2017. augusztus 8., kedd

Rossini – Anelli: AZ OLASZ NŐ ALGÍRBAN (L'italiana in Algeri)



OLASZ NŐ ALGÍRBAN

Vígopera két felvonásban

Szövegkönyv: Angelo Anelli

Magyar szöveg: Csákovics Lajos

SZEREPLŐK:

MUSZTAFA
algíri bej                            basszus

ELVIRA
Musztafa felesége              szoprán

ZULMA
Elvira bizalmas rabszolgája      mezzoszoprán

ALI
az algíri kalózok kapitánya             basszus

LINDORO
fiatal olasz, Isabella szerelmese,
Musztafa kedvenc rabszolgája           tenor

ISABELLA
olasz hölgy                                       alt

TADDEO
Isabella kísérője                              buffo

eunuchok a háremben, algíri kalózok, olasz rabszolgák, bambaiancik, háremhölgyek, rabszolgák, európaiak, tengerészek

Játszódik Algírban.


ELSŐ FELVONÁS

Kis közös előtér, melyből egyrészt a bej, másrészt a felesége lakosztályába lehet jutni. Középütt pamlag.

No. 1 Bevezetés
1. jelenet

ELVIRA a pamlagon ül, mellette ZULMA.
A háttérben a hárembeli EUNUCHOK.
Később ALI, majd MUSZTAFA


KÓRUS
Asszony sorsa könny és bánat,
nőnek lenni nem jó nálunk,
asszonynéppel durván bánunk,
el van nyomva mindegyik.

ELVIRA
Jaj, én árva, meg kell érnem
azt, hogy már nem szeret a férjem!

ZULMA
Legyen józan, csak erre kérem,
mert a jajveszékeléssel nem segít.

ELVIRA
Jaj, én árva! Meg kell érnem
azt, hogy eltaszít a férjem!

ZULMA
Legyen józan, erre kérem, …

ELVIRA
Jaj, én árva, túl nem élem!
ZULMA
Itt a jajgatással semmit nem segít!

KÓRUS
Asszony sorsa könny és bánat,
el van nyomva mindegyik.

ELVIRA
Jaj, én árva! Meg kell érnem
azt, hogy nem szeret, hogy eltaszít a férjem!
KÓRUS
Sír-rí mindenik.

ZULMA
Legyen józan, csak erre kérem,
mert a jajveszékeléssel nem segít!
Az nem segít. Az nem segít.
KÓRUS
Sír-rí mindenik. Így megy itt. Így megy itt.

ALI
(kintről)
A bej!

ZULMA
Édes úrnőm, legyen józan…
Édes úrnőm, látja, könyörögve kérem…

ELVIRA
Nagyon fáj! Ah! Nem kellek már!

(Belép Musztafa)

KÓRUS
(Férje őrjöng, majd’ szétrobban,
nem sok jóra számíthat,
itt nem sok jóra számíthat!)

MUSZTAFA
Még a nőknek jár a szája?
Más sem kell csak fény meg pompa!
Léha fényűzés meg pompa!
Ám az én eszem, az én eszem se tompa;
torkig eltelt, torkig eltelt Musztafa.
Slussz-passz!
Már az én eszem sem oly tompa;
torkig eltelt, torkig eltelt Musztafa,
torkig eltelt Musztafa.

ZULMA
Jaj, egy szót se!
Most szót se, ha akármit is gondol!

ALI
Ura dúlva-fúlva tombol.

ELVIRA
Szívem diktál; ki kell, hogy mondjam.
Ami bánt, hadd tudja csak!
Ami bánt, hadd tudja csak!

KÓRUS
(Férje őrjöng, majd’ szétrobban,
nem sok jóra számíthat,
itt nem sok jóra számíthat!)
ZULMA
Szót se szóljon, édes úrnőm!

ELVIRA
Uram, tovább nem rejthetem:
hogy szívem szörnyen szenved…

MUSZTAFA
Unom a hisztis nyávogást,
herótom van már tőled!

ELVIRA
Hogy én… nyávogok?
MUSZTAFA
Ne halljam többet!

Csak vége lenne már,
csak ennek vége lenne már,
csak ennek vége lenne már!

ELVIRA
Uram! Ha… te…
MUSZTAFA
Unom a nyafogást, unom a nyafogást!

Csak vége lenne már,
csak ennek vége lenne már,
csak ennek vége lenne már!

ALI
(Ó, a modortalan fickó!)

ZULMA
(Ó, a modortalan fickó!)

ELVIRA
(Ó, a modortalan fickó! Ó, a modortalan fickó!)

ALI
(Gőgös, önelégült disznó!)

ZULMA
(Gőgös, önelégült disznó!)

ELVIRA
(Gőgös, önelégült disznó! Gőgös, önelégült disznó!)

KÓRUS
(Óh, de modortalan fickó!
Önelégült disznó!)

MUSZTAFA
Szélvihar a tüzes nyárban:
ide-oda visz a vágyam,
szaggat liliomot, rózsát,
új virágra száll tovább.
Úgy ám!
ELVIRA, ZULMA, ALI
Szélvihar a tüzes nyárban:
ide-oda viszi vágya,
szaggat liliomot, rózsát,
új virágra száll tovább.

KÓRUS
Erre-arra hívja vágya,
szaggat liliomot, rózsát,
új virágra száll tovább.

ALI
Erre-arra hívja vágya,
szaggat liliomot, rózsát,
szétszaggat liliomot, rózsát,
s új virágra száll tovább.
MUSZTAFA
Erre-arra hív a vágyam,
szaggat liliomot, rózsát,
szétszaggat liliomot, rózsát,
s új virágra száll tovább
ELVIRA, ZULMA
Erre-arra hívja a vágya,
új virágra száll tovább!
Száll tovább, száll tovább,
száll tovább, száll tovább!

KÓRUS
Rózsát szaggat,
száll tovább,
és új virágra száll tovább.

ELVIRA, ZULMA
(Óh, milyen modortalan fickó!
Gőgös, önelégült disznó!
Gőgös, önelégült disznó!)
ALI, MUSZTAFA
Szaggat liliomot, rózsát,
új virágra száll tovább!    
És száll, csak száll és száll tovább!

ELVIRA
Uram…

Úgy kérlek…  Ne tégy…
MUSZTAFA
Unom a hisztis nyávogást!
Unom a hisztis nyávogást!

Unom a hisztis nyávogást!
Csak vége lenne már,
egy-kettő vége lenne már,
csak ennek vége lenne már,
csak ennek vége lenne már!

MUSZTAFA
Szélvihar a tüzes nyárban:
ide-oda visz a vágyam,
szaggat liliomot, rózsát,
új virágra száll tovább.
Úgy ám!
ELVIRA, ZULMA, ALI
Szélvihar a tüzes nyárban:
ide-oda viszi vágya,
szaggat liliomot, rózsát,
új virágra száll tovább.

ALI
Erre-arra hívja vágya,
szaggat liliomot, rózsát,
szétszaggat liliomot, rózsát,
s új virágra száll tovább.
MUSZTAFA
Erre-arra hív a vágyam,
szaggat liliomot, rózsát,
szétszaggat liliomot, rózsát,
s új virágra száll tovább.
ELVIRA, ZULMA
Erre-arra hívja a vágya,
új virágra száll tovább!
Száll tovább, száll tovább,
száll tovább, száll tovább!

KÓRUS
Erre-arra hívja vágya
szaggat liliomot, rózsát,
új virágra száll tovább.
És újabb kertre száll tovább,
így újabb kertre száll tovább,
száll tovább, száll tovább,
csak száll és száll,
száll tovább, száll tovább, csak
száll tovább, csak száll tovább,
csak száll tovább,
és száll és áll, és száll és áll!

MUSZTAFA
Szaggat liliomot, rózsát,
s új virágra száll tovább.
Így!
Szaggat liliomot, rózsát,
s új virágra száll tovább.
Így!
És száll tovább, száll tovább,
és új virágra száll tovább!
És száll tovább, száll tovább,
és új virágra száll tovább!
Új és újabb kertre száll.
Új és újabb kertre száll,
és száll és áll és száll és áll és száll és áll!
ELVIRA, ZULMA, ALI
Így!
Szaggat liliomot, rózsát,
s új virágra száll tovább.
Így!
Szaggat liliomot, rózsát,
s új virágra száll tovább.
Száll tovább, száll tovább,
és új virágra száll tovább!
Száll tovább, száll tovább,
és új virágra száll tovább!
ELVIRA, ZULMA
Így száll, csak száll,
így száll, csak száll
és folyton újabb kertre száll,
és áll és száll!
ALI
És folyton újabb kertre száll.
És folyton újabb kertre száll,
és száll és áll, és száll és áll, és száll és áll!

Recitativo

MUSZTAFA
Mind vonuljatok vissza! Ali, te maradsz.

ZULMA
(Elképesztő!)

ELVIRA
(Még nőtt előttem egy araszt.)


2. jelenet
MUSZTAFA és ALI

MUSZTAFA
Kedvenc olasz rabszolgám küldd ezennyomban ide,
várjon meg itt! Te tudod,
mennyire unom ezt az asszonyt,
a lénye irritál… Elűzzem? Az nem jó.
Megtartsam? Még rosszabb. De mit törődöm véle?
Vegye nőül az olasz, ő lesz a férje!

ALI
Az olasz? Az nem is török!

MUSZTAFA
Mi gondom rá? Ilyen hétköznapi nőktől,
mint ez, hemzseg az ország:
mind a férjura kénye-kedvét lesi,
török férfinak izgató nincs ebben…
Csakhogy az olasz nők közt – már, ahogy
rabszolgám felvilágosított róla –
ilyen készséges jószág kész csoda volna!
Én ezt a fiút kedvelem,
legyen boldog a nőmmel!

ALI
De Mohamed
törvényei szerint mód sem akad arra, …

MUSZTAFA
Nekem bármit szabad, ha kedvem tartja.
Van kérdés?

ALI
Dehogyis…

MUSZTAFA
Nos, akkor jól van.
Még más dolog is volna!  Tömve a hárem
rengeteg pompás nővel,
csupa élveteg száj, illatos keblek,
buja csípők… És mégsem jövök lázba…

ALI
De mit tudnék én tenni?

MUSZTAFA
Hozzatok nekem
egy olasz nőt, de gyorsan!  Gusztusom volna
egy belevaló, akaratos nőre;
olyanra vágyom, ki sok férfit tett tönkre.

ALI
Állok szolgálatára… Ám kalózom kevés…
Vihar készül a vízen…

MUSZTAFA
Hat napot kaptok,
ha addig nincs itt, és magyarázni kezdesz,
többet nem vacsorálsz…
(Visszavonul a lakosztályába.)

ALI
Értettem, meglesz!
(El.)


3. jelenet
LINDORO egyedül, majd MUSZTAFA


No. 2 Kavatina


LINDORO                                 
Te lány, emléked éltet,
míg távol jársz, s nem látlak téged!
E szív utánad szenved,
és várva várja, légy enyém!
Úgy várom már a percet,
bár még ma nincs remény!
Vágyódom rá, vágyódom rá,
s tudom, hogy nincs remény.

Te lány, emléked éltet,
míg távol jársz, s nem látlak téged!
E szív utánad szenved,
és várva várja, légy enyém!
Úgy várom azt a percet,
bár még ma nincs rá remény!
Úgy várom azt a percet, úgy várom azt a percet,
bár még ma nincs remény!
Nincs sok remény.

E kínban, e bajban
a lelkem úgy lel enyhet
ha lángol, mint hajdan,
ha téged el nem enged,
a szíved szerelmét,
ha híven, ha híven őrzöm én.
A szíved szerelmét,
ha híven őrzöm én!

E kínban, e bajban
a lelkem úgy lel enyhet
ha lángol, mint hajdan,
ha téged el nem enged,
a szíved szerelmét,
ha híven őrzöm én.
A szíved szerelmét,
ha híven őrzöm én!
Ha híven, ha híven őrzöm én.
A szíved szerelmét,
ha híven őrzöm én.
Ha híven, ha híven őrzöm én.
megőrzöm én.


Meddig kell várnom, hogy végre
hazajuthassak innen? Három hónap eltelt,
mióta foglyul estem,
s rabszolga lettem a kedvesemtől távol…

MUSZTAFA
No, itt vagy? Idehallgass, olasz:
asszonyt kapsz tőlem.

LINDORO
Hogy én? Mit mondasz? (Nagy Isten!)
De uram, nem vagyok török…

MUSZTAFA
Te azzal ne törődj! Nem gond!

LINDORO
Meg aztán,
ugye nem is vettem észre,
hogy szerelmes lennék…

MUSZTAFA
Ajaj! Olasz földön
talán máshogy szokás? Szeresd a pénzét,
hogyha csúf az asszony!

LINDORO
Így is lehet, de én
vagyonért sose tennék ilyet…

MUSZTAFA
És, hogya szép is?

LINDORO
Az fontos, mégsem elég…

MUSZTAFA
Mondd, ki kell neked?

LINDORO
Aki megfelel elvárásaimnak.

MUSZTAFA
Na, pontosan ő az! Meg fogod látni:
Lelki szépség, meg minden, amit akarsz…

LINDORO
(Most okosnak kell lennem! Kezdődjék a harc!)

No. 3 KETTŐS
LINDORO - MUSZTAFA

Még ha hajlandó is volnék,
magas igényeim vannak.
Még ha hajlandó is volnék,
magas igényeim vannak.
Nincs, ki megfelelne annak,
nincs, ki megfelelne annak,
jó, ha százból összeáll!
Jó, ha százból, jó, ha százból összeáll!
Még ha hajlandó is volnék,
magas igényeim vannak,
magas igényeim vannak,
magas igényeim vannak,
nincs, ki megfelelne annak,
nincs, ki megfelelne annak,
jó, ha százból, jó, ha százból, jó, ha százból összeáll!
Jó, ha százból összeáll!
Jó, ha százból összeáll!

MUSZTAFA
Szépre vágyol? Legyen gazdag?
Bájos? Szerelmes? Bíz meg bennem!
Mindez benne megvan egyben,
mindez benne megvan egyben,
és e tündér téged vár,
és e tündér, és e tündér csak téged vár!
Szépre vágyol? Legyen gazdag?
Szépre vágyol? Legyen gazdag?
Legyen tüzes, legyen vizes,
legyen szűzes? Bízz meg bennem:
Mindez benne megvan egyben,
mindez benne megvan egyben,
és e tündér, és e tündér,
és e tündér téged vár!
És e tündér téged vár,
és e tündér téged vár!

LINDORO
Mást ne mondjak…. Nagyon fontos:
jellem, jellem! És jóság!

MUSZTAFA
Ez éppen ő! Leírás: pontos.

LINDORO
Másik példa! Nekem fontos:
tüzes szemek!

MUSZTAFA
Mint két csillag fönn, az égen!

LINDORO
Hajszín…

MUSZTAFA
Ében.

LINDORO
Arca?

MUSZTAFA
Éden!

LINDORO
Hajszín?

MUSZTAFA
Ében.

LINDORO
Táncol?

MUSZTAFA
Szépen!

LINDORO
(Ez a huzavona fáraszt,
hogyan rázhatom le őt?)

MUSZTAFA
(Nyugi, öcsi, dobsz egy hátast,
hogyha meglátod a nőt!)

LINDORO
(Ez a huzavona fáraszt.)

MUSZTAFA
(Nyugi, öcsi, dobsz egy hátast!)

LINDORO
(Hogyan rázhatom le őt?)

MUSZTAFA
(Hogyha meglátod, ha meglátod, ha meglátod,
ha meglátod, ha meglátod a nőt!)

LINDORO
(Bár csak lenne ennek vége,
óh, de átkozott egy helyzet!
Lassan őrületbe kerget,
innen szívem vágya hajt!
Lassan őrületbe kerget,
innen szívemnek vágya hajt!)
MUSZTAFA
Menjünk rögtön!
Nem vagy jégcsap, nem vagy csélcsap,
mire várunk? Gyere máris!
Nem vagy jégcsap, nem vagy csélcsap,
mire várunk? Gyere máris!
Ő lesz neked ideális,
ő lesz neked ideális,
ő lesz neked ideális,
csodanő, belátod majd!
Egy csodanő, belátod majd!
Csodanő, egy csodanő, belátod majd!

Menjünk! Ne várjunk!

LINDORO
Szép az arca?

MUSZTAFA
Mint egy alma!

LINDORO
Tiszta jellem?

MUSZTAFA
Ragyogó szellem!

LINDORO
Hajszín?

MUSZTAFA
Ében!

LINDORO
Táncol?

MUSZTAFA
Szépen!

LINDORO
Fogsor?

MUSZTAFA
Épen!

LINDORO
Arca?

MUSZTAFA
Alma!


No. 4 Kórus és Kavatína
KÓRUS, ISABELLA

Tengerpart.

Nem túl messze egy összetört  hajó, vihar tépte vitorlákkal; lassanként közeledik.
A fedélzeten kétségbeesett emberek.



4. jelenet
Kalózhajó érkezik; más KALÓZOK a parton jönnek ALI vezetésével , egymásnak kurjangatnak.
Később ISABELLA és TADDEO



I. KÓRUS
Mennyi holmi! Jó sok szolga!

II. KÓRUS, ALI
Szép a zsákmány! Jól van, jól van!
Nőket hoztok?

I. KÓRUS
Hej, de mennyit!

II. KÓRUS
Megdicsér majd Musztafa.

(A rabszolgák és a partra szállók tömegében feltűnik Isabella. Ali és emberei figyelik őt a kórussal együtt énekelve.)

I. KÓRUS
Volna itt egy ritka szép nő…
Nézd csak, éppen ott jön, la!

KÓRUS, ALI
Szép fogás, nem vitás! Erre vágyott Musztafa!
Nagy Musztafa! Nagy Musztafa!

ISABELLA
Durva helyzet! Kegyetlen Ámor!
Tönkretesz, ki tudja, mért?
Bajt hoz rám, gyötör, legázol;
súlyos bér a hűségemért!
Én csak érted, ó, én Lindorom,
érted keltem veszélyes útra!
Végül óvni, nagy Ég, ki tudna?
Nagy Ég, ki tudna?
Most ki lesz, ki támaszt ád?
Engem óvni…

KÓRUS
Erre vágyott Musztafa!
Úgy bizony, erre vágyott Musztafa.

ISABELLA
Nincs idő romantikázni,
arra rá lehet most fázni.
Jön a gyakorlati része,
hozd a női a praktikát,
hozd a női praktikát!

Féken kell tartani
csókkal vagy szóval,
rávenni bármire
elég egy sóhaj:
bánni egy férfival
ennyiből áll.
Higgyétek el!
Bánni egy férfival
csak ennyi ám!
Kész!
Bánni egy férfival
ennyiből áll.

Durvák vagy kedvesek,
új még vagy régi,
nagyjából egyremegy:
mindegyik férfi.
Új még vagy régi,
nagyjából egyremegy:
mindegyik férfi…
Áhít és kuncsorog,
már szinte túlcsorog,
mind egyért kuncsorog,
hogy szinte túlcsorog,
mert nálunk várja csak
a boldogság.                                        
Ezt tudja mind:
csak nálunk várja őt
a boldogság!
Itt!
Csak nálunk várja őt
a boldogság.

Recitativo
Isabella, Taddeo, Ali

Abból főzz, amid van! Ez így volt mindig,
hát, megijedni nem kell!
Hiszen férfi ez mind, úgy is, ha berber…

(Néhány kalóz rátalál Taddeóra és elfogja.)

TADDEO
Hagyjatok békén! Könyörgöm!
Legyen szíved! Ne bánts!

ALI
Fogd be a szádat!
Majd a bányába mégy…

TADDEO
(Jaj! Akkor végem!)

ISABELLA
Lám csak, Taddeo!

TADDEO
Irgalmas Isten! Segítség!

ISABELLA
Már nem is ismersz rám?

TADDEO
Hogy én? De…

ALI
Halljuk, ki ez a nő?

TADDEO
(Mit is mondjak?)

ISABELLA
Unokahúga.

TADDEO
Az! A húgom… És ezért…
vigyáznom is kell őrá…

ALI
Ő honnan való?

TADDEO
Livornóból mindketten.

ALI
Hát akkor olasz?

TADDEO
Ahogy mondod.

ISABELLA
Hirdetem büszkén.

ALI
Főnyeremény ez, fiúk!

ISABELLA
Ekkora öröm látni egy olaszt?

ALI
Ez a nagyszerű hír most mennyei malaszt!
Merthogy a bejnek éppen
egy olasz nőre van kedve! 
Gyertek, egy páran elvezetjük a többit,
ám ez a kettő marad itt, mert mindjárt
visszük őket a bejhez!
Úgy hiszem, hölgyem, veled Musztafa
nagyon boldog lesz újra!
Az útad, amerre jársz, az égi harmat hintse,
a háremnek te légy legdrágább kincse!
(Távozik néhány kalózzal.)


5. jelenet
TADDEO, ISABELLA, a háttérben pár KALÓZ


TADDEO
Ah, Isabella! Most benne vagyunk szépen!

ISABELLA
Hogyhogy?

TADDEO
Tán fel sem fogtad,
milyen rémes szót mondott?

ISABELLA
Nem én.

TADDEO
Hogy: hárem!

ISABELLA
Na és?

TADDEO
Egy ilyen turbán-fejű
Musztafa fog rádugrani ott!

ISABELLA
Majd az lesz, ami lesz. Nem kell szökellni,
amíg nem lőnek ránk!

TADDEO
Nem is izgat az ügy?

ISABELLA
Mit lehet tenni?

TADDEO
Taddeo, neked ennyi!

ISABELLA
Nem is bízol meg bennem?

TADDEO
Őszintén szólva:
nem látok rá okot.

ISABELLA
Szemtelen tuskó! Halljuk!
Még panaszod van rám?

TADDEO
Ugyan, épp nekem volna?
Beszélgessünk másról!

ISABELLA
Nem! Válaszolj!

TADDEO
Hát mondd csak,
szívem kicsi kincse, gyagyásnak látszom?
Tudom jól, hogy szeretőd van!
Lindorónak hívják! Őt magát sose láttam,
mégis tudom!

ISABELLA
De ő előtted volt… Nem titok.
Régesrég elment,
eltelt három-négy hónap, s nem láttam…

TADDEO
És azért
tetszett hajóútra kelni,
hátha megkerül újra!

ISABELLA
És te?

TADDEO
És én
mint úti kísérője
szállhattam fel, asszonyom.

ISABELLA
És végül?

TADDEO
És végül
most háremszolgája lettem,
tarthatom  a gyertyát majd… Ezt érdemeltem.

No. 5 Duett

ISABELLA
Jó a kedvem, bármi érjen,
bármi balszerencse, balszerencse üldöz.
Jó a kedvem, bármi érjen,
bármi balszerencse, balszerencse üldöz,
ám egy sértett kishitűhöz
bennem nincs elég derű.
Hát ne nyaggass, mert hozzád már nincs elég derű!
Hát ne nyaggass, mert hozzád már nincs elég derű,
te kishitű, te kishitű, te kishitű!

TADDEO
Tűrtem eddig, szemem se rebbent,
szívem áhítattal átitatva lángolt.
Tűrtem eddig, szemem se rebbent,
szívem áhítattal átitatva lángolt;
ám egy birka, az se jámbor,
hogyha nem jut néki fű!
Ám egy birka sem jámbor,
mikor nem jut néki fű!
Ám egy birka sem jámbor,
mikor nem jut néki fű,
ha tudja: nem jut néki fű,
ha tudja: nem jut néki fű,
ha tudja: nem jut néki fű!

ISABELLA
Ez a balfék fog tönkretenni.

TADDEO
Csalfa nővel ne kezdjen senki!

ISABELLA
Jobb egy turbán, mint egy tökfej!

TADDEO
Hordd le durván, aztán szökj el!
Hordd le durván, hordd le durván, aztán szökj el!

ISABELLA
Rajta, indulás! Tűnj el innen!
Erről ennyit, nem vitatkozom tovább!

TADDEO
Áldja Isten, kedves hölgyem!
Én se játszom itt tovább az ostobát!

ISABELLA
Meg ne lássalak, el innen!
Nem vitatkozom tovább! Nem, nem!
TADDEO
Áldja Isten! Áldja Isten!
Én nem játszom ostobát!

Áldja Isten, drága hölgyem!
Én se játszom ostobát!
Már nem játszom, nem játszom, nem játszom ostobát!
Már nem játszom, nem játszom, nem játszom ostobát!
Nem játszom többet ostobát,
nem játszom többet ostobát.
nem játszom többet ostobát!
ISABELLA 77
Rajta, indulás! Rajta, indulás!
Nem vitatkozom tovább!
Túl sok volt, túl sok volt, nem vitatkozom tovább!
Túl sok volt, túl sok volt, nem vitatkozom tovább!
Menj már tovább, menj már tovább,
menj már tovább!

ISABELLA
(Ellenség karma közt, állok majd árván…
Nem lesz egy jó barát, én bárhogy várnám…
Jó Ég, most mit tegyek? Hogy volna jó?) 

TADDEO
(Szörnyű egy hárem, jobb mint egy bánya…
Végezzem életem tárnákat vájva?)

ISABELLA, TADDEO
(Jó Ég, most mit tegyek? Hogy volna jó?)

TADDEO
Donna Isabella…!

ISABELLA
Messer Taddeóm…?

TADDEO
(Már látom, csillapult!)

ISABELLA
(Nevet ez a majom…)

TADDEO
Viszályunk véget ér?

ISABELLA
Spongyát vess rá!

Tovább az úton együtt,
a célt el nem feledjük!
De szép is lesz majd látni,
vígan él kis kuzin és a bácsi!
Szavamra mondom: öröm lesz látni,
vidáman élnek, kuzin s a bácsi!
Gyanú nem ébred, akárki látja,
gyanú nem ébred, akárki lát!

TADDEO
Ám bárhogy lesz a bejjel,
ám bárhogy lesz a bejjel,
az nem lesz túl vidám!

ISABELLA
Ne aggódj, fel a fejjel,
a gondját bízd csak rám!
Azt bízd csak rám, azt bízd csak rám!
Ne aggódj, fel a fejjel,
a bejt, te bízd csak rám!
Megoldom ám, meg én, simán!
Félned kár, félned kár,
kérlek, bízzad szépen rám!
Félned kár, félned kár,
kérlek, bízzad szépen rám!

ISABELLA, TADDEO
Tovább az úton, örökre együtt,
hogy összetartunk, sosem feledjük,
vidáman élünk: kuzin s a bácsi!
Gyanú nem ébred, akárki lát!

TADDEO
Ám bárhogy lesz a bejjel…
Ám bárhogy lesz a bejjel…

ISABELLA
Ne aggódj, fel a fejjel,
azt bízd nyugodtan rám!
Megoldom ám, meg én, simán!

TADDEO
De bárhogy lesz a bejjel,
az nem lehet vidám!
A gond a bej, a ronda bej…
ISABELLA
Félned kár! Félned kár!

Aggódnod kár,
ne, ne, ne, ne, ne félj!
Azt bízd nyugodtan rám!
TADDEO
Az nem megy könnyen ám!

De bárhogy lesz a bejjel,
az nem lehet vidám!
De gond a bej, a ronda bej…
ISABELLA
Félned kár! Félned kár!
Aggódnod kár,
ne, ne, ne, ne, ne félj!

Csak bízd nyugodtan rám!
Azt bízd nyugodtan rám,
azt bízd csak rám, azt bízd csak rám,
azt bízd csak rám, azt bízd csak rám,
azt bízd csak rám, azt bízd csak rám!
TADDEO
Az nem lehet vidám!
Az nem lehet vidám!
Az nem megy könnyen, nem megy könnyen,
nem megy könnyen, úgy biz ám!
Nem könnyű ám, nem könnyű ám!


Kis terem, mint az első képben


6. jelenet
ELVIRA, ZULMA és LINDORO


ZULMA
Te visszautasítasz
egy ilyen bájos és alig használt kezet?

LINDORO
Nem lesz a nejem, hányszor mondjam neked?

ZULMA
És ön, kedves úrnőm,
nem lelné kedvét
ifjú, szép, olasz férjben?

ELVIRA
Ugyan, mi dolgom ezzel! Van nekem férjem.

ZULMA
De az adta át ennek!
Úrnőm, ezt értse meg: a bej döntött így,
és amit ő mond,
annak úgy is kell lenni,
nem ismer pardont.

ELVIRA
Csak tréfa volt!

LINDORO
Egy elmebeteg zsarnok!

ZULMA
Csendet! Éppen itt jön!

7. jelenet
Musztafa, előbbiek

MUSZTAFA
Na, ide hallgass, olasz!
Van egy velencei gálya,
ami indulni kész;
már csak az engedélyemre vár.
Volna-e kedved felszállni rá?

LINDORO
Volna-e kedvem?
Nem is érdekel más! Ezt a nagy kegyet…!

MUSZTAFA
Akkor menj, de az asszonyt nálunk ne feledd!

LINDORO
(Mit mondjak erre?)

MUSZTAFA
És gazdag ember leszel,
mert aranyat is kapsz!

LINDORO
Ha ismét olasz földre jutok…
Akkor… talán…
majd nőül veszem otthon!

MUSZTAFA
Tégy, ahogy kedved tartja!
De akkor eredj máris,
mondd meg a hajókapitánynak:
én azt üzenem neki, hogy nem indulhat útnak,
míg fel nem szálltok!

LINDORO
(Én teljesítek mindent,
legyen bármilyen kérés,
csak haza jussak már!) Szállok, mint a szélvész!
(El.)

8. jelenet
MUSZTAFA, ELVIRA, ZULMA, később ALI


ELVIRA
El kell hagyjalak végleg?

MUSZTAFA
Olasz földön
kellemes a klíma.

ELVIRA
Vessen bárhova sorsom,
szívem fáj…

MUSZTAFA
Látod, éppen
ebből lett elegem! Fájjon csak máshol!

ZULMA
(Bejünk bárkinél több,
otrombaságból…)

ALI
Éljen, éljen a bej!

MUSZTAFA
Mondd, mi újság, Ali?

ALI
Nagyszerű hírek!
A legszebb olasz nők közt
milyen különleges példány!

MUSZTAFA
Ki az?

ALI
A vihar
röpítette hozzánk…

MUSZTAFA
Bökd ki már!

ALI
Kezünkben van már,
s mellette ejtettünk sok-sok rabot!

MUSZTAFA
Szinte úgy érzem, már nagyszultán vagyok.
Palotám legszebb termét öltöztesd díszbe,
oda gyűljetek mind! Ott lépjen
színem elé a nő. Haha! Néz a sok úrfi,
lehet tőlem eltanulni,
hogy győzök le egy dámát! Elvira, ne sokáig
vacakolj, te meg az olasz induljatok!
Zulma, velük együtt távozol te is.
Ma már az olasz dáma
nyújthat élvezetet! Meg fogom mutatni
minden férfinak itt ma sorra,
asszonyok gőgjét hogy tiprom én a porba!

No. 6 Ária

Régen éreztem ily hetyke lángot,
mely a véremben perzselve árad,
újra élednek ellankadt vágyak,
kertem fáján az ág újra hajt!
Újra élednek ellankadt vágyak,
kertem fáján az ág újra kihajt!
Újra élednek ellankadt vágyak,
kertem fáján az ág újra, ma újra kihajt!

(Elvirához)
Szedd a holmid! Már látni se bírlak!
(Zulmához)
Téged szintúgy! Elcsaplak. Tűnj el innen!
Két nyafka… Tűntök innen!

(Alihoz)
Menj, te készítsd elő most a termet,
hírem éltetve zengjék a dalt!
Menj, te készítsd elő most a termet,
hírem éltetve zengjék a dalt!
Úgy zengjék majd, úgy zengjék majd:
hírem éltetve zengjék a dalt!
Íme, így vált valóra az álmom.
Nem soká kell a tűrést kiállnom,
Vérem lángol, a szép percet várom,
melyben kelyhet bont rózsája majd!
Vérem lángol, a szép percet várom,
melyben kelyhet bont rózsája majd!
Íme, így vált valóra az álmom.
Nem soká kell a tűrést kiállnom,
Vérem lángol, a percet úgy várom,
melyben kelyhet bont a rózsa, az hajt!

(Elvirához)
Szedd a holmid! Hányszor mondjam?
Szörnyen untatsz. Ennyi gond van.
(Zulmához)
Te is mozdulj, te kis mamlasz!
Tűntök innen! Tűntök innen!

Íme, így vált valóra az álmom.
Nem soká kell a tűrést kiállnom,
Vérem lángol, a percet úgy várom,
melyben kelyhet bont a rózsa, az hajt!
Melyben kelyhet bont rózsája majd, az hajt!
Az hajt, hogy kelyhet bont rózsája majd!
Kelyhet bont édes rózsája majd,
az hajt, az hajt!
Ha kelyhet bont rózsája majd!
Kelyhet bont édes rózsája majd!
Kelyhet bont édes rózsája majd,
a rózsája majd, a rózsája majd,
a rózsája majd!
(Távozik Alival és a kísérettel.)



9. jelenet
ELVIRA, ZULMA, később LINDORO


ZULMA
Nem sértem meg, de őszintén meg kell mondjam:
aki ilyen férfit szeret, az egy mafla.

ELVIRA
Ő ilyen büszkefajta!
Épp ez a jó!

LINDORO
Szép hölgyeim, a gálya
már indulni kész, másra sem várnak,
csak, hogy beszálljunk… Mért ez a sóhaj?

ELVIRA
Csak egyetlen egyszer láthassam újra
szeretett Musztafám! Ezt kérem öntől.

LINDORO
Még mielőtt elmennénk,
úgyis búcsút kell vennünk.
De nem is értem,
hisz’ ő zavarta el! Kár érte sírni.
Hagyjuk ezt a partot magunk mögött vígan!
Ön, akárhogy is nézzük,
fiatal, gazdag, és bájos;
Ilyen csinos nő, ha csörget is néhány tallért,
nálunk mind könnyen talál hű férjet, gavallért…



Pompás terem. Jobbra a bej kerevete,
a háttérben rácsos emelvény, emelyen át
látni lehet a háremhölgyeket.

No. 7 Finálé

10. jelenet
MUSZTAFA ülve, körben az EUNUCHOK kara,
később ALI



KÓRUS
Ő a tigris, mi bárányra támad,
zengjen éljenkiáltás a hősnek!
Azt, ki nem tud legázolni nőket,
megtaníthatja rá Musztafa!
Musztafa! Musztafa!
Azt, ki nem tud legázolni nőket,
megtaníthatja rá Musztafa!
Musztafa!
Éljen, éljen!
Musztafa!
Éljen, éljen!
Musztafa!
Ő a tigris, mi bárányra támad.
Musztafa!
Éljen, éljen!
Musztafa!
Éljen, éljen!
Musztafa!
Ő a tigris, mi bárányra támad.
Musztafa!
Éljen, éljen!
Musztafa!
Éljen, éljen!
Musztafa!
Azt, ki nem tud legázolni nőket,
megtaníthatja rá Musztafa!
Azt, ki nem tud legázolni nőket,
megtaníthatja rá Musztafa!

BASSZUS
Mert ő a nők ostora!
Mert ő a nők ostora!
TENOR
A nők ostora!
A nők ostora!

Musztafa! Musztafa! Musztafa!

ALI
Engedd színed elébe a dámát!

MUSZTAFA
Jöjjön! Jöjjön!

KÓRUS
Mily sugárzóan szép!

11. jelenet
Isabella, Musztafa, eunuchok


ISABELLA
(Ó, de mafla, ó, de bárgyú!
Látom, ezzel nem lesz sok gondom.
Bámulj bátran, tátott szájú,
nálad könnyen érek célt!
Nálad könnyen, nálad könnyen érek célt!
Óh, de mafla, milyen gyermekien bárgyú!
Bámulj bátran, tátott szájú,
nálad könnyen érek célt!)

MUSZTAFA
(Ritka jó fogás, azt látom:
büszke termet, teltebb máshol…
Vérem lángol, elvarázsol,
ám ezt meg ne tudja még!
Ám ezt meg ne tudja még!
Vérem lángol, elvarázsol,
ám ezt meg ne tudja még!
Nagy szerencse, ritka jó fogás, azt látom!
Ám ezt meg ne tudja még!
Ám ezt meg ne tudja még!)

ISABELLA
Szívem össze-visszatörte,
úgy lesújtott a végzet ökle!
Abban bízom csak, hogy önben
megtalálja a vigaszát!
Gyászos végzet meggyötörte,
szívem verdes félbetörve…
Abban bízom csak, hogy önben
megtalálja vigaszát,
hogy megtalálja vigaszát,
csak abban bízhatom, hogy önben
megtalálja vigaszát.

MUSZTAFA
(Érzem, máris tűzbe jöttem,
szökken már a vigaszág!)

ISABELLA
(A kelepce kitárva,
a nagyvad belelép!

Így, így, így, de szép!)
MUSZTAFA
(De gyönyörű a drága,
hadd szaggathassam szét!

Így, így, így, de szép!)
ISABELLA
(A kelepce kitárva,
a nagyvad belelép!

Így, így, így!)
MUSZTAFA
(De gyönyörű a drága,

hadd szaggathassam szét!
ISABELLA
(Nézz csak bátran, tátott szájú!)

MUSZTAFA
(Vérem lángol, elvarázsol!             
Megőrjít, ámde meg ne tudja még!)
ISABELLA
(Milyen mafla! Nála könnyen érek célt,
kitűzött célt!

Óh, de mafla!)

MUSZTAFA
(Szép az arca!)

ISABELLA
(Óh, de bárgyú!)

MUSZTAFA
(Dús az ajka!)

ISABELLA         
(Nála könnyen érek célt,
nála könnyen érek célt,
őnála könnyen érek célt!
Ez könnyen ment, ez könnyen ment,
ő nála könnyen érek célt!
Nála könnyen érek célt,
őnála könnyen érek célt!
Én érek célt!)
MUSZTAFA
(Ám ezt meg ne tudja még,
ám ezt meg ne tudja még, ne,
ám ezt meg ne tudja még!
Ne, még ne tudja,
meg ne tudja, meg ne tudja semmiképp!
Meg ne tudja semmiképp,
meg ne tudja semmiképp,
ne tudja még!)


12. jelenet
TADDEO jön ALIt lökdösve, aki igyekszik őt visszatartani, előbbiek


TADDEO
A bácsikája volnék,
hadd láthassam a húgom!
A bácsikája volnék,
hadd láthassam a húgom!
Ne rángass! Ne rángass! Ej, ej! De unom!
Nem érted? Engedj már! Nem érted? Engedj már!
Signor… Monsieur… Fényes herceg…
(Nagy Ég! Nagy Ég! A bejjel hetyeg!
Már jócskán bemelegedtek!
Itt próbálkoznom kár.
Ah, lásd be, vén Taddeo,
itt rád sok jó nem vár!
Ah, lásd be, vén Taddeo,
itt rád sok jó nem vár!)

 ALI
Nagy bej, ki fogom dobni…

MUSZTAFA
Egy fityfenét! Karóba húzni!

TADDEO
Kishúgom! Nagy Ég! Isabella,
kérlek… Hallod e semmiséget?

ISABELLA
De ő a bácsim…

MUSZTAFA
Mit hallok?!
Ali, engedjük el!

ISABELLA
Drága, ebből is látom,
hogy szíve-lelke nagy.

MUSZTAFA
Zavarba ejt... Mit mondjak?
Drága! Kihagy az agy…

TADDEO
(Vadállat! Karóba húzna?
Taddeo, most bajban vagy!)

ALI
(Most fülit-farkát húzza.
A rémülete nagy!)

MUSZTAFA
Drága!
Mit mondjak? Kihagy az agy!
Drága! Drága!
Se szó, se hang, se agy!
Drága! Drága!
Se szó, se hang, se agy!
Drága, az ész magamra hagy!
Drága, az ész magamra hagy!
Drága, az ész magamra hagy!
Drága, az ész magamra hagy!
TADDEO
(Még karóba is húzna?
Na persze, majd ha fagy!
Az kéne, Taddeo! Majd, hogyha fagy!
Az kéne, Taddeo! Majd, hogyha fagy!
Még karóba is húzna,
még karóba is húzna?
Na persze, majd, ha fagy!
Még karóba is húzna,
még karóba is húzna?
Na persze, majd, ha fagy!
Na persze, majd, ha fagy!
Na persze, majd, ha fagy!)
ALI
(Most fülit-farkát húzza,
most fülit-farkát húzza,
most fülit-farkát húzza,
a rémülete nagy.
Most fülit-farkát húzza,
most fülit-farkát húzza,
most fülit-farkát húzza,
a rémülete nagy.
A bátyjura rémülete nagy!
A rémülete nagy.
A rémülete nagy.)
ISABELLA
Ebből is látom, ebből is látom,
a szíve-lelke nagy!
Ebből is látom, ebből is látom,
a szíve-lelke nagy!
Belátom: a szíve-lelke nagy!
Belátom: a szíve-lelke nagy!
Belátom: a szíve-lelke nagy!
Belátom: a szíve-lelke nagy!
A szíve-lelke nagy, a szíve-lelke nagy!


Utolsó (13.) jelenet
LINDORO, ELVIRA, ZULMA és ELŐBBIEK

ELVIRA, ZULMA, LINDORO
Pár perc és távozunk, elhagyjuk földed,
engedd, hogy illendőn búcsúzzunk tőled!
Szívünk oly hálatelt, szívünk oly hálatelt,
míg egyet verni tud, emlékszik rád,
emlékszik rád.

ISABELLA
(Nagy Ég!)

LINDORO
(Kit látok?)

ISABELLA
(Álom?)

LINDORO
(Káprázok!
Itt van Isabella!)

ISABELLA
(Lindorót látom!)

LINDORO
(Nem értem!)

ISABELLA
(Most mit tegyek?)

ISABELLA, LINDORO
(Ez hát te vagy?
Hű szívek istene, most el ne hagyj!)

MUSZTAFA
Csak néznek, csak néznek szótlanul,
tátognak tétován;
Nem sejtem, mit jelent e változás!
stb.
Nem, nem, nem, nem, nem, nem.
ELVIRA, ZULMA
Csak néznek szótlanul, tátognak tétován;
Nem sejtem, mit jelent e változás!
stb.
Nem, nem, nem, nem, nem, nem.
ISABELLA, LINDORO
(Ez téboly! Ámor, most légy velem!
Mond meg, hogy mit tegyek?
Elhinni nem merem, ez látomás!
 stb.
Ámor, mondd, mit tegyek,
Ámor, mondd, mit tegyek?
Elhinni nem merem!
Ez látomás!
Nem, nem, nem, nem, nem!
Ámor, mondd, mit tegyek?
Elhinni nem merem.
Ez látomás.
TADDEO
(Váratlan fordulat nyújtja az arcukat!
Elképedt arcot vág Musztafa.
Megdöbbent arccal áll Musztafa.

Elnyúzott képet vág Musztafa!)

ISABELLA
Halljam, ki ez a nőszemély?

MUSZTAFA
Asszonyom volt idáig.

ISABELLA
És most?

MUSZTAFA
Mostantól exnejem,
tőlem miattad válik!
Ő meg a kedvenc szolgám,
ez vette át a nőt.

ISABELLA
Így bánik hát a nőkkel?!
Ha ráunt, viszlát, új nő kell?
Szép kis szokás ez, mondhatom,
ám én nem tűröm el,
ám én nem tűröm el,
ám én nem tűröm el!
Önnel marad az asszony…

MUSZTAFA
De kérem, ez nem a maga dolga…

ISABELLA
Nálam marad a szolga.

MUSZTAFA
Még mit nem! Ezt hagyja abba már!

ISABELLA
Ha így beszél, ön nem szeret,
ha így beszél, ön nem szeret,
tovább ragozni kár.

MUSZTAFA
De nem! Még várjon! Egy pillanat!
(Ah, az őrületbe hajt!
Az őrületbe hajt!)

ELVIRA, ZULMA, LINDORO
(nevetve)
(Lám, lám, a tigris birka lett:
a bég hogy béget már!)

MINDENKI
Jaj, de keszekusza helyzet,
jaj, de keszekusza helyzet!
Merre lépjek, hova menjek,
merre lépjek, hova menjek?
Szélviharban járok tengert,
attól tartok zátony vár!
A zátony vár!

ISABELLA, ELVIRA, ZULMA
Vidám harangokat hallok,
csengve-bongva zengve: din-din-din!
Messze csengve-zengve: din-din-din!
Szólnak fejemben a hangok,
csupa csengőszó: din-din!
Szólnak fejemben a hangok,
csupa csengő-bongó din-din!
Hallom én a nagyharangot,
hallom én a nagy harangot,
hallom án a nagy harangot,
zengve-zúgja hogy din-din!
Vidám harangokat hallok... stb.

LINDORO, ALI
Fejemben egy pöröly csapkod,
kalapálja, hogy: tak-tak!
Hallom, fejemben hogy csapkod,
kalapálja, hogy: tak-tak!
Hallom, fejemben hogy csapkod,
kalapálja, hogy: tak-tak!
Hallom én, hogy egyre csapkod,
hallom én, hogy egyre csapkod,
hallom én, hogy egyre csapkod,
kalapálja, hogy: tak-tak!

ELVIRA, ZULMA, ISABELLA, LINDORO, ALI
Jaj, de kényelmetlen helyzet!
Hova lépjek, merre menjek?
Vihar
korbácsol vad tengert,
hova nézek, zátony vár!
A zátony vár, a zátony vár...
...
hánykódó bárkán zátony vár!

Bármerre nézzek, zátony vár!

MUSZTAFA, ALI
Jaj, de keszekusza helyzet!
Merre lépjek, merre menjek?/lépnek, merre mennek?
Szélviharban járok tengert,/járnak
sérült bárkán zátony vár.
Sérült bárkán, sérült bárkán, sérült bárkán zátony vár.
Jaj, szörnyen kényelmetlen helyzet!
Merre lépjek, merre menjek?/lépnek, merre mennek?
Szélviharban járok tengert,/járnak
de sérült bárkán zátony vár.

(...)

ALI


TADDEO
Mint egy megkopasztott varjú
károgok az almafán: kár-kár-kár!
Szélviharban járok tengert,
viharban járok tengert,
hova nézek, zátony vár!

MUSZTAFA
Dörög fejemben egy ágyú,
dübörögve szól: Bumm! Bumm!
Szélviharban járok tengert,
sérült bárkán zátony vár!

KÓRUS
Ez már tényleg kényes helyzet,
merre lépnek, merre mennek?







MÁSODIK FELVONÁS

Kis terem, miként az első felvonásban

No. 8 Kórus

1. jelenet
ELVIRA, ZULMA, ALI és EUNUCHOK kara

KÓRUS
Féleszű, sültbolond, szinte részeg,
nincsen észnél Musztafa!
Nincsen észnél Musztafa!
Szerelemtől sújtva lézeng,
szerelemtől sújtva lézeng,
meg-megáll, mint puszta fa;
szótlan meg-megáll, mint puszta fa.

ZULMA
Ravasz nő az olasz dáma!

ELVIRA, ALI
Ravasz nő az olasz dáma!

ZULMA
Török nők közt nincsen párja.

ELVIRA, ALI
Török nők közt nincsen párja.

ELVIRA, ZULMA, ALI
Meghülyít, léprecsal észrevétlen,
tönkre megy, ki ostoba! Úgy van!
Tönkre megy, ki ostoba.

KÓRUS
Szerelemtől sújtva lézeng,
szerelemtől sújtva lézeng,
meg-megáll, mint puszta fa;
szótlan meg-megáll, mint puszta fa.
ELVIRA, ZULMA, ALI
Tönkrejuthat, tönkremegy, ki ostoba!
Tönkremegy, ki ostoba.

Recitativo

ELVIRA
Mondd, mit szólsz ehhez, Ali?
El tudtad volna valaha is hinni,
hogy ilyen gyorsan megváltozzon egy ember?

ALI
Döbbenten látom, ám mégis nevetnem kell...

ZULMA
Talán jobb ez így úrnőm,
így lehet most is asszonya még!
Ki tudja, hogyha ez a dáma helyreteszi végre,
akkor nem lesz-e önnek sokkal jobb férje?

ALI
Itt jön! Asszonyom, bölcsen!
Tegyen mindent a kedve szerint, kérem!
Önben van jóság, az idő önnek szolgál,
férje szeméről lehull majd a hájog.

ZULMA
Mind ebben bízunk.

ELVIRA
Tán hatnak még e bájok.

2. jelenet
Musztafa és előbbiek

MUSZTAFA
No, lányok, sipirc az olasz hölgynek szólni,
hogy egy fél óra múlva vele kávézgatnék!
És hogyha négyszemközt fogad, az jó jel,
nyeregben leszek!
Panaszra nem lesz ok, mindent megteszek…

ZULMA
Szolgálatára.

ELVIRA
Hogy kedved szerint legyen,
mindent elkövetek.

ZULMA
Csak azt ne higgye,
hogy majd könnyen fog menni! Ő ravasz..

ELVIRA
És sokkal
agyafúrtabb, mint azt hinnéd…

MUSZTAFA
Hát mit jelentsen ez? Nem vagyok hülye.
Olasz rabszolgám kiokosított,
hogyan bánjak a nővel; tudom a módját,
hogy’ jutok célba!
Az erőszak nem a legjobb, az első megaláztatás
tönkre tenné a kapcsolatot köztünk.
Helyesebb lesz hatnom a nagyravágyására!
Ezen az úton indulok.
A nagybátyjával kezdem, az az egyszerűbb eset.
Máris megvan épületes tervem!
Ali, te kövess! Ti lányok, tegyétek, amit mondtam!
Ah, hogyha minden terv szerint halad szépen,
bizony, bámulni fogtok!

ALI
Percig sem kétlem.

(Mindenki távozik.)


3. jelenet
ISABELLA és LINDORO

ISABELLA
Engem üldöz a balsors! A nevem, a hazám,
jó hírem odadobtam, mindezt csak érte;
Lindoro meglett, és kiderül, hogy hűtlen!

LINDORO
Óh, csakhogy itt vagy!
(Isabellához, aki indulni készül)
Ne siess, kérlek!
Maradj még, Isabella! Mi bajod, édes,
mondd csak, mért kerülsz el?

ISABELLA
Képes vagy megkérdezni
pont, mikor nősülsz?!

LINDORO
Annyit ígértem,
hogy elviszem innen, de nőül soha nem venném,
csak hogy lássalak újra!

ISABELLA
Ezt el is higgyem?

LINDORO
Csapjon belém a mennykő,
ha valaha is hűtlen lettem volna!

ISABELLA
(elgondolkodva)
No, lássuk,
milyen erős az esküd? Becsület dolga.

LINDORO
Rendelkezz velem!

ISABELLA
Egy jó ürügy kell hozzá,
hogy egy napon, együtt szökjünk innen…
Kell egy jó gyors hajó. Megvan a tervem,
és ha az ötlet kész, nem állít meg semmi!

LINDORO
Drága szerelmem, mondd csak, mit tudnék most tenni?

ISABELLA
A kis ligetben várlak. Ne lásson senki,
titokban gyere; ott elmondom a tervem!
Addig váljunk csak szét!

LINDORO
Jövök, szerelmem!

(Isabella távozik.)

No. 9
Kavatína
251
Óh, százszor áldott pillanat,
én rád mily vágyva vártam!
Szerelmem megtaláltam,
s a mérge elcsitult.
Nagy ajándék tőled, Ámor,
megtalálva szívem párját,
te őrzöd vágyam lángját,
mi bennem érte gyúlt.
Óh, százszor áldott pillanat,
én rád mily vágyva vártam,
én rád mily vágyva vártam!
Szerelmem megtaláltam,
s a mérge elcsitult.
Szerelmem megtaláltam,
s a mérge lecsillapult.
Óh, hála néked, Ámor,
meglelve szívem párját,
meglelve szívem párját
te őrzöd vágyam lángját,
mi bennem érte gyúlt!
Te őrzöd vágyam lángját,
mi bennem csak érte gyúlt,
mi bennem érte gyúlt,
mi bennem érte gyúlt,
mi érte gyúlt, mi érte gyúlt,
mi bennem érte gyúlt!
(El.)

4. jelenet
MUSZTAFA, majd TADDEO,
később ALI két MÓRral, akaik turbánt,
török ruhát, szablyát hoznak,
valamint az EUNUCHOK kara

Recitativo

MUSZTAFA
Bár négyszemközt fogadna
az olasz dáma végre!
Annyira várom ez édeskettest,
már szinte félek: talán szerelembe estem!

TADDEO
Ah! Signor Musztafa!

MUSZTAFA
Mi történt, halljam!

TADDEO
Jaj, irgalmazzon, könyörögve kérem!
Nem tettem semmi rosszat!

MUSZTAFA
Nem értelek. Ki bántott?

TADDEO
Pokoli nagy karóval
üldöz egy fickó!

MUSZTAFA
Haha! Már értem!
Hát ezért rohangálsz itt, mint egy dúvad.

TADDEO
Algírban talán kegy, ha nyársra húznak?
Rámtalált! Óh, jaj!

MUSZTAFA
Ettől ne félj! Őt én küldöttem utánad
ezzel a keggyel, ebből is hadd lássék,
milyen nagyra tartom húgod:
e perctől te vagy nálam
a legfőbb kajmakám.

TADDEO
Szóhoz sem jutok.

No. 10 Kórus, Recitativo és ária

(Ali török ruhát és turbánt ad Taddeóra; közben Musztafa 
kardot köt az oldalára. Ezalatt a törökök nagy hódolattal 
és főhajtásokkal éneklik a kardalt)

EUNUCHOK KARA
Ő a legfőbb kajmakám,
hallja minden muzulmán!
Allah adjon mindent bőven,
dúskálj kincsben, rangban, nőben,
kormányzáshoz adjon ostort,
bátor szívet, éles fogsort!
Hallja minden muzulmán:
ő a legfőbb kajmakám!
Hallja minden muzulmán:
ő a legfőbb kajmakám!
Éljen! Éljen!
Ő a legfőbb kajmakám!

Recitativo
TADDEO, MUSZTAFA

TADDEO
Kajmakám? Mit jelent ez? Nem értem.

MUSZTAFA
Mi mást? Helytartó lettél.

TADDEO
Talán nem tévedek,
hogy e hangzatos rangot unokahúgom
nagy érdemei révén nyerhettem öntől.

MUSZTAFA
Mi másért? Úgy, ahogy illik.

TADDEO
Így volt ez mindig…
(Jaj, ez kellet még nekem!) De felség, hogy tudja…
Az igazat megvallva
nem vagyok éppen professzor… Ily rangban,
aki nem ír, nem is olvas…

MUSZTAFA
Rá se ránts, nem számít!
A húgod nagyon tetszik, azt várom tőled,
hogy kipuhatold nála, mit gondol rólam.

TADDEO
(Szép feladat lesz, rangomhoz illő, valóban!)

Ária
TADDEO, KÓRUS

Túl nagy turbánt raktak énrám,
és e hacukában alig bírok járni.
Látja, ténfergek csak bénán,
többet kár is tőlem várni!
Tényleg rendkívül megtisztelő az állás,
ám én nem hiszem, hogy megfelelek rá.
Tényleg rendkívül megtisztelő az állás,
ám én nem hiszem, hogy megfelelek rá.
(Máris fújtat! Ó, jaj! Hogy bámul!)
Még a válaszom úgysem végleges!
És a rangom is épp csak névleges…
Talán alhatnánk egy éjszakányit rá,
talán alhatnánk még rá, talán alhatnánk még rá.
(Gyorsan tisztábban kell lássak!
Gyorsan tisztábban kell lássak!
Visszaadjam? Már kenik a nyársat!
Elfogadjam? És aztán tőlem
várnák el, hogy tartsak gyertyát!
Egyik rosszabb, mint a másik!
Taddeo, tanácsra vársz itt,
de a nyárs már most is látszik.
Taddeo, jól vigyázz, jól vigyázz, jól vigyázz!)
Kaimakám, jól hangzik mégis!
Üsse kő, ráállok hát!
Kaimakám, jól hangzik mégis!
Üsse kő, hadd lássuk, vállalom e rangot!
Kajmakám, kajmakám, jól hangzik mégis,
kajmakám, kajmakám, jól hangzik mégis,
bátran számíthattok rám,
bátran számíthattok rám!

KÓRUS
Éljen ő, a kajmakám,
zengje minden muzulmán!

TENOR
Éljen ő, a kajmakám,
zengje minden muzulmán!
Zengje minden muzulmán!
Zengje minden muzulmán!
BASSZUS
Éljen!
Éljen! Zengje minden muzulmán!
Zengje minden muzulmán!

TADDEO
Nagyon kedves! No de, kérem!
Szemem nedves… Nem is értem.
Minek ennyi, minek ennyi formaság?
Megteszem, mi tőlem telhet,
cipelem e cifra terhet,
vallatóra fogom húgom,
milyen szemmel tekint rád?
(Ah, Taddeo, jobb volna, hidd el,
ha a tenger elnyelne már!)

KÓRUS
Éljen!

TADDEO
Kedves.

KÓRUS
Éljen!

TADDEO
Kár a gőzért…

Vallatora fogom húgom:
milyen szemmel, milyen szemmel tekint rád?
KÓRUS
Éljen ő, a kajmakám!

TADDEO
Vallatóra fogom húgom,
vallatóra fogom húgom,
vallatóra fogom húgom:
milyen szemmel tekint rád?
KÓRUS
Zengje minden muzulmán!

Éljen!

TADDEO
Kedves.

KÓRUS
Éljen!

TADDEO
Máris vallatóra fogom húgom:
milyen szemmel tekint rád?
Vallja meg, hogy milyen szívvel gondol rád!
Vallja meg, hogy milyen szívvel gondol rád!
Hogy gondol rád? Hogy gondol rád?
Hogy gondol rád?
KÓRUS
Éljen ő, a kajmakám,
zengje minden muzulmán!
Zengje minden muzulmán!
Nagy kajmakám, nagy kajmakám!


Gyönyörű lakosztály a földszinten, terasszal, ahonnan remek kilátás nyílik a tenger felé.
A bejárattól jobbra több szoba.
                                                             


5. jelenet
ISABELLA egy nagy, hordozható tükör előtt,
épp átöltözött török ruhába.

ELVIRA és ZULMA, majd LINDORO, MUSZTAFA és TADDEO

Recitativo

ZULMA
(A bejnek ez jó jel.)

ELVIRA
(Hogyha egy nő így piperél,
oka van!)

ISABELLA
Musztafa úrral
hamarosan lehetőség nyílik
kávézgatnom itt? Ekkora kegyre
nem is számítottam…
Buta szolga! Hol vagy már?

LINDORO
Parancsol, úrnőm?

ISABELLA
Csak nem vagy süket? Hát kétszer is
mondtam már: hozz kávét!

LINDORO
Hány főre?

ISABELLA
Legalább három!

ELVIRA
Félreértett, hölgyem.
A bej négyszemközt önnel
óhajt kávét inni csak.

ISABELLA
Négyszemközt velem?
És ezt éppen a felesége mondja?

ELVIRA
De hölgyem…

ISABELLA
Na, menjen! Na, menjen!
Szinte szégyellem magam.

ELVIRA
Ah! Ön nem tudja,
a férjem milyen ember!

LINDORO
Nem tud a kedvére tenni,
ővele folyton durva, goromba.

ISABELLA
Nem is változik, mert ön tehet róla!

ELVIRA
De mit tehetnék jobban?

ISABELLA
Kitanítom rá. Farkassal szemben
a birka sosem győz. Megvan a módja,
hogyan formálhatunk kedvünkre egy férfit.
Csak kövesse, mit mondok:
sietve vonuljanak oda be!

ELVIRA
És aztán?

ISABELLA
Majd onnan látni fogja jól,
hogy bánjunk el egy férjjel.

ZULMA
(Mily csodálatraméltó!)

ELVIRA
(Nincs benne kétely!)

ISABELLA
(A szolgálókhoz)
Rajta, lányok! (El ne késsünk,
nincs sok idő.) Fejezzük be a sminket
mire meglát… Óh! Már itt jön!
Vessünk be mindent, a ritka alkalomhoz illőn!   
(Ismét a tükör elé áll, a rabszolgák felöltöztetik.
Musztafa, Taddeo, Lindoro a háttérben maradnak,
de úgy, hogy mindent lássanak.)

No. 11 Cavatina

Oly délceg férfi,
 tégy szebbé néki,
én erre kérlelem
szép istennőnk,
én erre kérlelem
Vénuszt, istennőnk,
úgy kérem, kérem szép istennőnk,
úgy kérem, kérem szép istennőnk,
hogy szebbé tégy, istennőnk!
Tetszik, tetszik, bűvöl, bűvöl,
tetszik s vonzza őt!
(No de várj csak! Meg fogod látni,
hogyan szűkölsz egy nő előtt!
Várj csak, török basa, nagy a hasa,
megtudhatod nagyon hama’
milyen az az olasz haza, sőt!
Várj csak, török basa, nagy a hasa,
megtudhatod, milyen az a
szerelem, ha gőgöd összetört
egy nő előtt, egy nő előtt, egy nő előtt!)

MUSZTAFA
(Drága!)

TADDEO
(Durva!)

MUSZTAFA
(Bájos!)

LINDORO
(A hűtlen!)

HÁRMAN
(Életemben még nem láttam,
még nem láttam ilyen nőt!
Még ilyen nőt, még ilyen nőt!)

ISABELLA
Nekem hosszú ez a fátyol,
Nem is mutatnak e tollak…
Nem, ne így! Csak el ne toljad!
Megcsinálom egymagam.
Félek így nem,
félek így nem tetszem néki,
nem sugárzom, nem sugárzom bűverőt!
Oly vonzó férfi,
tégy szebbé néki!
Én erre kérlelem
szép istennőnk!
(Gyere bátran, buta férfi,
ringat lágyan az anyaöl!
Bátran gyere, gyere,
babucinak ez a helye,
elringat a dajkamese
és az anya öl!
Gyere bátran, buta férfi,
ringat lágyan az anyaöl!
Bátran gyere, gyere,
babucinak ez a helye,
elringat a dajkamese
és az anya öl!)

MUSZTAFA, TADDEO, LINDORO
(Ezt a nőt ember nem érti!)

ISABELLA
(Gyere hama’, vár a mama,
gyere hama’, buta férfi!)

MUSZTAFA, TADDEO, LINDORO
(Bármely férfit megbűvöl!)

ISABELLA
(Babucinak ez a helye,
elringat az anyaöl!

Bátran gyere, gyere,
babucinak ez a helye,
elringat a dajkamese
és az anya öl!
Bátran gyere, gyere,
babucinak ez a helye,
elringat a dajkamese
és az anya öl!
Majd ringat lágyan, elbűvöl,
majd ringat lágyan elbűvöl,
és elbűvöl, és elbűvöl!)
MUSZTAFA, TADDEO, LINDORO
(Ember meg nem érti őt,
minden férfit megbűvölt!
Ő minden férfit, minden férfit
megbűvölt!
Ő megbűvölt, ő megbűvölt,
ő megbűvölt!)
(Isabella és a szolgálók távoznak.)


6. jelenet
MUSZTAFA, TADDEO, LINDORO, majd ISABELLA és ELVIRA

Recitativo

MUSZTAFA
Nem bírom így tovább! Megveszek érte!
Olyan vonzó, beleőrülök
és itt esek össze!
Hozd vissza, rögtön látnom kell!

LINDORO
Már futok.
(Így beszélhetünk is.)
(El.)

MUSZTAFA
(Taddeóhoz)
Fuss te is vele,
de gyorsan! Menj! Mit állsz itt?

TADDEO
Node mégis, egy ilyen
főkajmakám ugye…

MUSZTAFA
A dolgod,
hogy kajtasd, s idehozd mindjárt, szemtelen!

TADDEO
Isabella… Isabella… (Kellett nekem!)

LINDORO
(visszatér)
Azt üzeni az úrnőm,
rögvest visszatér önhöz.

MUSZTAFA
Mondd csak, ő hogyan beszélt
rólam?

LINDORO
Így, köztünk szólva: lángra gyúlt
arccal, epedőn, ám közönyt színlel.

MUSZTAFA
Sejtettem…
Kajmakám, figyelj! Tüssz(en)teni fogok,
akkor te felkelsz, és kettesben hagysz vele.

TADDEO
(Jaj, te istenverte bolond, ez kellett neked!
Mire adtad a fejed!)

MUSZTAFA
Merre késhet ily soká?

LINDORO
Már itt van veled.

(Belép Isabella.)

No. 12 Kvintett
Musztafa, Isabella, Taddeo, Lindoro, Elvira

MUSZTAFA
Nézd, mily büszke bácsikád!
Helytartó lett: kajmakám.
Fővezérem: ser Taddeo, Kaimakám.
Ebből látod: nemzetséged
sokra tartja Musztafa.
Ebből látod: nemzetséged
sokra tartja, sokra tartja Musztafa.

ISABELLA
Kajmakám? Talán e posztra
náladd jobbat nem is választhatott volna.
Kajmakám? Bizalmi posztra
nála jobbat nem is választhatott volna.
Mélyen meghat, fogadja érte
szívem forró háláját!
Meghatott, fogadja érte
szívem forró, szívem forró háláját!

TADDEO
 Drága kis húgom, téged illet meg az érdem,
ezt a rangot érdemeidért elértem.
Arra gondolj, mit reméltem,
és e percben, gondold meg, mit élek át!
Ugye érted, milyen érdem,
s hogy a szívem mire várt?
Ugye érted, milyen érdem,
s hogy e szív mit élhet át?
Ugye érted, milyen érdem,
s hogy e szív mit élhet át?

LINDORO
(félre, Musztafához)
Mennyi szépség, bűvös illat,
ennél szóval,
szóval sem mondhatna többet.
Nézze felség, mennyi szépség!
Arra vágyik, hogy tetsszen önnek,
érti bárki, hogyha lát.
Így kíván tetszeni önnek,
látja bárki, hogyha nem vak, hogyha lát.

ISABELLA
Ah! Én drágám!

MUSZTAFA
Hapci!

ISABELLA, LINDORO
Nátha?

TADDEO
(Már kezdi.)

MUSZTAFA
Hapci!

TADDEO
(Tüsszögj! Tüsszögj!)

MUSZTAFA
Hapci, hapci!

TADDEO
(Nem hallok.)

MUSZTAFA
(Guta üsse meg a barmot,
meg se moccan, ül csak ott!)

TADDEO
(Prüsszkölj, amíg meg nem fulladsz!
Innen el nem mozdulok.)

MUSZTAFA
(Ördög vinné ezt a barmot,
meg se moccan, ül csak ott!)

LINDORO
(Két bolond, egymásra leltek,
én meg majd’ kipukkadok!)
MUSZTAFA
Hapci!

ISABELLA
(Prüszköl egyik, másik szenved,
prüszköl egyik, másik szenved,
két bolond, egymásnak termett,
közben majd’ kipukkadok.)
TADDEO
(Prüszköljön, míg fel nem robban,
prüszköljön, míg fel nem robban,
prüszköljön, míg fel nem robban,
innen el nem mozdulok.)

ISABELLA
Hé! Kávét!

(Két szerecsen kávét hoz.)

LINDORO
Íme a kávé.

ISABELLA
(Indul, hogy felemelje Elvirát.)
Kérem, jöjjön, kedves bejné,
szépen üljön férje mellé!
Ej, ne kéresse már magát!
Férje inni invitált.

MUSZTAFA
(Eszem ágába’ se volt, hogy idehívjam!)

ISABELLA
Asszonyával legyen kedves!

MUSZTAFA
(Fuccs a tervnek! Semmi nem lesz!)

TADDEO
(Nincs több hapci, mondd, te hólyag?)

LINDORO
(Ritka szórakoztatóak!)

MUSZTAFA
(Nem sokáig bírom már!)

ISABELLA
Nézze asszonyát…!

MUSZTAFA
(Halkan Isabellához)
(Már értem!)

ISABELLA
Milyen bájos…

MUSZTAFA
(Kigúnyol, naccsád!)

ELVIRA
Pillantása…

MUSZTAFA
Hagyjuk abba!

LINDORO
Mit parancsol?

ISABELLA
Fő az illem!

ELVIRA
Drága férjem!

ISABELLA
Kedves gazdám…

TADDEO
(Mért nem tüsszög? Semmi nátha?)

ISABELLA, ELVIRA, LINDORO, TADDEO
Meg ne sértse asszonyát!

MUSZTAFA
Na, elegem van ebből,
nem játszom el a majmot!
Már elegem van ebből,
nem játszom el a majmot!
Már elegem van ebből,
nem játszom el a majmot!
Mert látom én azt egyből,
ön csúfolásban bajnok,
ám túllőtt most a célon,
ám túllőtt most a célon,
s én nem felejtek ám,
én nem felejtek ám!
A mezsgye hajszálvékony,
és épp most lépték át!
A mezsgye hajszálvékony,
és épp most lépték át!
Ezt szörnyen megbánják!
Ezt szörnyen megbánják!

ISABELLA, ELVIRA,
LINDOR, TADDEO, MUSZTAFA
Szinte megremeg a testem, a lelkem;
fojtott harag feszíti a keblem!
Nem látom, hogy mit is kéne tennem,
senki nincs hát, ki példát mutat! Nincs!
Nem látom, hogy mit is kéne tennem,
senki nincs hát, ki példát mutat!
Senki nincs hát, ki példát, ki példát mutat!
Árván állok e vészteli percben
honnan várjak tanácsot, ki ad?
Honnan várjak tanácsot, ki ad?
Rémes pillanat! Rémes pillanat!
Nem lelni senkit, ki példát mutat!

LINDORO
Jó tanácsot, tanácsot ki ad?

MIND
Honnan várjak tanácsot, ki ad?
Nagy vészben tanácsot ki ad?
Ki, ki, ki, ki?
Szinte megremeg a testem, a lelkem;
folytott harag feszíti a keblem!
Nem látom, hogy mit is kéne tennem,
senki nincs hát, ki példát mutat! Nincs!
Nem látom, hogy mit is kéne tennem,
senki nincs hát, ki példát mutat!
Senki nincs hát, ki példát, ki példát mutat!
Szédelegve jár az elme,
tántorogva arra-erre,
ám – amerre járna-kelne –
nem talál ma jó utat!
Szédelegve jár az elme,
tántorogva arra-erre,
ám – amerre járna-kelne –
nem talál ma jó utat!
Kábultan, célját vesztve,
elszédülve jár!
Kábultan, célját vesztve,
elszédülve jár!
Szédülten jár, szédülten jár,
szédülten jár, szédülten jár!


Kicsiny terem, mint a második felvonás
első képében.


7. jelenet
ALI egyedül

Recitativo

ALI
Ha ez kellett a bejnek,
meg is kapta a méltó javadalmat!
Ő maga epekedet kacér olasz nőért.
Ha egy kezesbárány
török asszony őt nem boldogítja,
ez a talján vadmacska majd megtanítja!

No. 13 Ária

Nincs fondorlatban párja
egy huncut talján nőnek,
ha vonzalmat vár tőled
tudja a praktikát.
Érti a csínját-bínját,
a turpisságot érzi,
ki csapdát állít néki,
azt könnyen rázza át!
(El.)


8. jelenet
TADDEO és LINDORO
                                     
Recitativo

TADDEO
Higgyem el, hogy a bej karmai közül
kiszabadíthatjuk még?

LINDORO
Épp azért küldött
Isabella pont önhöz,
hogy segítsen, ha bír!

TADDEO
Ha bírok? Majd megmutatom én,
hogy ki a legény!

LINDORO
Csak vigyázzon a bácsi!

TADDEO
Haha! A bácsi?

LINDORO
Nem nagybátyja?

TADDEO
Te, kisfiam, csak nézel,
de nem látsz!
Nem beszélt neked soha
arról úrnőd, hogy egy szeretője volna?

LINDORO
Emlegetett egy férfit,
s hogy csakis őmiatta …

TADDEO
Nos, az én magam lennék.

LINDORO
Be akar csapni!
(Hahaha!)

TADDEO
Esküszöm, öcskös,
hogy egyedül az ő szerelme éltet
ilyen elátkozott helyen.
Nála a helyzetem nem volt mindig biztos,
mert cudarul bánt velem,
Sokáig gyanakodtam rá, hogy
egy Lindoro nevű ifjonc,
kit szeretett az úrnőd, utamba állhat újra,
s nekem nem jut babér… Ám megnyugodva látom,
nincs olyan férfi,
aki elvegye őt Taddeójától.

LINDORO
Éljen, éljen! (Haha!) De halkan!
A bej éppen ide tart! Ne féljen!
Hagyja rám, amit mondok, bármi legyen,
s mikor az kell, helyeseljen nekem!

9. jelenet
MUSZTAFA, ELŐBBIEK

MUSZTAFA
A kishúgod mit képzel,
kivel szórakozgatott el? Azt hiszi tán, hogy én is
egy nyimnyám olasz vagyok?

LINDORO
Nem akart rosszat,
kedvében akart járni…

TADDEO
Nem vette észre?

MUSZTAFA
Komolyan mondod?

LINDORO
Sőt, azért küldött önhöz,
mondjam el, hogy a szíve
a szerelemtől sorvad!

MUSZTAFA
Szerelmes?

TADDEO
Mint egy ágyú!

LINDORO
S nagyon várja,
hogy viszonzásra leljen…

MUSZTAFA
(Indulna)
Óh, máris!

LINDORO
Most hova indul?

MUSZTAFA
A nőhöz.

TADDEO
Nem olyan sürgős!

LINDORO
Még más is volna…

MUSZTAFA
Mondd már!

LINDORO
Hallgassa csak!
Hogy méltó legyen szerelmére még ma,
úrnőm ünnepre hívja:
az összes olasz díszruhába bújik,
zengik a dalt, s míg nászi fáklyák égnek,
tőle elnyeri majd a bambaianaci címet.

No. 14 Terzett

MUSZTAFA
Bambaianci? Óh, mit hallok!
Bambaianci? Ilyen rangot!
Vegye hálám, szívem boldog,
szívem boldog, milyen boldog!
Ámde mégis, bambaianci?
Kérem, árulják el, mit jelent e cím?

LINDORO
Ritka rang, ritka rang Itáliában,
ezt csak néhány, ezt csak néhány férfi kapja,
nők szívét, ki fogva tartja,
annak jár csak, annak jár e méltóság.

TADDEO
Büszke címem önzetlen adta,
kedves gesztus, visszakapja:
kajmakám és bambaianci
egybevág, egybevág, nos, ugyebár?

MUSZTAFA
Megszerettem ezt a népet;
óvja Ég Itáliát!

LINDORO, TADDEO
(Ezt ha otthon elmesélem,
lesznek ám vidám pofák!)

MUSZTAFA
Bambaianci…

LINDORO
Egy bejhez méltó…

TADDEO
Hozzászokhat, hozzászokhat egyhamar.

MUSZTAFA
Ám, ha nem titok, hadd tudjam,
ám, ha nem titok, hadd tudjam:
bambaianci mit csinál?

LINDORO
Hölgyek karján nagy hangon henceg,
tétlen lustálkodva fetreng mint egy herceg.
Jókat alszik, nagyokat kortyol,
bőven eszik-iszik, visszaszundikál.
Bambaianci bezabál, bambaianci szundikál…
Vígan hortyog, nagyokat kortyol,
aztán újra szundikál.

TADDEO
Bambaianci szundikál,
bambaianci bezabál.
Szundikál, bezabál…
MUSZTAFA
Sose vágytam én ennél szebbet,
hiszen valóságos csoda, ami vár!

LINDORO
Hölgyek karján bőszen henceg,
párnás ágyán léhán tesped.
Szundikál, bezabál,
hölgyek karján bőszen henceg,
párnás ágyán léhán tesped.

(Mind el.)


Recitativo

10. jelenet
ALI és ZULMA

ALI
Mondd, hogy bízhat az úrnőd,


ZULMA
Tehet-e másként?
Az kétségkívül látszik, bármit is mondjon,
nem érdekli a bej, sőt, ahogy tudja,
úgy zabolázza. A bej megőrül érte,
de tán az olasz nő téríti észre.
Meglátjuk majd.

ALI
De mért volt arra szükség,
hogy minden szerecsen s az egész őrség
literszámra pálinkát kapjon?

ZULMA
Ünnep készül,
víg legyen minden férfi,
így rendelte el a bej!

ALI
Haha! Egy biztos:
ez is olasz módra megy!

ZULMA
Nem bánom! A bejből
bazári majom lett; köszönje meg magának.

ALI
Ma itt bármit is lássak, tartom a számat!
(El.)


Pompás terem, miként az 5. jelenetben

11. jelenet
TADDEO, LINDORO, najd ISABELLA
és az OLASZ RABSZOLGÁK kara

TADDEO
És elvárja a bejtől,
hogy összes olasz rabját odaadja?

LINDORO
Csakis őket, más senkit.

TADDEO
Az szép is volna!
És mivel adta indokát?

LINDORO
Az ünnepségre kérte.

TADDEO
Hihihi!

LINDORO
Az egyik
fele septiben
bambaiancinak öltözik,
másik részük csendben a hajóra fog szökni.

TADDEO
Hihi! Nagyszerű tréfa lesz
ez az est! És odanézz! Már itt van,
s minden olasz vele együtt!

LINDORO
Magam sem hittem!

TADDEO
Bizony páratlan ügyes!

LINDORO
Sok buta férfi,
bármit kérjen e nő, megteszi néki.

No. 15 Kórus, Recitativo és Rondo

KÓRUS
Már a harcra fenve kardunk,
bár a tervünk a csöndes elszökés.
Hogyha baj van, összetartunk,
honfi szíve tettre kész!
Már a harcokra fenve kardunk;
bátran állja, várja vész,
mert a bajban összetartunk,
mert a bajban összetartunk,
tettre kész a honfi szíve
honfi szíve tetre kész!


ISABELLA
Barátok, olaszok vagyunk,
és egy a célunk.
Én úgy remélem, hamar
hazajutunk veszély nélkül,
láthatjuk újra szép otthonunkat végül.
Nevetsz rajta, Taddeo?  Adódhat úgy is,
rajtad én nevetek majd!
(Lindoróhoz)
Sápadt az arcod,
kedves szolgám? Óh, ha egy csöppet meghat
szerető szívem, s ami vész les még rám,
s ha megdobbantja szíved
haza, szülőföld s a becsület,
te mutass példát: ki a jó olasz honfi!
Én fogom kezed, hadd hányjanak a vészek,
és a bajban egy nő lesz, ki erőt ad néked.

Rondo

Gondolj a honra, légy vakmerő, légy vakmerő,
és tedd, mit meg kell tenned!
Kövesd a célod, és tedd, mit meg kell tenned!
Nézz csak hazádban széjjel:
a bátor példa terjed;
az győz, ki tenni mer!
Csak az győzhet, ki mer, s nem fél.
Nézz hát hazádban széjjel:
légy példa;
az győz, ki tenni mer. (mer, s nem fél.)
(Taddeóhoz)
Halljam, mi vicces?! Szégyen, nevetsz, te hólyag!
Tűnj el! Elég belőled! Elég belőled!
(Lindoróhoz)
Drága, drága, drága, elvárom tőled:
szerelmed, hazádat ne hagyd el semmiért!
Barátok, egy búcsúszóra…

KÓRUS
Mi nem hagyunk magadra.

ISABELLA
Nagy tettre ütött az óra.

KÓRUS
Melletted áll a banda!

ISABELLA
Ha balszerencse érne…

KÓRUS
Ki bátor, győzni fog.
Ki bátor, győzni fog.
A bátor most is győzni fog.

ISABELLA
Szép hazám, pár röpke óra,
s téged újra látlak végre!
(Drága párom baj ne érje,
meg nem állít semmi vész!)

KÓRUS
Összetartás kell itt, pajtás!
Légy a vészben tettre kész!
(El.)

12. jelenet
TADDEO, később MUSZTAFA

TADDEO
Ez a nő rajong értem… Még engem is meglep,
milyen gyöngéded
érzések fűzik éppen hozzám! 
Bármire képes; csúffá tesz még egy bejt is, csak hogy végül
az enyém legyen…

MUSZTAFA
Kajmakám!

TADDEO
Uram?

MUSZTAFA
Hol a kis hugicád?

TADDEO
Éppen az esti ünnep illendő
lebonyolítására készül.
Úgy látom, rögtön visszatér az a szolga,
s véle együtt a bambaiancik rendje!

MUSZTAFA
Rendjelet kapnom ennyire sürget? Már szinte fura.

TADDEO
Hiszen lángol a vágytól!

MUSZTAFA
Óh, a kis buja!


13. jelenet
LINDORO a BAMBAIANCIK karával, 
előbbiek

LINDORO
A bambaiancik érkeznek sorra,
kíséri léptük páratlan pompa,
a fényes ünnep kezdődjék el!

KÓRUS
Kürt hangja felrivall, harsogva bődül:
nagyhírű rendünk most új taggal bővül;
dobszónál ékesebb visszhangot ver.
Visszhangot ver, visszhangot ver.

TADDEO
Telt arcú, potrohos, elhízott bácsik,
mind kókadt párnahős, bár ifjat játszik.

LINDORO, TADDEO
(Hihi, de rémesek! Kuncognom kell!)

MUSZTAFA
Testvéri érzelem lángol fel bennem:
bambáknak rendjébe léptettek engem!
Rendkívül megtisztel, higgyétek el!

KÓRUS
Első a kényelem, pezsdítőn hat ránk;
vesd le a turbánt, izzasztó kaftánt,
kényelmes göncökbe öltözzünk fel!
Mindig kényelmes göncökbe öltözzünk fel,
mindig kényelmes göncökbe öltözzünk fel!
(Leveszik Musztafa turbánját és kaftánját, és parókát helyeznek a fejére, 
a bambaiancik öltözékét adják rá.)

MUSZTAFA
Rendkívül nagy kegy!
Fontos, hogy méltóvá válhassak rá!
Számomra úgyszólván szívüggyé vált!

LINDORO, TADDEO
(Hihi, a szívügye!
Ez szinte fájt!

Hogy tényleg síkhülye,
csöppet sem bánt!)
MUSZTAFA
Legbensőbb szívügyem,
fontossá vált.

14. jelenet
ISABELLA, ELŐBBIEK

ISABELLA
Íme ő, ki arra vágyik,
hogy belőle váljon újabb bambaianci,
mert e ranggal bárki szívtipróvá válik,
érte sóhajt, érte zokog minden nő! Úgy van,
érte sóhajt minden nő!
Ám, hogy elnyerjed e rangot,
súlyos esküvést kell tenned.

MUSZTAFA
Semmiben nem mondok ellent,
mit kell tennem, tárd elő!

KÓRUS
Jól van, szép, így illendő.
Így van jól, így van jól, minden épp így illendő.

LINDORO
Kérek csöndet! Figyelmet, fegyelmet!
Kezdjük el a szertartást!
(Taddeóhoz, írást adva át.)
Vedd át, olvasd!
(Musztafához)
S te mondd utána!
Tudnod kell, tudnod kell a rendtartást!
Mondd utána, tudnod kell,
mert tudnod kell a rendtartást!

(Taddeo olvas, Musztafa sorról sorra ismétli.)

TADDEO, MUSZTAFA
Nem látom, mit láthatnék,
nem hallom, mit hallhatnék,
kortyintok, ha innom kell,
töltött hassal alszom el.
Megfogadja és betartja:
bambaianci Musztafa.

KÓRUS
Jól van, szép, így illendő.
Így van jól, így van jól, minden épp így illendő.

TADDEO, MUSZTAFA
(m.f.)
Hogyha kell, mindezen túl,
gyertyát tartok, mint egy úr;
és ha megszegném az esküt,
minden arcszőröm lemetsszük.
Megfogadja és betartja:
bambaianci Musztafa.

KÓRUS
Jól van, szép, így illendő.
Így van jól, így van jól, minden épp így illendő.

LINDORO
Hozd az asztalt! Hozd az asztalt!

(Étellel-itallal rakott asztalt hoznak.)

ISABELLA
Egymáshoz üljenek
kajmakám és bambaianci!

KÓRUS
Lakmározz csak, mint a többiek:
vígan csámcsogj, hörpölj, de szót se!
Bambaiancik közt ez így szokás,
ez a legfőbb, ez a legfőbb szertartás.

TADDEO
Jól megy dolgunk, jól megy dolgunk,
jól megy dolgunk, nem vitás!

ISABELLA
Rögtön próbára is tesszük.
Drága…!

LINDORO
Drága!

MUSZTAFA
Hé! Mi van itt?

TADDEO
Elfelejtetted az esküt?
Nézz meg engem, nézz meg engem: így csináld!

ISABELLA
Jöjj, te drága!

TADDEO
Bambaianci…
(Jóízűen falatozik, anélkül, hogy a többiekre nézne.)

LINDORO
Szívem álma!

TADDEO
dolga annyi:…

ISABELLA
Jöjj, te drága!

TADDEO
… jókat falni, …

LINDORO
Szívem álma!

TADDEO
… szót sem szólni.

MUSZTAFA
Jól van, értem, jól van, értem!  Felfogtam mindent.
Nálad én százszor jobban oldom meg!
Felfogtam mindent, értek mindent,
nálad jobban oldom meg,
felfogtam mindent, értek mindent,
nálad jobban oldom meg!

LINDORO, TADDEO
(Még egy ilyen homályökör
nincs a földön, ez az egy!
Még egy ilyen nincs a földön!
TADDEO
köteles csöndesen falni.
Nincs ilyen,
Nincs több, egy van, egy!)

ISABELLA
Tökéletes bambaianci,
te még sokra viheted.
Úgy bizony!
Még te sokra viheted, tényleg.
MUSZTAFA
Értem én, hogy mi a dolgom,
nálad jobban oldom meg!
Nálad jobban oldom meg.
Jobban! Nálad jobban oldom meg.

15. jelenet
Hajó tűnik fel, megközelíti a teraszt,
rajta TENGERÉSZEK és
EURÓPAI RABSZOLGÁK,
akik kórusban énekelnek.

KÓRUS
Ha leng enyhe szellő,
a perc épp a kellő!
Ha leng enyhe szellő,
szellő, szellő…
A bárkára gyorsan,
gyerünk hát, ne várj!
A horgony behúzva,
és itt a dagály.
Most nincs akadály, most nincs akadály!

LINDORO
A Nap fénye forró…

ISABELLA
Ne késsünk, Lindoro!

ISABELLA, LINDORO
A kettőnk szerelmére
vár otthonunk!

TADDEO
Lindoro?! Mit hallok?
Becsaptak a latrok!
Kijátszott, átvágott,
nem hallod, uram,
hogy becsapott minket,
és szökni akar?!

MUSZTAFA
Egy jó bambaianci…

TADDEO
De nézze…!

MUSZTAFA
Meg se mukkan.

TADDEO
Nem látja?

MUSZTAFA
Iddogál.

TADDEO
És engem…

MUSZTAFA
Üddögel…

TADDEO
Nagy Ég! Mi legyen? Nagy Ég! Mi legyen?
Maradjak, szökjem el? Ez, itt vagy az, ott?
A bejnél a karó,
a nőnél a lámpa…
Lindoro, Isabella!
Az ördög se bánja;
most az lesz a legjobb,
ha innen megyünk!
Most az lesz a legjobb,
ha menekülünk!

ISABELLA, LINDORO
Det kapkodd a lábad,
ha eljössz velünk!

Utolsó jelenet
ELVIRA, ZULMA, ALI,
MUSZTAFA, EUNUCHOK kara

ZULMA, ALI
Mi van itten?

ELVIRA
Drága férjem!

ZULMA, ALI
Mi lett önből?

MUSZTAFA
Bambaianci.

ZULMA
Tán nem látja?

MUSZTAFA
Bambaianci dolga ennyi: inni, enni.
Nem látom, mit láthatnék,
nem hallom, mit hallhatnék.
Megfogadja és betartja:
bambaianci Musztafa.

ZULMA, ELVIRA, ALI
Belerokkant!

ISABELLA, LINDORO, TADDEO
De nagyot koppant!

ZULMA, ELVIRA, ALI
Olasz párja elszökött.

MUSZTAFA
Mit beszéltek? Rászedtek rútul!
Őrök! Szolgák! Utánuk! Gyorsan!

ZULMA, ELVIRA, ALI
Csupa részeg; nem jön senki!

MUSZTAFA
Megaláztak, Musztafa!

KÓRUS
Ki egy lépést merne tenni,
az most mind halál fia.

Az most mind halál fia!
MUSZTAFA
Lóvátettek, Musztafa!

MUSZTAFA
Olasz nőt ne lássak többet!
Ugye megbocsátasz, kedves?

ZULMA, ELVIRA, ALI
Szíve(m) oly igaz szerelmes,
el nem hagylak én/hagyna ő/ soha!

MINDENKI
A horgonyt behúzni!
Nagy Allah megáldja!
Hadd induljon útnak vidáman e bárka,
ne gátolja útját se zátony, se szél!
A csábos olasz nő, ki megjárta Algírt,
a féltékeny szívvel, s a gőgössel elbírt.
A nő, hogyha elszánt, a céljához ér.

VÉGE