr' ira crudel me l'insegna,
Tento farlo e quest'alma non può.
/Ha azt óhajtja szeretni, ki megveti önt,
én is meg akarom önt vetni, de nem tudom hogyan.
Az ön kegyetlen haragja utat mutat.
Megkísérlem, de lelkem nem képes rá./

(Távozik.)

Accompagnato

ROMILDA
L’amero? Már nem biztos.
Hisz’ hozzám hűtlen lett! S a húgom is átvert!
Együtt nevetnek rajtam! Aljasok! Álszent férgek!
L’amero? Már nem biztos.
S ti mind, akik itt ültök, lássátok kínom!
Szenvedek összetörten, gyötri szívem a zsarnok féltékenység!

Aria

E’ Gelosia
quella tiranna,
che tanto affanna
l'anima mia.
Del suo veleno
m'aspersa il seno,
e mi condanna
a pena ria.
/A féltékenység,
az a zsarnok,
mely annyira kínozza
lelkemet.
Mérgével
keblemet fröcsköli,
s kegyetlen kínokra
kárhoztat./

(Távozik.) 

ELVIRO, majd ARSZAMENÉSZ

Recitativo

ARSZAMENÉSZ
Elviro!

ELVIRO
Ön itt, uram? Tűnjünk innen!

ARSZAMENÉSZ
Mondd, mit válaszolt Romilda?

ELVIRO
Atalantának adtam át.
És ő mondta, hogy az ön Romildája Xerxésznek írt,
Mert hozzá húz a szíve.

ARSZAMENÉSZ
Hogy hűtlen volna hozzám?  Ezt el sem tudom hinni!
De… Nem értetted félre? Ne kertelj!

ELVIRO
Megmondtam már: szerelmes levelet írt.
De most éppen nem Önnek.

ARSZAMENÉSZ
Ez csak egy tréfa?

ELVIRO
Ajvé, ajvé! Mondom, színigaz minden.

ARSZAMENÉSZ
Milyen hűtlen és szívtelen némber!

Aria

Quella che tutta fe’
per me languia d'amore,
no che più mia non è,
perduto ho il core.
Che pensa il Ciel che fa?
Non sa col suo rigore
punir chi reo sen va
di tanto errore.
/Az, kit teljes hittel
értem epesztett a szerelem,
többé nem enyém,
Elvesztettem szívét.
Mit gondol az ég, mit tesz?
Nem tudja szigorával büntetni,
 ki oly sok tévedés bűnét hordja
 keblében./



II. RÉSZ

Hajókból épült híd a tengeren, mely Ázsiát és Európát köti össze.
Az ázsiai oldalon Xerxész tábora.
A tengeren vihar támad, villámok cikáznak, égzengés, mennykövek; a hajóhíd összetörik.

XERXÉSZ, ARIODATESZ és TENGERÉSZEK KARA

Coro

TENGERÉSZEK
La virtute sol potea
gionger l'Asia all'altra riva.
Viva Serse, viva, viva!
/Csupán az erény volt képes
Ázsiát összekötni a másik parttal.
Éljen Xerxész, éljen, éljen!/

Recitativo

XERXÉSZ.
Ariodatész!

ARIODATESZ
Nagy király!

XERXÉSZ.
Háborgó tenger és fákat döntő orkán
Meg nem gátol, hogy véghezvigyem tervem:
Elérem Athént és rabigába hajtom.

ARIODATESZ
Magasztos cél!

XERXÉSZ.
Épüljön fel e híd, Európáig érjen három nap múlva!

ARIODATESZ
Neved márványba vésve, arany betűkkel írva
Marad századokon át királyi példa!

Coro

TENGERÉSZEK
La virtute sol potea
Etc.

(Ariodatesz és a tengerészek távoznak)

ARSZAMENÉSZ és XERXÉSZ

recitativo

XERXÉSZ.
Arszamenész! Hova készülsz?

ARSZAMENÉSZ
A Léthe vizét inni.
Feledni vágyom azt, hogy Ön a bátyám.

XERXÉSZ.
Enyhülj meg végre!

ARSZAMENÉSZ
Ha nem lesz ilyen zsarnok!

XERXÉSZ.
Azt adom hozzád, kit titokban szeretsz.

ARSZAMENÉSZ
Szórakozz inkább mással!

XERXÉSZ.
Ismerem szíved titkát. A leveled láttam, hiába hallgatsz.

ARSZAMENÉSZ
(Jaj, ha Romilda, ó, Isten, neki adta az írást!)
Jó, beismerek mindent. Mit kíván tenni vélem?

XERXÉSZ.
Még ma nőül adom hozzád.

ARSZAMENÉSZ
Hogyha ez igaz, ölelj át, kedves bátyám!

XERXÉSZ.
Ennyire szereted?

ARSZAMENÉSZ
Ah! Az életnél jobban!

XERXÉSZ.
Korábban mért nem mondtad?
Boldogok leszünk mindketten e szép napon:
Én elveszem Romildát…

ARSZAMENÉSZ
S kit kapok én?!

XERXÉSZ.
Atalantát.

ARSZAMENÉSZ
Tehát átverés az egész!

XERXÉSZ.
Jól tudom, megdöglesz érte.

ARSZAMENÉSZ
Csak Romildáért!

XERXÉSZ.
Jaj, ne színlelj tovább!

ARSZAMENÉSZ
Szóval úgy döntesz: nem kapom meg Romildát?

XERXÉSZ.
Tudom jól, nem szeretted soha.

Aria

ARSZAMENÉSZ
Sì, la voglio, e la otterrò!
E se il Ciel per me non splende,
Gli empi mostri e l’ombre orrende
Di Cocito invocherò.
/Igen, akarom, és meg fogom kapni!
És ha az ég nem ragyog rám,
a pokol folyójának (Kokytos)
irgalmatlan szörnyeit és rettentő árnyait
fogom megidézni!/

(Távozik.)

ATALANTA és XERXÉSZ

Recitativo

ATALANTA
Légy üdvöz’, felséges úr!

XERXÉSZ.
Arszamenész tagad; nem szerelmes Önbe,
Csakis Romilda az, akit nőül venne.
Így mégsem lesz a férje. Hát, kettőnk közt szólva:
Jobb, ha más után koslat és letesz róla.

Aria

ATALANTA
Voi mi dite, che non l'ami,
ma non dite se potrò.
Troppo belle son le stelle,
ch'al suo volto in Ciel donò.
Troppo stretti quei legami
Onde amor m’incatenò.
Voi mi dite, che non l'ami,
ma non dite se potrò.
/Azt mondja nekem, hogy ne szeressem,
de nem mondja meg, hogyan tehetem.
Oly nagyon szépek a csillagok (t.i.: a szemei),
melyeket orcájának adományozott az ég.
Oly erősek a kötelékek,
melyekkel a szerelem megbéklyózott.
Azt mondja nekem, hogy ne szeressem,
de nem mondja meg, hogyan tehetem./

(Távozik)

ELVIRO egyedül

Recitativo

ELVIRO
Én szerencsétlen! Most meg elhagyott a gazdám!
De én vagyok a hibás; elcsesztem mindent. Itt hagyott egyedül.            
Tán csak a túlsó partig juthatott át… Arra sem látom őt.
De onnan bizony csúnya fellegek jönnek!
Tombol az orkán, rám szakad! Elnyel a zúgó áradat!
Hát én nem vagyok észnél! Elhúzok rögtön innen!
Recseg a híd is!
(A vízpartra szalad.)
Na, jó, lelépek gyorsan!
Megbetegszem a víztől, amióta élek;
Csak a bortól nem félek!

Aria

Del mio caro bacco amabile
Nell’impero suo potabile
amo solo d'abitar.
L’acqua rende ipocondriaco,
il buon vin sin nei zodiaco
la mia testa fa innalzar.
/Az én drága, szeretett Bacchuszom
iható birodalmában
szeretnék csak lakni.
A víz képzelt beteggé tesz,
a jó bor a csillagképek közé
emeli fejemet./

Elhagyatott tengerpart a város szélén

XERXESZ egyik oldalról, AMASZTRISZ a másikról

Duetto

XERXÉSZ.
Gran pena è gelosia,
/Nagy kín a féltékenység/

AMASZTRISZ
Lo sa il mio cor piagato,
/Megsebzett szívem tudja/

XERXÉSZ.
per altri io son sprezzato,
/mások miatt vagyok megvetve/

AMASZTRISZ
per altri anch'io tradita,
/én is mások miatt árultattam el./

XERXÉSZ.
...e la mia fe’ tradita,
/és hűségem elárulva/

AMASZTRISZ
schernita è l'alma mia.
/lelkem megcsúfolva./

AMASZTRISZ / XERXÉSZ.
Gran pena è gelosia.
/Nagy kín a féltékenység./

Recitativo

XERXÉSZ.
Nincsen remény!

AMASZTRISZ
Csalfa álom!

XERXÉSZ.
Romildám meg nem szán!

AMASZTRISZ
Szívtelen Xerxész!

XERXÉSZ.
Mit mondtál?

AMASZTRISZ
Magamban sírok.

XERXÉSZ.
És ki vagy te?

AMASZTRISZ
Én? Ki Önért ment harcba, sebeket szerzett…

XERXÉSZ.
Szolgálnál megint engem?

AMASZTRISZ
Meggondolom még.

XERXÉSZ.
Miért?

AMASZTRISZ
Azt szolgáljam, ki zsoldot sose ad?

XERXÉSZ.
Mit?! Hálátlannak tartasz?

AMASZTRISZ
Csúnyán átvertél eddig…

XERXÉSZ.
(Meglátja a közeledő Romildát)
(Ahogy látom, ez ő lesz!)
Tűnj most el! Majd beszélünk még erről.
Fontosabb ügy jött közbe…
Gyere vissza kicsit később!

(Távozik.)

AMASZTRISZ
(Visszatérek, te hűtlen! Ez lesz a veszted.)

Aria

Chi cede al furore
di stelle rubelle,
amante non è.
Trionfa in amore
del fato spietato
l'invitta mia fe’.
/Ki meghunyászkodik
a lázas csillagok dühétől,
az nem szerelmes.
Az én győzhetetlen hűségem
győzedelmeskedni fog a szerelemben
a könyörtelen sors fölött./


AMASZTRISZ, ELVIRO

Recitativo

AMASZTRISZ
Ha a bánat nem ölt meg,
Megteszi majd a kardom!

ELVIRO
Hahó!
(Visszatartja)
Te őrült, a kardot dobd el! Az öngyilkosság hülyeség!
Egyél egy jót, kortyolgass bort! Azzal többre mégy!

AMASZTRISZ
Hát jó! Halálom előtt oda állok elé.
Csak legyen erőm!

Aria

Anima infida,
tradita io sono
Vien, tu m'uccida,
io ti perdono.
/Hűtlen lélek,
elárultál.
Jöjj, gyilkolj meg,
én megbocsátok!/

(Feldúltan távozik)

recitativo

ELVIRO
Ez is elmeroggyant.

ARSZAMENÉSZ
Nincs mit megmagyaráznom.

ROMILDA
Nincs? Atalantának nem te írtál?

ARSZAMENÉSZ
Elviro, te mondd el!

ROMILDA
Nem! Atalanta, te beszélj!

ROMILDA/ARSZAMENÉSZ
(Úgy fáj a kétség!)

ROMILDA
Szólj, Atalanta, drága!

ATALANTA, előbbiek

ATALANTA
(Jaj! Lelepleződtem máris! Mi legyen most?)

ELVIRO
Hú, de gázos a helyzet!
Milyen szívás, megint égek…
(Atalantához)
Nos, kisasszony, mondja el nekik azt, amit nekem mondott!

ATALANTA
Szóval! Romilda írt, szereti Xerxészt.

ARSZAMENÉSZ
Kell ennél több?

ROMILDA
De ez nem is igaz!

ATALANTA
Halkan! Nem kell, hogy rögtön megharagudj rám!
Csak Elvirónak mondom, hogy ne zaklasson téged…

ROMILDA
Igazán „kedves”! Még mit locsogtál össze?

ATALANTA
Éppen ott jött Xerxész, … Kérte az írást…
Hát akkor mondtam, nekem írta ezt Arszamenész.
S ő bekajálta szépen!

ARSZAMENÉSZ
Mire gondolsz, Romilda?

ROMILDA
És te mit szólsz, Arszamenész?

ARSZAMENÉSZ
Adj egy csókot!

ROMILDA
A kábel milyen forró!

(Összeölelkeznek)

(Atalantához)
Bármennyit kavarsz még, sok hasznod nem lesz.
Arszamenész az enyém. Te meg csak leshetsz!

ELVIRO
Itt van  Xerxész! Itt van Xerxész!

ARSZAMENÉSZ
Jaj, akkor végünk!

ELVIRO
Ha nem pucolunk gyorsan, úgy megint égünk!

(Elszalad)

ROMILDA
Mire vártok még?

ARSZAMENÉSZ
A francba!

(Arszamenész elbújik, belép Xerxész)

ROMILDA, ARSZAMENÉSZ, ELVIRO, XERXÉSZ

XERXÉSZ.
Íme, édes Romilda, láthatja végre, szerelmem mire képes.

ROMILDA
Igazán bátor.

XERXÉSZ.
Megteszek bármit! Öné a trónom, a pénzem,
S a szívem Önért dobban.

ROMILDA
Ki túl magasra mászik, nagyot is koppan.

XERXÉSZ.
Mért ellenkezik még?

ROMILDA
Így lesz ez mindig!

XERXÉSZ.
Megtöröm Büszke szívét! Vésse eszébe, Romilda!

ROMILDA
(Mit tegyek még?)

XERXÉSZ.
Nem megyek el, ne higgye… Nos hát? Mit gondol?

ROMILDA
Hogy atyám dönti el, ki legyen férjem.

XERXÉSZ.
És engedelmes lesz?

ROMILDA
Azt teszem, amit mond.

XERXÉSZ.
Ez szép! Megyek már, hiszen érzem,
hogy lángol a vérem!

ROMILDA
(Megöl a bánat! Most végem!)

(Romilda távozik)

ARSZAMENÉSZ
„Megteszem azt, amit mond”?
Milyen könnyen dobsz el! Ez ám a hűség!

ROMILDA
(Félájultan jön, társnői körében)
Mindennek vége!

ARSZAMENÉSZ
Romilda!

ROMILDA
(Bágyadtan)
Kérlek, hagyj most!

ARSZAMENÉSZ
Romilda!

ROMILDA
Menj tőlem! Kérlek, hagyj!
Akkor tenne csak jót velem Xerxész,
Ha megölne rögtön.

ARSZAMENÉSZ
Ennyire gyűlölsz?

ROMILDA
Ennyire vágylak!
Ég áldjon! Hagyj mennem! Ég áldjon!

ARSZAMENÉSZ
Elmegyek.

ROMILDA
De hova mennél, én drága kincsem?

ARSZAMENÉSZ
Nekem már édes mindegy.
De te hová?

ROMILDA
Le a sírba!

ARSZAMENÉSZ
Mondd, hogy a trónra! Hiszen bátyám oda vár.

ROMILDA
Oly mindegy, hagyj menni! Nem látlak többé már!

Aria

XERXÉSZ.
Per rendermi beato
parto, vezzose stelle,
e poi, pupille belle,
a voi ritornerò.
Farfalla al vostro lume
il core innamorato
ardendo le sue piume
fenice io scorgerò.
/Hogy áldást szerezzek,
indulok, bájos csillagok,
s aztán, szép szemek,
visszatérek hozzátok.
Az én szerelmes szívem
pillangó az ön fényében,
megperzselt szárnyakkal
főnixként támadok fel újra./


Liget

XERXESZ és ARIODTESZ

Recitativo

XERXÉSZ.
Ahogy’ ígértem neked: férjhez adom lányod.
Családom sarja, veszi nőül Romildát!

ARIODATESZ
Megtisztelsz, felség! Én…

XERXÉSZ.
Egyetértünk? Minden rendben?

ARIODATESZ
Amit felséged óhajt.

XERXÉSZ.
Nagyon helyes!
Akkor hát készülj, mert egykettőre itt lesz
a fényességes úr elvenni lányod!

ARIODATESZ
Családod sarja? És ismerem már őt?

XERXÉSZ.
Ahogy engem!

(Távozik)

ARIODATESZ
Ez csak Arszamenész lehet!

Aria

Del Ciel d'amore
sorte sì bella,
chi mai sperò!
Per mio splendore
qual fu la stella,
che lampeggiò!
/A szerelem egétől
ily szép sorsot,
ki remélhet valaha!
Hogy fénye süssön rám,
melyik csillag
ragyogott fel?/

(Távozik)

XERXESZ és ROMILDA

Recitativo

XERXÉSZ.
Ne menekülj el tőlem, tündöklő királyném!

ROMILDA
Mit mondott? Nem, nem!Ne nevezzen így soha!

XERXÉSZ.
De miért?

ROMILDA
Mert szégyen Önre, s szégyen érné a trónt!

XERXÉSZ.
Hogyan?

ROMILDA
Tudjon mindent! Arszamenész szeret…

XERXÉSZ.
Finoman kezdi.

ROMILDA
Mégsem volt köztünk semmi…

XERXÉSZ.
Bravó!

ROMILDA
És mégis, bár nagyon illemtudó.

XERXÉSZ.
Mit akar ezzel?

ROMILDA
De ma bátor volt…

XERXÉSZ.
Mit?!

ROMILDA
Látja, elpirul arcom. Ó, hogy szégyellem magam.
Nem tudok szólni. Inkább megírom majd Önnek!

XERXÉSZ.
Mondjon el mindent!

ROMILDA
Ó, milyen kínos!... Így akarta a sors…

XERXÉSZ.
Ah! Ne beszéljen mellé!

ROMILDA
Olyan forró volt az ajka…

XERXÉSZ.
Mit mond?

ROMILDA
És az enyém... És… És… És…

XERXÉSZ.
Megcsókolta Önt. Igaz? Vallja be!

ROMILDA
Ez történt.

XERXÉSZ.
Csak, hogy nőül ne vegyem, hazudozni próbál.
Igaz vagy sem? De végső soron mindegy:
Meglakol érte!
(Az őrökhöz)
Ti, ott! Menjetek rögtön Arszamenészt megölni!
Özvegy lett e csóktól, és általa nyert férjet.

(Dühösen el.)

ROMILDA
Felség, ne bántsa őt, esengve kérem!
Hagyja őt, hadd éljen! Inkább legyen Ön a férjem!


ARSZAMENESZ és ROMILDA

ARSZAMENÉSZ
Romilda eldob, mégis gondolna énrám?

ROMILDA
Romilda szeret téged, és sosem gondol másra!

ARSZAMENÉSZ
Tudom, terhedre vagyok.
Jobb, ha eltűnök az útból,
Azért mondod, hogy bátyám meg akar ölni.

Duetto

ROMILDA
Troppo oltraggi la mia fede,
Alma fiera, core ingrato!
/Nagyon megsértetted hűségemet,
gőgös lélek, hálátlan szív!/

ARSZAMENÉSZ
Troppo inganni la mia fede,
alma fiera, core ingrato!
/Nagyon megcsaltad hitemet,
gőgős lélek, hálátlan szív!/

ROMILDA
È tiranna la mercede, che riceve
/Zsarnoksággal fizeted…/

ARSZAMENÉSZ
Non è questa la mercede, che riceve
/Nem ezt a fizetséget érdemli…/

ARSZAMENÉSZ/ROMILDA
Il/Al mio petto innamorato!
/…szerelmes keblem./
Alma fiera, core Ingrato, etc.

(Távoznak, ketten két felé)

Kivilágított terem.

Coro

PAPOK
Ciò che Giove destinò,
impedir l'uomo non sa.
/Amit Jupiter határoz,
ember meg nem akadályozhatja./

ARIODATESZ, ROMILDA és ARSZAMENÉSZ jönnek

Recitativo

ARIODATESZ
Lám, a vőlegény! Ahogy sejtettem, épp úgy van!
Ránk nevetett a Jósors!

ARSZAMENÉSZ
Álszent nő vagy!

ROMILDA
Nincsen szíved!

ARSZAMENÉSZ/ROMILDA
Én meg azt képzeltem, hű vagy!

ARIODATESZ
Az Ön érkezése, herceg,
Nagy tisztesség e házra!

ROMILDA
(Indulna)
Ah, mit beszélsz, apám!

ARIODATESZ
Romilda, hova rohansz?

ARSZAMENÉSZ
Ariodatész, mit mondott?

ARIODATESZ
Vegye nőül a lányom, így parancsolta Xerxész,
Az Ön királyi bátyja.

ARSZAMENÉSZ
Parancsba adta?!

ARIODATESZ
Maga Xerxész.

ROMILDA
(Nem értem!)

ARIODATESZ
Azért jött, nemde, hogy nőül vegye lányom?

ARSZAMENÉSZ
Legszentebb vágyam.

ROMILDA
(Álmodom biztos! Ez csoda!)

ARIODATESZ
Romilda , hozzá mennél?

ROMILDA
Persze. Nincs kifogásom, apám.

ARIODATESZ
Akkor nyújtsátok a kezetek!

ROMILDA/ ARSZAMENÉSZ
Szívünkkel együtt.

ARIODATESZ
Keressük fel Xerxészt!,
Királyi kegyét köszönjük meg illőn!

(Mindhárman el. A papok kara újra rázendít.)

Coro

PAPOK
Chi infelice si trovò,
pien di gioia or lieto và.
/Ki boldogtalan volt,
immártelve örömmel, boldogsággal./

XERXESZ, ARIODATESZ

Recitativo

XERXÉSZ.
Itt van Ariodatész.
Eljött az óra, hogy felfedjem a titkom.
Én vagyok a kérő,
Ki a menyasszonyért eljő.

ARIODATESZ
Felséges Xerxész, légy üdvöz!

XERXÉSZ.
Nos, mit szólsz hozzá? Királyi sarj, megmondtam!

ARIODATESZ
Megtisztel felség!

XERXÉSZ.
Remélem, Romilda szintén boldog!

ARIODATESZ
Szinte röpül!

XERXÉSZ.
De miért nem hívod ide? Hol van?

ARIODATESZ
Férje mellett.

XERXÉSZ.
Hogyan?!

ARIODATESZ
Férje mellett, uram.

XERXÉSZ.
A férje? Mit beszélsz!

ARIODATESZ
Te parancsoltad…

XERXÉSZ.
Nem vagy észnél! Én?

ARIODATESZ
Királyi sarj, egy vérből véled, ki felkeres még ma engem…

XERXÉSZ.
Egybe is keltek?

ARIODATESZ
Igen.

XERXÉSZ.
Ó, te vadbarom! Te seggfej!

ARIODATESZ
De, Uram…

XERXÉSZ.
Kapard el magad! Ne urazz engem!
Hogy lehetsz ekkora ökör!

(Egy apród érkezik, levelet nyújt át XERXÉSZnek. )

XERXÉSZ.
(Halkan)
Romilda levelet küldött?
Szemtelen nőcske! Azt hiszi ezzel megfőz,
Dühöm elcsitul néhány megható sortól?

(A levelet elolvasni átadja Ariodatésznak.)

ARIODATESZ
(Bárcsak a föld megnyílna!)

XERXÉSZ.
Olvasd! Hadd halljuk!

ARIODATESZ
„A leghálátlanabb szívnek.”

XERXÉSZ.
Hogyan? Hálátlannak nevez? Arcátlan rüfke!

ARIODATESZ
„Hitvesed lettem volna…”

XERXÉSZ.
Nem vettem észre.

ARIODATESZ
„De megtudtam, hogy megcsalsz.”

XERXÉSZ.
Ó, hogy van bőr a képén!

ARIODATESZ
„Hitvány! Az ég ura verjen meg téged!”

XERXÉSZ.
Már megvert veled jócskán.

ARIODATESZ
„Keserves könnyeim hullanak érted.
Amasztrisz”

XERXÉSZ.
Ki?

ARIODATESZ
Ezt nem az én lányom írta!

XERXÉSZ.
Amasztrisz!
Távozz! Tűnj már el innen! Nem érted?
Húzz el innen, de gyorsan! Megöl a méreg!

(Ariodatesz félre húzódik)

Aria

XERXÉSZ.
Crude Furie degl' orridi abissi,
aspergetevi d'atro veleno!
Crolli il mondo, e 'l sole s'eclissi
a quest'ira, che spira il mio seno!
/Rettenetes mélység kegyetlen fúriái
fröcsköljétek a fekete mérget!
Reng a föld, s elsötétül a nap
a haragtól, mely keblemben ébred!/

(Haragosan indulni készül, de szembetalálkozik az érkezőkkel.)

XERXÉSZ valamint ARSZAMENÉSZ, ROMILDA,
AMASZTRISZ, ATALANTA és ELVIRO


Recitativo

XERXÉSZ.
Aljasok! Még idejöttök? Nem féltek tőlem?

ARIODATESZ
Mi a baj?

ARSZAMENÉSZ
Ó, bátyám! Az áldásodat kérjük.

XERXÉSZ.
Hallgass, te féreg!

ARSZAMENÉSZ
Miért mondod ezt?

XERXÉSZ.
Te lenyúltad a nőmet!

ARSZAMENÉSZ
A parancsodra tettük.

ARIODATESZ
Igaz!

ROMILDA
Ez így volt.

XERXÉSZ.
De nincs így! Hazug mind, egytől egyig!
(kardot ránt)
Ezt a kardot magad döfjed a hűtlen női szívbe!

ARSZAMENÉSZ
Hogy én szúrjam le párom? Előbb öllek meg téged!

AMASZTRISZ
Bízzad ezt rám, királyom!

XERXÉSZ.
Ki vagy te, mondd, hogy folyton zaklatsz engem?

AMASZTRISZ
Egyszerű zsoldos, ki az igazságért harcol.
Egy szerelmestől kéred, hogy szúrja szíven azt, ki hozzá hűtlen?

XERXÉSZ.
Azt.

AMASZTRISZ
És, hogy ontsa ki a vérét?

XERXÉSZ.
Azt!

AMASZTRISZ
(megragadja a kardot és Xerxész  mellkasának szegezi)
Akkor tárd fel a kebled, halj meg, te hűtlen!
Igen, Amasztrisz vagyok, elhagyott arád,
kit szemrebbenés nélkül, könnyű szívvel dobtál félre!

XERXÉSZ.
Rajta, ölj meg, ne késs!

AMASZTRISZ
(maga felé fordítja a kardot)
Meghalnék inkább!

XERXÉSZ.
Megállj! Megbántam mindent!

AMASZTRISZ
És visszatérsz hozzám?

XERXÉSZ.
Hű szerelmedre immár nem vagyok méltó!

XERXÉSZ.
Én megbocsátok mindent, ha szeretsz engem!

(Átölelik egymást.)

ELVIRO
Milyen nyálas egy sztori!

ARIODATESZ
Így lesz a legjobb!

ARSZAMENÉSZ
Soha többé el nem választ!

ROMILDA
Örökre együtt!

ATALANTA
Ha itt nem találtam férjet, keresek máshol.

XERXÉSZ.
Mit tettem, nem volt méltó. Belátom vétkem.
Legyen víg ez az óra, szerelmünk éljen!

Aria

ROMILDA
Caro voi siete all'alma,
dolce voi siete al cor,
son dalla vostra palma
fatta trofeo d'amor.
/Drága ön a lelkemnek,
kedves a szívemnek.
Az ön keze által lettem
a szerelem zsákmánya./

Coro

MINDENKI
Ritorna a noi la calma,
riede la gioia al cor,
per riportar la palma
s'unirà amore e onor.
/Térjen vissza nyugalmunk,
s szívünkbe a boldogság,
visszahoznia dicsőséget
egybeforr a szerelem és a tisztesség./

VÉGE