Wagner: A SZERELMI TILALOM

A SZERELMI TILALOM avagy A palermói novícia Víg nagyopera két felvonásban Shakespeare Szeget szeggel című vígjátéka nyomán  szövegét írta: Richard Wagner Fordította: Csákovics Lajos SZEREPLŐK: Frigyes, a király távollétében Szicília német helytartója (bariton) Luzio, ifjú nemes (tenor) Claudio, ifjú nemes (tenor) Antonio, a barátja (tenor) Angelo, a barátja (basszus) Isabella, Claudio húga, apáca egy Erzsébet-rendi kolostorban (szoprán) Mariana, novícia a kolostorban (szoprán) Brighella, a poroszlók parancsnoka (basszus) Danieli, fogadós (basszus) Dorella, Isabella egykori szobalánya (szoprán) Pontio Pilato, Danieli szolgája (tenor) Bírák, Poroszlók. Palermo lakosai minden osztályból. Nép. Maszkosok. Egy zenekar. Játszódik: Palermóban, a XVI. században. No. 1 Nyitány ELSŐ FELVONÁS No. 2 Bevezetés 1. kép Előváros mindenféle szórakozóhellyel. Az előtérben Danieli borozója. Nagy tumultus. A poroszlók egy csoportja azzal van elfoglalva, hogy a szórakozóhelyeken és kocsmákban pusztítást végezzenek, a cégért letépik, szétverik a bútorokat, széttörik az edényeket, és így tovább. A nép kórusa rájuk veti magát és útjukat állja. Verekedés kerekedik Kar Szoprán, Alt: Ti átkozottak! Menj innen! Rögtön kapsz egy frászt! Nyakleves kell? Tűnjetek el! Nyakleves kell? Tűnjetek el! Tűnjetek el! Nagy pusztítás, rettentő kár!        Mit törtök-zúztok?  Sok lesz már! Tenor: Már szinte összedőlt a ház! Hagyd abba most vagy kapsz egy frászt! Hány pofon kell? Tűnjetek el! Hány pofon kell? Tűnjetek el! Tűnjetek el! Nagy pusztítás, rettentő kár!        Mit törtök-zúztok?  Sok lesz már! Basszus: Csak tágulj innen! Mit törtök-zúztok?! Rombolás! Tűnj innen! Hány pofon kell? Nem tűrjük el! Hány pofon kell? Nem tűrjük el! Tűnjetek el! Nagy pusztítás, rettentő kár!        Mit törtök-zúztok?  Sok lesz már! Luzio, Angelo és Antonio hahotázva kiverekedik magukat a borozóból. Luzio, Antonio, Angelo (nevetve) Hahahaha! Ez jó kis hecc! Luzio A korsómból kidőlt a sör! Antonio Nyolc zsandárt én pofoztam föl! Angelo A kupleráj majd’ összedől! Luzio A kocsmát rögtön szétverik! E sok poroszló mért van itt? Brighella sok poroszlóval együtt fogolyként hozza ki a borozóból Danielit, Pontiót és Dorellát. Kórus Ott nézd! Fogságba ejtik őket! Pontio Hagyj békén! Danieli Ne rángass! Dorella Tiszteld a nőket! Luzio Jót röhögök a helyzeten! Danieli A képeteket beverem! Brighella Te jobb, ha befogod a szád; ha jártatod, csak bajt hoz rád! Dorella Eressz! Ne ráncigálj, te gaz! Segíts meg, édes Szűzanyám! Brighella Nem jár a Szűz e bűntanyán! Kórus Hagyd békén őt, ez rendes lány! Dorella Jó Luzio, jöjj, segíts nekem, beváltom úgy ígéretem: hisz’ nékem régen udvarolsz, s mert nem vagy éppen csúf legény, feleségül mennék hozzád én, de csak úgy, ha érdekemben szólsz! Luzio Hej, erre vártam réges-rég! No, kezdjük így a nősülést! [Brighellához] Hagyd őt! Ereszd el azt a lányt! Brighella Gyerünk tovább, börtönbe vetjük! Luzio Nem hallod? Azt az angyalát! Brighella (a poroszlókhoz Luzióra értve) Hozzátok őt is vélük együtt! Luzio Ujjal sem érhet hozzám senki! Brighella Gyerünk tovább! Luzio Ereszd csak el! Brighella Börtönbe vetjük! Luzio Ne vidd a lányt! Brighella Hozzátok őt is… Luzio Ujjal se érjen… Brighella … vélük együtt! Luzio … hozzám senki! [a néphez] A hitvány bandát szét kell verni! Rögtön szét kell verni! Az ám, fiúk, kergessük őket el! Kórus Kegyelmet egy sem érdemel! Luzio Kergessük őket innen el! Kórus, Angelo Kegyelmet egy sem érdemel! A banda tűnjön innen el! Angelo (Brighellához és embereihez) Van nálad erre rendelet? Luzio Ki küldött ránk? Feleljetek! Angelo Ki küldött ránk? Luzio Feleljetek! Dorella, Pontio, Danieli Bilincsbe verve visztek el? Kórus Romokban áll sok tisztes hely! Garázdaság! Luzio Ki küldött ránk, feleljetek? Mind Parancs volt tán vagy rendelet? Ki küldött ránk? Feleljetek! Parancs volt rá, parancs volt rá vagy rendelet? Ki küldött ránk, ki küldött ránk? Hadd tudjuk meg! Brighella [Egy nagy pergament húz elő] Állj! Ím: a rendelet! [próza] Ezer bocsánat, Signore, ezer bocsánat, hogy előbb nem jutott eszembe! Igazán köszönöm, hogy kedvesen figyelmeztetett. [ének] Dobszót! A törvény ekként szól; így tesz rendet a helytartó! A dobos mind a négy oldalra megüti a dobot. Mindenki Figyelsz? Megint mit zúdít ránk? Mi lesz, Frigyes, egy újabb marhaság? Brighella (felolvassa a törvényt) „Mélységesen elborzaszt minket az istentagadó és romlott városunkban ijesztő mértékben elterjedő ocsmány züllöttség és bűnösség. Egy tisztább és Istennek tetsző magatartás helyreállítása és a nagyobb erkölcsi kihágások megfékezése késztetett minket arra, hogy példaértékű büntetéssel szüntessük meg az erkölcsi romlottság alapjait és gyökereit. A ránk ruházott hatalomnál fogva elrendeljük a karnevál, a buja és züllött ünnep beszüntetését, és halálbüntetés vár azokra, akik a tiltás ellenére cselekednek. Minden fogadót és szórakozóhelyet be kell zárni és ki kell üríteni. Az ivás, valamint a szerelmeskedés vétségét elkövetőkre halálbüntetés vár. A király nevében helytartója: Frigyes.” Mindenki (nevetve) Ha, ha, ha, ha! Micsoda új móka! Luzio Így már tudjuk, hányadán állunk! Éljen őfelsége, Frigyes! Mindenki Éljen, a jó keresztény! Brighella Istenem, milyen pimaszságot észlelek! Dorella Nagyon viccessé válik a dolog! Luzio Micsoda, se szerelem, se bor és még karnevál sem! Mindenki (Brighellát kivéve) A német bolond, gyerünk, nevessétek ki őt, legyen ez a válasz; küldjétek őt vissza a havas hazájába, ott aztán lehet szemérmes és tartózkodó. Brighella Ez most már túl sok, nem bírom ki tovább! Még ilyen pimaszságot és arcátlanságot! Amint kijutok a tömegből, soha többet nem fogok belekeveredni! Poroszlók jönnek Claudiót hurcolva magukkal. Antonio Kit hoznak ott? No lám! Luzio Hogyan? Ez Claudio! Elfogták őt is? Dorella Claudio! Claudio Mit fogság! Nagyobb baj van itt! Csöppet sem vicces… Nincsen hozzá kedvem, Ostoba ügy… Luzio Ne kertelj, áruld el, mi az? Claudio Ki hinné: meg kell halnom érte… Luzio Hogyan?! Mindenki Halál?! Hát ő mit vétett? Luzio Eltitkolt pártütés? Mind Pártütés?! Claudio Menj már! Szerelmes voltam… Luzio S az kit zavar? Ez vicc! Claudio Úgy tűnhet, ám Frigyestől jött a rendelet… Luzio Ne tréfálj! Nevetséges ez! Claudio Már holnap vérpad várhat rám! Mindenki Hogy holnap?! Tán bűn lett a csók?! Elég volt már, ez több mint sok! Claudio Dorella? Ej, mért vagy te itt? Vétettél, mondd csak? Mit? Dorella Óh, Claudio! Úgy látom, úrficskám, nagy bajban van; de nékem is kijut; mert kedves húga, Izabella, apácaként klastromba ment, s utcára tett ki engemet… E kocsma lett az otthonom, de máma ránk törték az ajtót, s elvisznek, mint egy bűnözőt… Claudio Sajnállak én, te jó leány. Segítenék, ám, nem lehet… Luzio Nem lesz itt baj, higgyétek el! Biztosan csak tréfált Frigyes. Antonio, Angelo, Kórus Nem hagyjuk úgysem ennyiben! Luzio A tréfa rá nem jellemző…! Luzio Az egy őrült! Tudom, ismerem. Se hús, se hal. Nem lát, nem hall. Jéghideg lény és szívtelen. Királyhű, hajthatatlan lélek, úgy hírlik, épp ezért van itt: egy érzéketlen elnyomó. Claudio Talán csak jellemes… Luzio Menj már! A szabadságunk gyűlöli, az engedetlenségtől fél, – csak féljen! –, minket meg nem tör! Claudio Ha fél, ha nem, csak egy megoldás hozhat tán menekülést… Próbáld meg, Luzióm! Hol földi hívság meg nem fér: a klastrom, hol van, jól tudod; a Szent Erzsébet-rendben él a húgom, megtalálod ott. Óh, menj, keresd fel még ma őt, óh, kérlek, ne késlekedj! Mondd el, mi rémes baj tört rám, mondd el, a bátyja bajban van! A helytartót ő kérje meg, lágyítsa meg a szívét! Esdve kérje, úgy majd szán talán! Mondd el: hibáját bánja már, s a bátyja minden rendbe hoz! Ha nála bűnbocsánat vár, én benne már megbízhatok. Húgomnál bűnbocsánat vár, jövőmben már megbízhatok. Mindenki Mért jó, hogy folyton zaklat, folyton feldühít? Dorella, Kar Dühít! Felforr a vérem és a vad harag hevít! A kétség! Egy őrült kénye-kedve ránk telepszik így! Egy őrült elme kénye ránk telepedik! És nem hagy nyugtot, mert ő tud jobban mindent, szabadság itt nem lesz, amíg ő uralkodik! Egy ő- … :ISM: … -dik. Elnyomó! Álszent őrült! Nem lesz szabadság, míg ő van itt! A jókedvünk lopta el! A jókedvünk lopta el! Galád csaló! Őrült szörnyeteg, ki minden embert tönkretesz! Claudio - Óh, menj hozzá! Ne késlekedj! - Hadd hallja meg, mily vész fenyít; ő jó húgom, és megsegít! Áldott jó a szíve, hát, rajtam biztos, hogy segít! Hadd tud-… :ISM: … -gít Bölcs leány, bízom benne. Ő oly jó, majd bizton megsegít! E lány majd bizton megsegít! E lány majd bizton megsegít! Talán, talán húgom megsegít! A húgom lesz, ki megsegít! Luzio Már indulok! Nem késem el! - De jó húgod, ha célt nem ér, majd én leszek, ki megsegít. Rajtad Luziód segít! Majd a jó barát segít! De jó … :ISM: … gít. Esküszöm: jó barátod téged minden bajban megsegít! Ne félj, barátod segít! Ne félj, barátod segít! Ne félj! Ne félj! Jó barát segít, ha baj van; téged megsegít. Brighella Hogy vigyem innen őket így, hogy vigyem innen őket így? A helyzet józanságra int, a helyzet józanságra int! Fenyegetőn morognak mind. Óh, bárcsak már ne lennék itt! Óh, bárcsak ne lennék itt! Óh, bárcsak már ne lennék itt! Fenyege- … :ISM: … itt! Fenyegetőn morognak mind, óh, bárcsak már ne lennék itt! Óh, bárcsak már ne lennék itt! Óh, bárcsak ne lennék itt! Óh, bárcsak ne lennék itt! Óh, jaj! Óh, bárcsak ne lennék itt! Óh, bárcsak már ne lennék itt! A tömeg lassanként szétszéled. Brighella és poroszlói a foglyokkal együtt nagy nehezen utat törnek a sokadalmon át. 2. kép Udvar az Erzsébet-rendi apácák kolostorában. Egyik oldalon a kolostor kertje, a másik oldalon a templom, középtájon a kapu. No. 3 DUETT Apácakórus[a színfalak mögött] Salve regina coeli! Salve! Isabella és Mariana jönnek a kertből. Mariana, Isabella Szent, égi béke szívünkre száll; áhított réve int nékünk már! Mariana Szent, égi béke szívünkre szállj! Kiáradj, áradj ki ránk! Isabella Mennyei béke nyugalma, áradj, áradj ki ránk! Együtt Eltűnt a bánat, könnyek nem fájnak, (M: vágyunk) a szívünknek vágya Isten, a vágya Isten, csak Istenhez száll. Szívemnek vágya Istenhez száll. Isabella Szívemnek vágya Isten, Istenhez száll. Mariana A vágyam Isten, Istenhez száll.  Isabella Remélem, hogy a seb begyógyult már, melyet a nővérek előtt mindig elrejtettél, ha vigaszra vágysz, bízd rá a szádra a régóta eltitkolt fájdalmakat. Szerettük egymást fiatalságunk óta, de három éve már elváltunk egyedül talált meg minket a kegyetlen sors, elvette az anyát és az apát, védelmet kerestem a falak között, itt találtam rád fájdalom és szenvedés közepette, de állandóan csak hallgatsz, nem vagyok rá méltó, hogy megoszd a testvéreddel a bánatod! Mariana Hallgass, csakis te vagy az, akitől vigaszt és szeretetet remélhetek! Milyen más fájdalmat ismer egy nő, mint a szerelemét? Az őszintén szeretett férfi hűtlensége elvett minden életkedvet! A pap keze által már megköttetett szerelmünk titkos szövetsége, de ő, aki egykoron szegényen és ismeretlenül lépett Szicília területére, elnyerte a király kegyeit, és oly magasra jutott, hogy a becsvágytól feltüzelve, a csendes boldogság szerelmét eltaszította magától, és engem, a feleségét hamarosan elhagyott! Isabella (haraggal) Óh, aljasság! Mondd meg, ki volt? Mariana Frigyesnek hívják: helytartónk. Isabella Őt ismerem; szenteskedő… és álszent! Jaj, ti asszonyok, ha bántanak, csak sírni tudtok, bár bosszút kéne állnotok! Mariana Könnyünk a bajban vigaszt ád, s a megbocsátás szent erény. Egy hűtlen férfit vesztve – ím: testvérre leltem. Isten jó! Szent, égi béke, szívünkre száll; áhított réve int nékünk már! Mennyei béke nyugalma árad itt ránk; kiárad, árad itt ránk. Eltűnt a bánat, könnyek nem fájnak, szívünknek vágya Isten, a vágya Isten, csak Istenhez száll. Szívemnek vágya Istenhez száll. Szívemnek vágya Istenhez szálljon! Istenhez talál. Isabella Sajnállak én, s menekülök tetőled hitvány, átokverte, álnok Föld. Nem nyújthatsz többé örömöt, s egy őrült végromlásba dönt, mert ő akármit megtehet, nem bánja mennyire szenved más, nem bánja, nem bánja, nem bánja, mennyire szenved más, jaj, szembeszállni nem lehet, és szembeszállni nem lehet, és szembeszállni nem lehet, ez így nem élet, nem élet ez, halál, ez nem élet, nem élet ez, halál. Nem bántja őt a szenvedés, nem bántja őt a szenvedés, nem bántja őt a szenvedés, nem bántja őt a szenvedés, már ez nem élet így, ez már nem élet így, halál. Megszólal a kapucsengő. Isabella A csengő. Hol a kapusnő? Menj csak, kinyitok én! (Mariana távozik, Isabella még utánanéz, odasiet még egyszer hozzá és átöleli.) Kis árvám! Mariana távozik. No. 4 DUETT Luzio és Isabella Isabella kinyitja a kaput, belép Luzio. Isabella eltakarja magát. Isabella Egy férfi jött.  Óh, kérem, várjon itt! A kapus nővért küldöm rögtön. Luzio Nővér, várjon! Nincs időm. Segítsen ön, és küldje Isabella nővért; a szent keresztre kérem!     Isabella Isabellát küldjem épp? Én magam vagyok. Kicsoda ön, s mi dolga vélem? Luzio Óh, hála Isten! Úgy hívnak: Luzio, fivéred régi jó barát… Isabella Luzio? Önt hírből ismerem. Mihaszna, könnyűvérű, léha… Luzio Kár erre vesztegetni szót… Isabella, fivéred mentsd a vésztől! Isabella Fivérem bajban van?! Luzio Halljad! A bátyád szerette Júliát, s oly lángolón… Isabella Szégyentelen! Szólj, megesett a lány?! Luzio Ne sürgess! Történt, mi történt, túl sok szót vesztegetni erre kár. Megbánva vétkét ő a lánynak férje lenne, ám jött egy újabb rendelet, Frigyeshez méltó őrültség, hiába bánja azt, mit tett: mert rá a vérpad vár! Isabella Meghal?! Luzio Óh, Isabella, vége van, hacsak te nem segíted meg! Frigyeshez menj, ne késs egy percig, zokogva, térden állva kérleld, úgy tán kegyelmet nyerhet még! Isabella Jóságos Isten! Az az aljas pusztuljon el, megsemmisítem! Indulatosan felfedi arcát. Luzio Mit látok! Égi szépség! Isabella Most még ez egyszer elhagyom a zárdát. Luzio De mért csak egyszer? Hagyd el végleg! Elbűvölő, fenséges szép vagy! Isabella Azt nem! E zárda otthonom. Luzio Már mennünk kell! Legalább most hagyd el a zárdát, jöjj! Bajban van bátyád, mentsd meg őt! Isabella Megmentem bátyám, jöjj! A drága testvérem élete az oltalmamra van bízva, muszáj megmentenem őt, mert ő erősen számít rám! Az álszent ellen támadást indítani, csak úgy árad belőlem az indulat, hogy bátran legyőzzem őt, Isten jogot és erőt adott nekem! Luzio Miért érzem azt, hogy remegek, a szépséges apáca, ez neki tulajdoníthatja, aki a szemébe néz! Hogyan tudnám legyőzni őt, a forró szenvedélyt; alul maradtam vele szemben, hiányzik belőlem a bátorság és az erő! Jöjj, ám ha innen most kilépsz, óh, azt ne mondd, hogy visszatérsz! Isabella Mi ez a hang?! Luzio Óh, hallgass rám! Az Úr nem erre tartogat, nem zárdaszűzként gondolt rád, hisz’ lángol benned izzó tűz, s a két szemed két forró láng! A két szemedben forró láng, és perzsel, perzsel, lelked izzó tűz, úgy perzsel, perzsel lelked izzó tűz! Isabella Mit nem merészelsz?! Luzio Hallgass rám! Légy asszonyom, elveszlek én! Térdre ereszkedik. Isabella Állj fel, bolond! Hogy merted ezt? Hogy mersz itt így beszélni hozzám? Elég, kelj fel! Bár véled elmegyek, de többet hozzám szót se szólj ám! Többé szót sem. Többé szót se szólj! Szót se szólj! Luzio Ah! Ah! Ah! Ah, Isabella! Ah, Isabella! Nos, hát jó! Tőlem nem kell félned: alulmaradtam. Menjünk hát! Jöjj, bátyád élete a tét! Isabella A bátyám! Jöjj, mentsük meg őt! Nyújtsd hát kezed! Luzio Adjon erőt! Isabella Az életét megvédem; nincs más esélye tán, én szólok érdekében, fivérem számít rám! Luzio Mért lüktet úgy a vérem? Te szép apácalány, a két szemed, ha nézem, a menny ragyog reám! Isabella Az életét megvédem; nincs más esélye tán, én szólok érdekében, fivérem számít rám! A drága bátyám várva vár reám! A drága bátyám várva vár reám! Luzio Mért lüktet úgy a vérem? Te szép apácalány, a két szemed, ha nézem, a menny ragyog reám! A mennynek fénye hull le rám. A fényes mennynek fénye hull le rám! Isabella Legyőzni azt az aljast, elönt a bosszúvágy! Te jajszavamra hallgass, nagy Ég, erőt adj rá! Legyőzni azt az aljast! Óh, jajszavamra hallgass! Legyőzni azt az aljast! a jajszavamra hallgass, nagy Ég, erőt adj rá! Nagy Ég, erőt adj rá! Luzio Megfőzni őt alantas? De lázban ráz a vágy! Megfőzni őt alantas, te kéjes ösztön, hallgass! Megfőzni őt alantas, te kéjes ösztön, hallgass, vad lázas vágy! Az ég erőt nem ád! Isabella Az életét megvédem; nincs más esélye tán, én szólok érdekében, fivérem számít rám! Legyőzni azt az aljast, fűt a bosszúvágy! Te jajszavamra hallgass, nagy Ég, nagy Ég, nagy Ég, erőt adj rá! Erőt adj rá, erőt adj rá, nagy Ég, erőt adj rá, adj rá, nagy Ég, erőt adj rá! Erőt adj rá, erőt adj rá, Erőt adj rá, erőt adj rá! Luzio Mért lüktet úgy a vérem? Te szép apácalány, a két szemed, ha nézem, a menny ragyog reám! Megfőzni őt alantas? De lázban ráz a vágy! Te kéjes ösztön, hallgass, nincs rá bátorság! Nincs rá bátorság! Nincs bátorság! Fogytán a bátorság! Nincs bennem annyi bátorság! Nincs bennem annyi bátorság! Fogytán van már a bátorság. Nincs bátorság, nincs bátorság! (Sietve távoznak.) 3. kép Törvényszéki terem tribünökkel, galériákkal. Brighella egy csapat poroszlóval, akiket a bejárathoz állít őrködni. No. 5 DUETT, TERZETT és ENSEMBLE Brighella Hol késik már? Helytartóként úgy tartja tán: rá bárki várhat… Ránk támadtak… De borzasztó! S ezt tűrnünk kell, de mért? Tán kaptunk érte bért? Nagy semmit! Bár én is lennék egyszer bíró! Mért ne? Oly réges-régen vágyom rá! Szívből! És dönthetnék, hogy úgy vagy így jó bármi… Biz’ én nem kérnék érte bért! Semmit! Az lenne jó, megpróbálnám! Ha dönthetnék, hogy hatna rám? Bíró lennék, joggal tennék, joggal tennék akkor bármit! És csak nem jön. Mit várjak még? A helytartó most én leszek. Használni kell a helyzetet! (A poroszlókhoz) Ítélkezem. Kezdjük is el! Mind jöjjön szépen sorban! (Méltóságteljesen helyet foglal.) Óh, mennyit vártam erre én! (Behozzák Pontio Pilatót.) Jóember, bátran lépj közel! Pontio Közelebb nem… Már ez is sok… Brighella Nos, szólj, hogy hívnak? Hát felelj! Pontio Az én nevem… Megmondhatom… Úgy hívnak: Pontio Pilato. Brighella Pontius Pilatus?! Szörnyeteg! Te gyilkos, Krisztust ölted meg! Pontio Nem én! Nagyuram tévedett… Összetévesztett. Szüleim bűne ez a név, de ez önt ne zavarja össze! Sajnos e név nem népszerű… Igyekszem hát tisztára mosni! Brighella Tán ez a módja? Tisztára mossa egy kupleráj vagy kocsma mocska? Asszonnyá tenni lányokat egyetlen éjszakára csak?! Pontio Nem! Maximum egy negyed óra… Sosem volt több! Brighella Egynegyed óra! Egynegyed óra! Pontio, ez tényleg hitványság! E bűnös névvel mit várnánk? E névvel mégis mit várnánk…? Halld hát, miként ítélkezek: száműzetésbe küldelek. Pontio Hogy száműz? Hogy száműz? Mint egy bűnözőt? Bíró úr, protestálok, kérem! Óh, jaj! Ha száműz, akkor végem! Ne tegye ezt! Jaj! Ne tegye ezt! Brighella Légy száműzött! Légy száműzött! Pontio Ön száműz? Hát, száműz? Jaj, könyörtelen! Brighella (az őrséghez) Vigyétek ezt a gazfickót! Pontio Hallgasson meg! Brighella Ne halljak szót! Pontio Hallgasson meg! Brighella Ne halljak szót! Tünés! Tünés! Pontio De jó uram! Hallgasson meg, hallgasson meg! Brighella Tűnj el! Tűnj el! Tűnj el! stb. Pontio Ha engem száműz, pusztulnom kell! Ha engem száműz, pusztulnom kell! Pusztulnom kell! Pontiót kidobják. Brighella Hát, így megy ez. Nem könnyű bér! Ám Frigyes majd szépen megdicsér. (Bevezetik Dorellát.) Aha, te vagy! Lépj errébb már! Lépj errébb! Errébb, gyere már! Dorella Itt jó. Itt jó. Itt jó, itt éppen jó. Megállok itt, megállok itt. Brighella Nem hallasz tán? Dorella Ez nem hat rám. Brighella A törvény megszegésével te súlyos bűnt követtél el. Dorella (kineveti) Hahahaha! Brighella Vét minden csókolódzó pár, sőt: tiltott bor s a karnevál… Dorella (nevet) Hahahaha! Brighella Sok férfi forgolódott ott, s a vége entyempentyem volt… Dorella (nevet) Hahahahahahahaha! Brighella A mindenségit, ez már sok! Dorella Signor! Brighella (megilletődötten visszahőköl) Nézd már! Mi van velem? Dorella (kacéran) Nyugodjon meg, édes úr! Nyugodj csak meg! Brighella Épp csak rám néz, s rögtön végem, huncut képe megszédít! Higgadt elme kell most nékem, higgadt elme kell most nékem, félek, jaj, mi lesz még itt! Higgadt elme kell most nékem, félek, jaj, mi lesz még itt! Dorella Épp csak rá pillantok, s vége! Képem bárkit megszédít. Jó nagy mafla, csaljuk lépre, Jó nagy mafla, csaljuk lépre, jó kis móka lesz még itt! Jó nagy mafla, csaljuk lépre, jó kis móka lesz még itt! Brighella Épp hogy csak rám néz, rögtön végem: huncut képe megszédít! Félek, jaj, mi lesz még itt? Ah, ah! Dorella Lám, lám! Brighella Rám néz… Dorella Épp csak… Brighella Rám néz, és rögtön végem van, képe úgy megszédít! Képe úgy megszédít Dorella … hogy rápillantok, s vége! Képem, képem sok marhát megszédít. Brighella Ah, ah! Dorella Lám, lám! Brighella Rám néz… Dorella Épp csak… Brighella Rámnéz, és én már érzem: végem! Épp csak rám néz, rögtön végem van, mert képe megszédít. Dorella … hogy rápillantok, vége! Épp rápillantok, vége, képem bárkit megszédít. Brighella Ah, ah! Dorella Lám, :ISM: …dít. Jó nagy mafla, csaljuk hát lépre! Jó kis mókát játszom még itt! Jó kis mókát játszom még itt! Jó kis mulatság lesz még itt! Brighella ..dít. Hát, higgadt elme kell most nékem! Szörnyen félek, mi lesz még itt. Úgy félek, jaj, mi lesz még itt! Félek, jaj, mi lesz még itt?! (magának) Ah! Törvény tiltja, észen légy! Nyughass, nyughass, különben itt a vég! Dorella Signor Brighella, mondhatom: öröm, hogy ön a vallatóm. Hallgatom, hallgatom; öröm, hogy ön a vallatóm. Brighella Most valld be, tévedt angyalom, hogy mennyi vétek terhe nyom! Dorella Miféle szemtelenség ez? Brighella Elsőként arra válaszolj, szemérmed őrzöd-é? Nos, szólj! Dorella Mily arcátlanság az, mit kérd! Már látom, mire megy a tét! Te álszent, szemérmem érdekel? Célodat így nem éred el! Brighella Vigyázz, te, túl messzire mégy! Dorella Ne mondd! Brighella Jaj, érzem, itt a vész! Lenyűgözött a kis csibész… Dorella Tőle többet nem kell félnem, tiltás, törvény, sutba mind! Az kell csak, hogy énrám nézzen, minden törvény, minden törvény, minden törvény megszűnik! Az kell csak, hogy énrám nézzen, minden törvény megszűnik. Brighella Tőlem többet nem kell féljen, tiltás, törvény sutba mind! Mert, ha pajkos képét nézem, minden törvény, minden törvény, minden törvény megszűnik! Minden átkos tiltó törvény megszűnik! Brighella gyengéden közeledik hozzá. Brighella A szívem összetörted, hát, félre jogszabály! Dorella Már rég megmondtam önnek, itt bűnre nem talál. Brighella Majd megsegít az Ég, csak jó keresztény légy! Dorella Ez így van. Brighella Gyermekem… Dorella Csak mondd! Brighella Jaj, nem merem. Dorella De mit? Brighella Ez őrjítő…! Dorella Mi baj? Brighella Ah, ah! Mily vonzó nő…! Dorella És, és? Brighella Nem bírom ezt! Dorella A gazfickó, zaklatni kezd! Brighella Dorella! Dorella Méltatlan ez! Brighella Óh, hallgass! Dorella Méltatlan ez! Brighella Dorella! Dorella Eresszen el! Brighella Óh, hallgass! Dorella Méltatlan ez! Brighella Dorella! Dorella Eresszen el! Antonio, Pontio, Angelo, Danieli és a Kórus (a nagy középső ajtó előtt erős, növekvő tumultus) Ebből elég! Napestig kell itt várni még? Ebből elég! Kinyitni már! Ebből elég! Kinyitni már! Hát meddig várjunk még? Meddig tart? Mit várunk még? Nyiss már ajtót! Vagy beszakítjuk most! Nyiss már ajtót, nyiss már ajtót, vagy beszakítjuk most! Nyiss már ajtót, nyiss már ajtót, nyisd már, vagy beszakítjuk, beszakítjuk most! Nyisd hát, nyisd hát mindjárt! Vagy beszakítjuk rögtön! Nyisd ki :ISM most! Nyisd ki! Nyisd ki, vagy beszakítjuk most! Nyisd ki! Nyisd ki! Nyisd ki vagy különben nem várunk és beszakítjuk most! Nyisd ki, nyisd ki! Dorella Váratlan zaj! Lesz itt nagy baj! Váratlan zaj! Lesz itt nagy baj! Váratlan zaj! Lesz itt nagy baj! Lesz itt nagy baj! Lesz itt nagy baj! Lesz itt nagy baj! Kis törvénytiltott boldogság, hozzá nagy kedve volna még, ha ránk támadnak, megtudják, de épp az volna szép, az volna szép! Megkívánt, megkívánt, megkívánt s kedve lenne épp, az volna szép, hát még csak épp az volna szép! Megkívánt, s kedve volna épp! Félhet, félhet, hogy megtudják! Vétett, vétett, mert ez tiltott vágy! Ha őt így meglátják, az volna szép! Az volna szép! Brighella Végem van, jaj! Lesz itt nagy baj! Végem van, jaj! Lesz itt nagy baj! Végem van, jaj! Lesz itt nagy baj! Lesz itt nagy baj! Lesz itt nagy baj! Lesz itt nagy baj! Ez törvénytiltott boldogság; most mit kell tennem, – óh, nagy Ég! –; ha ránk támadnak, megtudják! E csürhe lázong, ezzel énrám bajt hoz még! A légyott, az tiltott! A csürhe lázong, bajt hoz még! A csürhe lázong, ezzel énrám bajt hoz még! Ez törvénytiltott boldogság, s a csürhe egyre jobban lázong, bajt hoz, bajt hoz még! Jaj nekem, hogyha lát! Bűn a tiltott boldogság! Aljas csürhe, aljas csürhe, aljas csürhe bajt hoz még! Az aljas csürhe bajt hoz még, nagy bajt hoz még! Brighella ezt a jelenetet mindenféle nevetséges védekezésekkel tölti ki, miközben maga köré asztalokból és székekből sáncot húzat fel, a poroszlókat pedig maga köré csoportosítja. Kívülről erősen ütik és taszítják a nagy középső ajtót. Az ajtó kinyílik és mindenki betódul Antonio, Pontio, Angelo, Danieli, nép és a letartóztatottak Mi lesz már? Lépjen elő, akinek itt bíráskodnia kell! Brighella Micsoda lárma, micsoda őrjöngés! Dorella Micsoda félelem! Még inkább elment az esze! Frigyes magas rangú állami hivatalnokok gyűrűjében tűnik fel. No. 6 FINALE Frigyes Egy szót se! Hé, mit kell hogy lássak?! Brighella, szólj, mi történt itt? Brighella Uram, hogy önnek kedvében járjak elkezdtem én a tárgyalást… Frigyes De jogod nem volt rá! Ne próbáld ezt soha többé újra! Csend! A törvényt tartsátok tiszteletben! Mindenki Béküljünk meg, és tartsd a szád! Frigyes még soha nem tréfált. Dorella, Antonio, Pontio, Angelo, Danieli, Brighella Frigyes előtt tartsd a szád Kar Frigyes előtt csak tartsd a szád! Frigyes Én döntök, én. Több szót ne halljak! Fiatal nemesek küldöttsége lép elő élükön Antonióval, kérvényt nyújtanak át Frigyesnek.                         Antonio Vedd tőlem, nagy kegyelmű úr, követként nyújtom át e kérvényt: ne tiltsd be itt a karnevált, városunk téged erre kér. Palermo így tovább nem élhet! Mind A nép kívánja, engedj hát: tovább ne tiltsd a karnevált! A nép kívánja, engedj hát: Ne tiltsd tovább a karnevált Add vissza régi jókedvét, hadd élje vígan életét; hogy újra szálljon boldog ének, Palermo csak vidáman élhet! Frigyes (Dühödten széttépi az írást.) Ím, itt a válasz, hitvány csürhe! Ti aljanép! Rút lelketek a vágy mocsarába fulladt, így ellepett a fertő? Nincs semmi érték, földi kéjre vártok? Csak részeg mámor; sárban henteregtek… Mert undorít a feslett, léha élet, midőn a király ide hívott engem, e romlott város undort keltett bennem, s a felség megviszolyogott úgy, mint én. Nápolyba tért, s lehetőség van rá, hogy helytartóként rendet tegyek itt, kiirtom én e város züllött szennyét. Most ennek érdekében hoztam törvényt, s ha úgy kell, tűzzel-vassal végrehajtom. Gátat kell vetnem bűnös vágyaknak. Erkölcstelenség, bűn, posvány és fertő: ezt látni mindenütt, de vége lesz. Én, én leszek az, ki rendet hoz most végre! Mind Hát ez vagy tényleg jó nagy szent, vagy tán az ördög szállta meg! Frigyes Elkezdem hát: elém a foglyokat! Behozzák Claudiót, Frigyes szigorú tekintettel hosszan nézi őt. Hát kelmed Claudio! Megismerem, ahogyan néz. Kevély és szemtelen, lám, fittyet sem vet rá, mi illendő! Claudio Rossz szemmel néz rám, rossz szemmel néz rám oly csekély hibáért, mit tán fel sem róhat. A nyílt tekintet az ifjúság sajátja, a nyílt tekintet tán nem vétek! Frigyes Két szemed lángol; nem az ifjúság, parázna jellem tükröződik ott. Törvény szerint te bűnt követtél el. Claudio Mondja ki hát: szeretni bűn? Frigyes Hallgass! Az ítélet: halál. Mind Halál! Nagy Ég, ez borzalom! Brighella Halál! Halál! Nagy ár, kis vonzalom… Claudio Végzetes bűn, vétkes a csók?! Frigyes Mind a kettő halni fog! Isabella és Luzio jelennek meg, utat törnek maguknak. Isabella Hallgasson rám! Ő, ő a bátyám! Dorella, Antonio, Pontio, Angelo, Danieli, Brighella Ah, ez a húga! Halljuk őt! Luzio Itt van a húga! Hallja őt! Claudio Nincs senki más, ki óvjon engem! Luzio Ő lesz az égi védelem! Isabella Bátyám, ne félj, mit meg kell tennem, én azt teérted megteszem. Hallgasson meg, helytartó úr! Ám kérem, maradjunk csak ketten! Frigyes Nők álnok könnye nem hat rám. Csak mondd! A nép maradjon bent! Isabella Küldje el őket! Mert nem a bíró, hanem egy ember, egy érző ember, kihez szólnék. Frigyes Nem hangzik jól. Isabella (gúnyosan) Így megriadt egy gyönge nőtől? Frigyes (felfortyan) Távozzatok! Mind Távozzunk hát minél előbb! Jóságos Ég, segítsd meg őt! Távozzunk hát, egymás előtt tárgyalnak ők. Mindenki távozik Frigyes és Isabella kivételével. Frigyes Beszélj, hadd halljam, mi volt ilyen fontos? Isabella Egy árva lány, lásd, kérve kérlel: hagyd meg a bátyja életét! Ha fájdalma hozzád, ha kínja nem ér el, nincs szíved, nincs szíved, így hát szánd meg, nagy fájdalmában szánd meg, ki nem szán egy árvát, az Úr ellen vét! Nagy fájdalmát, óh, szánd meg, óh, szánd meg őt és áldva légy! A testvéri érzésnek tárd ki szívedet, fájdalmam szánd meg, oh, szánd meg, ó, légy kegyes! Frigyes Megillet minden tisztelet, ám irgalmat én nem ismerek. Isabella A szívünk szerelmét Isten adta, ha véle harcolsz: dőreség! Óh! Ő a vágy, ő az érzelmek édesatyja, ki lángra gyújtja a szív hevét. Ő gyújtja lángra a szív hevét. A nőket ő teremté szépnek, a férfit hősnek és erősnek, egy őrült csak, egy álszent az, ki tiltja egybeforrni őket! Egy őrült csak, egy álszent az, ki tiltja egybeforrni őket! Óh! Óh! Óh! E szent, földi érzésnek tárd ki szíved, óh, tárd ki jó szívedet, óh, a fájdalmam, fájdalmam szánd meg, óh, szánd meg, légy kegyes! Frigyes Mily tűz ég benne, hangja felkavar… E nő hat rám? Jaj, egész megzavar! Isabella Tán szíved még nem érzet szerelmet, az égő, a forró vágy nem járta át? E mámor varázsa bűvkörébe nem vett, s nem ízlelted édes bánatát? Egy nő, ha egyszer bűvöletbe ejtett, ha tán elérte jégszívedet, ha átkarolta vágyban tested, míg láztól égett mindened, egy nő, ha egyszer bűvöletbe ejtett, ha tán elérte jégszívedet, ha átkarolta vágyban tested, míg láztól égett mindened, óh, óh, óh, úgy tárd ki, óh, tárd ki, előttem szívedet, fájdalmam szánd meg, óh, szánd meg, óh, szánd meg, óh, szánd meg; légy kegyes! Frigyes Már szinte érzem ajka lángját, leheletét… A vérem forr! A lázas mámor elborít… Isabella Óh, szánd meg, szánd meg drága bátyám! Frigyes Leolvad szívemről a jég! Leroskad gőg és büszkeség… Óh, hagyj eléd borulnom csúszva! Isabella Csak majd, ha kegyelmet adtál. Frigyes Fivéred szabad lesz! De te, ki szívem forró lángra gyújtod, hogy’ oltanád e lángot el? Isabella Hah! Milyen láng? Frigyes Úgy hittem, lángra gyúlni szívem képtelen; ám az, mit mondasz, felhevített, és perzselő szerelmet gyújt! Bátyád kegyelmet nyerhet, hogyha rávezetsz, a bűne hogy’ visz mennybe! Isabella Nagy Ég, mit hallok?! Létezhet ily álszent elvetemültség?! Mit kívánsz? Nyíltan mondd ki hát! Frigyes Hogy engedelmes szeretőm légy; majd úgy szabad lesz a bátyád, Claudio. Isabella Hah! Förtelem! Te szörnyeteg! Ide! Ide! (Az ablakok, ajtók felé kiabál.) Ide! Siessetek! Ez árulás, csak jöjjetek! Ide! Hamar! Tóduljatok mind! Emberek! Ide, hamar! Ide, ide! Be mind! Hadd tudja mind, lerántom előttük álnokságod leplét! Frigyes Nem vagy te észnél! Isabella Most véged van! Frigyes Tébolyult! Isabella Csak erre mind, Palermo népe, nagy hír vár rád! A nép nagy zavarodottságban árasztja el a termet és a galériákat. Mind Mi történt itt, mért ordítasz? Ez mit jelent? Isabella Felfoghatatlan aljasság! Frigyes Megállj, gondold meg jól! Mind Ki tudja, mi történhetett? Nem mondja meg? Isabella Mit képes tenni; hitvány, kétszínű! Frigyes Hallgass! Mind Mi történt itt? Mi baj? Isabella Mind ismerjétek meg! Frigyes Meggondolatlan vagy! Isabella Egy rút gonosztevő, itt áll! Mind Mi történt hát, beszélj! Szólj! Mi a baj? Frigyes Hallgass! Megállj! Kár minden szó! (Erőszakosan félrevonja.) Csak gondold át: kit vádolsz meg, s ki vagy te itt? Isabella Hitvány, engedj el! Frigyes Hallgass rám! Mit gondolsz, itt ki hisz pont néked? Te balga, nem vagy ellenfél. Kapsz egy szép vizsgát: szent erényed oly szent-é, mint magadról mondod? Isabella Gazember vagy! Az Ég megbüntet. Frigyes Ha szívtelennek mondasz, persze! Kevély és gőgös helytartó, mind elhinnék, mert ők is tudják. De… ha szerelemmel vádolsz… mind kinevetnek. Isabella Nagy Isten! Győzött rajtam. Frigyes Hát egy szót se szólj, és tartsd a szád! Ha mégis szájalsz, bajt hoz rád. Isabella némán összerogy. A kórus és a többiek részvétteljesen közelítenek felé. Mind Szólj, Isabella, mondd, mi bánt! Kiáltottál, szükség volt ránk? Isabella néma mozdulattal visszautasítja őket. Nem szólsz? De mondd, ez mit jelentsen? Ang, Da, B Te szenvedsz, de nem beszélsz; hát, semmi nem segít? Úgy rám tört a rettegés: mit tudhatott meg itt? Dorella, Luzio, Claudio, Antonio Te szenvedsz, de nem beszélsz; hát, semmi nem segít? Úgy rám tört a rettegés: mit tudhatott meg itt? Pontio, Ang, Da, B Szenvedsz és nem szólsz, Mit is tudtál most meg itt? Dorella, Luzio, Claudio, Antonio Pontio, Ang, Da, B Mit tudhatott meg itt, mit tudhattál meg itt? Kórus Csak szenved, de nem beszél. Mit tudhatott meg itt? Angelo, Danieli Elönt a gyászos rettegés Dorella, Luzio, Claudio, Antonio, P.P. Elönt a rettegés! Brighella Ez biz’ nem tréfa lesz, mit ő megtudott itt! Isabella Ez bűn és el nem múló szégyen! De mit tehetnék, pirulok én! Frigyes Átszellemíti őt a bánat, egyre szebb e lány! Felajzotta bennem így a vágyat, kéjes reszketés fog el! Ha pírban ég, de szép! Kórus Szegényke! Isabella Meg kell tudniuk azt, hogy bűnös, álszent jellemét felfedem. Dorella Úgy rettegek, mit mondott néki, mit mondott néki, rettenet, mit néki mondhatott! Luz., Claud., Ant., P.P. Úgy rettegek, mit mondott néki, mit mondott néki, rettenet, mit néki mondhatott! Frigyes A szívem megremeg! Felajzod a vágyamat, megszépít bánatod! Ang, Da Úgy rettegek, néki mit mondhatott! Mit mondott néki, rettenet, mit mondhatott! Brighella Biztos nem tréfa volt, biztos nem tréfa volt, nem tréfa volt az, amit mondott. Nem tréfa volt, mit néki elmondott. Kórus Bassz.: Mit hallott, mért is retten meg? Felsők: Mivégre retten meg? Mit hallott tőle, jaj, mit mondhatott? Isabella Ha valahogyan lépre csalnám, s lelepleződve saját törvénye csapdájába esne! Én legyek tán az áldozat? Téged elárult már, Mariana! Mind Mi az, mit megtudott? Mit is mondhatott, mi oly rémes volt? Frigyes Oly forró vágy fog el, a lázas reszketés, de szép a bánatod! Brighella Hát az nem volt egy vicc, mit most hallhatott! Nem tréfa volt, az ám! Az nem tréfa volt. Isabella Mariana! Mariana! (Egy hirtelen ötlettől vezérelve gyorsan felpattan.) Mária?! Óh, szent fénysugár! Hah, végre minden helyre áll! Ha régi párját küldöm el, s helyettem néki udvarol, többé nem rázza le a láncot! Diadal! Diadal! Csapdádba estél, gaz cselszövő, legyőz egy nő! Frigyes Szólj, Isabella, döntöttél? Nos, áll az alku? Válaszolj! Isabella Mit tegyek mást erőtlen nőként? Te vagy a hős, erős nagyúr. Frigyes Mondd, belemégy, szabad-e hinnem? Isabella Néha az ember kénytelen… Frigyes Add az esküd! Isabella Halld az esküm! Frigyes Te édes, mondd meg, hol, mikor? Isabella Megírom majd… Frigyes Perzsel a vérem! Isabella De úgy a bátyám…? Frigyes Leveled kinyitja majd a börtönét. Isabella Legyek tiéd! Frigyes Ez őrület! Isabella Hah! Ragyogó, ragyogó, ragyogó, a csapda rácsap, elérem így, elérem így a drága célt! Le kell, hogy hűtsed, hogy hűtsed még a vágyad, mit tőlem kapsz, mit kapsz majd, mit kapsz, több mint elég! Ne aggódj, tőlem bőven megkapod a béred, meglátod, hova jut a hipokrita őrület! Most meglakolsz, most meglakolsz, bolond, tanuld meg végleg ezt: ne nyúzd tovább a bőrüket! Most meglakolsz, most meglakolsz, bolond, tanuld meg végleg ezt: ne nyúzd tovább a bőrüket! Majd visszavág, majd visszavág az őrület! Frigyes Eljön, de jó! – csak erre vártam; enyém, mit szívem hőn remélt! Le kell, hogy hűtsem még a vágyam, mit földi ember át nem élt! S ha ez jelentené a véget, pokolra küldve lelkemet, a menny sem adna vonzóbb élvet, mint bűnben véle nyerhetek! Bármi várjon, szebb vég nem lehet! Bármi üdvöt pótol az, mit bűnben véle, bűnben véle nyerhetek, mit elnyerek! Dorella, Luzio, Claudio, Antonio, Pontio, Angelo, Danieli, Brighella, Kórus Mi történt itt? Egy szót sem értek! Baj van vagy őrült színjáték? De vessenek már ennek véget! Valami rejtélyt sejtek még. De legyen ennek végre vége! Én itt rejtélyt sejtek még. Dorella, Luzio, Claudio, Antonio, Pontio, Kórus Komolyan kell az ügyet venni, ez nem vicc, ez nem vicc, hát tessék rendet tenni, ma rendnek kell itt lenni, nem tréfa: ifjú ember élete a tét! Életét megkíméld! Isabella Hamar belátod: az, amit tettél, őrültség! Az, amit tettél, őrültség, nagy őrültség! Hah! Nagyszerű! Kész van a csapda! Rajtaveszt! Brighella Rettentő zaj! Rettentő zaj! Rémes zaj! Rémes zaj! Rémes zaj! Rémes zaj van, már a dobhártyámba tép! Rettentő zaj! Rettentő zaj! Frigyes Hah! Ragyogó! Csak erre vártam! Nagyszerű! Nagyszerű! Brighella Akkor hát? Frigyes Törvényem ellen vétkezett. Brighella Vagy úgy… Frigyes Ezzel már ő ítélkezett. Mind Hát nincsen benned irgalom! Brighella Ahogy kimondta, úgy vagyon. Claudio Micsoda szörnyű sorscsapás! Luzio De Isabella kedve más! Claudio Hiába kérted, nem segít? Luzio Valami mégis felderít! Dorella, Luzio, Claudio, Angelo, Danieli, Kórus Ah, Isabella, nincs remény? Isabella, nincs remény? Isabella, nincs remény? Isabella, nincs remény? Isabella! Frigyes Törvényemet megszegte ő, megszegte ő! Törvényszegő! Brighella (Az emberekhez) Nos, ennyi volt a tárgyalás. Nos, ennyi volt a tárgyalás. Ez ennyi volt. Isabella Ne aggódj, pajtás, gondold át: ne hidd, mit mondd, s majd látva látsz: a fickó vicces jó barát, csak kell még egy kis pávatánc. Csak azt hidd el, mit látva látsz: a fickó viccel, az mit látsz: csak pávatánc, csak pávatánc! Luzio Egészen tébolyult szegény! Claudio Nincs benne szánalom felém? Isabella Csak vigadj, táncolj úgy, mint én! Szicíliában termett lány mind könnyen lép át árnyékán! (Claudióhoz) Szabadság vár, mulatság rám! Dorella, Luzio, Claudio, Angelo, Danieli, Brighella, Kórus Mi történt itt? Megőrült, lám! Frigyes Mi történt itt? Megőrült tán? Isabella Csak vigadj, táncolj úgy, mint én! Szicíliában termett lány mind könnyen lép át árnyékán! Szabadság vár, mulatság rám! Frigyes Isabella, szólj, téboly tört rád? Ezt mire véljem? Mit csinálsz? Isabella Hát, hogyhogy mit?  Felajzva várom a holnapot, a boldog éjt! Frigyes A holnapot?! Már holnap lesz? Isabella Már holnap reggel küldöm el, az írást, azt, hogy mikor ’s hol. Megtudja majd. Frigyes Hogy’ bírom ki? Isabella Te meglakolsz, szabad lesz már a nép! Én tépem majd az őrült hálód szét! Hah, meglakolsz, már vár a véged; a terved majd én tépem szét! Most meglakolsz, már vár a véged; a terved majd én tépem szét! Most meglakolsz, már vár a véged; Vár a vég, már vár a vég! A tervedet én tépem szét Vad terved majd én tépem szét, majd :| szét! Vad terved majd én tépem szét, vad terved majd én tépem szét, az lesz a véged, ha terved majd én tépem szét, ha terved majd én tépem végleg |:  szét! Az lesz majd szép! Az lesz majd szép! Az lesz majd szép! Az lesz majd szép! Az lesz majd szép, ha hálód tépem :| szét! Én tépem szét, én tépem hálód szét! Hálód szét, hálód szét, hálód szét, hálód |: szét, én tépem szét! Azt én tépem :| szét! Én tépem szét, én tépem szét, én tépem szét, én tépem szét! Frigyes Ha tán a poklok lángja éget, mit bánom én, ez boldog vég! Ha tán a poklok lángja éget, mit bánom én, ez boldog vég! S ha tán a poklok vad lángja éget, mit bánom én, ez boldog |: vég! Mit bánom én, jöjj, boldog vég! Mit bánom én, jöjj, boldog vég! Csak engem majd boldoggá tégy; és nem bánom, ha jő a vég! A menny nem adhat nálad vonzóbb élvet, bűnös :| vég! Számomra nincs már üdvösség, csak majd e bűnben vélem légy! Csak majd e bűnben, tiltott kéjben vélem légy! Csak majd e bűnben vélem légy! Boldog |: vég! Jöjj, boldog vég! Jöjj, boldog vég! Jöjj, boldog vég! Jöjj, boldog vég! Kárhozzam el csak egyszer vélem :| légy! Jöjj, boldog vég! Jöjj, boldog vég! Csak majd e bűnben, tiltott kéjben, majd e bűnben vélem légy! Boldog vég! Boldog vég! Boldog |: vég! Ha el kell égnem, jöjj boldog :| vég! Jöjj, boldog vég! Jöjj, boldog vég! Jöjj, boldog vég! Jöjj, boldog vég! Dorella, Luzio, Claudio, Angelo, Danieli, Brighella, Kórus Na, ebből én már szót sem értek, elvesztette tán az épp eszét. Mind arra várunk, térjen észre, és az őrült hálót tépje szét! Na, ebből én már szót sem értek! Tönkre tennék minden ember épp eszét. Mind arra várunk, érjen véget, és ezt az őrült hálót tépjük |: szét! Dorella, Luzio, Claudio, szoprán, tenor E rémes helyzet most érjen véget, most érjen véget, a hálót tépjük szét! Angelo, Danieli, Brighella,basszus Csak ez a helyzet szűnjön már, és ezt a hálót tépjük szét, az őrült hálót tépjük szét! Dorella, Luzio, Claudio, Angelo, Danieli, Brighella, Kórus Rémes helyzet, érjen véget, s a hálót tépjük szét! Az őrült hálót tépjük :| szét! Az őrült hálót tépjük szét, az őrült hálót tépjük örökre szét, örökre szét, most tépjük szét, tépjük |: szét! Őrült helyzet, őrült helyzet, őrült helyzet, őrült helyzet! Az őrült hálót gyorsan tépjük :|szét! Most tépjük szét, most tépjük szét! Az őrült hálót tépjük szét, az őrült hálót tépjük szét, tépjük szét, tépjük szét, tépjük szét, tépjük|:szét! Azt tépjük szét, azt tépjük szét, azt tépjük szét, azt tépjük szét! Gyorsan tépjük :| szét! Azt tépjük szét, azt tépjük szét, azt tépjük szét, azt tépjük szét!

MÁSODIK FELVONÁS 1. kép Börtönkert No. 7 DUETT Claudio (egyedül) Kishúgom, gyere már! Hadd tudjam végre, mi lesz a sorsom: halál vagy élet? Halál? Ó, drága Júliám, ha tőled ma elszakít a vég, jaj, hogyha engem tán megölnek, vajon, ki áll melléd? Jaj, hogyha életemre törnek, rajtad én hogy segíthetnék? (Isabella jön.) Ah, Isabella, édes húgom, óh, mondd, mi hír? - szólj végre már! Isabella A büszke vég, mi téged vár: becsületem megmentője légy te! Claudio Ezt hogyan értsem?! Isabella Halljad hát! Egy állhatatlan zsarnok az, aki most rád hoz gyilkos törvényt; bár nála undorítóbb szörnyet nem látott a Föld! Kész borzadály! Lábához rogyva kértem őt, de bűnös láz ragadta el, felgerjedt rám, lányságom kérte: jó hírem érted áldozzam fel! Claudio Micsoda aljas, hitvány féreg! Isabella (félre) (Az ám! De téged épp úgy próbára kell tennem, kedves bátyám, megvan a tervem, hogy mentlek meg, csak lássam, érdemes vagy rá!) Claudio Miattam tűrted ezt a szégyent! Isabella Mondd csak, szerinted tűrnöm kell? Claudio Mit gondolsz, mit tehetnék én? Isabella Fivérként halj, akár egy hős! Claudio Meghalni tiszta híredér’! Isabella A mennyek üdve lesz a bér! Claudio Meghalni tiszta híredér’! Hadd folyjon érte ifjú vérem, jöjj értem, boldog, szép halál, legyen halálom hősi érdem, a végem fennkölt célt talál! Hadd folyjon érte ifjú vérem, jöjj értem, boldog, szép halál, legyen halálom hősi érdem, a végem fennkölt célt talál! A végem fennkölt célt talál! Végem fennkölt célt talál! Isabella Te véred áldoznád fel értem, s megmenteném az életed; te véred áldoznád fel értem, s megmenteném az életed;       dicső halálod én nem kérem, jutalmad mégis elnyered! Jutalmad mégis elnyered! Bátorságodért még elnyered. Bátorságodért még elnyered. Bátor légy, s a díjat elnyered! Bátor légy, s díjad elnyered! Bátor légy, s díjad elnyered! Csak bátor légy, és elnyered! Claudio Jó híred áldoznád fel értem, s megmentenéd az életem; jó híred áldoznád fel értem, s megmentenéd az életem; teérted halni nékem érdem, s jutalmam érte elnyerem! Jó híredért meghalni érdem, s jutalmam érte elnyerem! Hősi babérom elnyerem! Hősi babérom elnyerem! Hősi díjam érte elnyerem. Bátorság, s díjam elnyerem! A hősi díjat elnyerem! Isabella Óh, bátyám! Halld az ötletem! Claudio Isabella, még egy búcsúcsók! Légy jó, erkölcsös, szép húgom! Lásd bosszút áll a léha élet, az lett a vesztem, jól tudom… Isabella Ne búslakodj! Claudio Hadd lássam Júliát mielőtt végem lesz, amíg halálom el nem szólít, míg leplét nem teríti rám, míg nem szakítja félbe édes életem! Isabella Megváltoztál… Claudio Szerelmemért… most haljak meg? Ah, Isabella! Isabella Ez mit jelent? Claudio Zárdában élve nem sejtheted, hogy élni szép! Isabella Claudio! Claudio Hadd meneküljek meg! Isabella Nagy Ég! Ily rút gyalázat árán? Claudio Megvetsz talán a vétkemért? Nem szánod meg testvéred életét? Isabella És te? Bemocskolnád a híremet? Te gyáva! Gaz, megalkuvó! Nem vagy fivérem, átkozott! Claudio De húgom! Isabella Méltatlanul hittem tebenned, gyáva nyúl! Claudio Húgom, egyetlen pillanat… Isabella Kétszínű, menj, ne lássalak! Claudio Megbántam már! Isabella Nem hiszem el! Claudio Megbántam már! Isabella Nem hiszem el! Hé! Őrség! Gyorsan, erre mind! Zárjátok vissza, zárd be jól! Pontio jön börtönőrként néhány pribékkel. Claudio Ne tedd ezt! Pontio Indulás! Claudio Hagyj békén! Isabella Vigyétek innen! Pontio Gyertek gyorsan! Hé! Csak gyorsan! Claudio Óh, hidd el, húgom, bánom vétkem! Isabella Mit bánom már, ha bánod vétked! Claudio Óh, hidd el, bánom vétkem! a szívem újra bátran ver. Isabella E gyáva testvér már nem kell! Claudio A szívem bátran ver! Óh, hidd el, húgom, hidd el, már oly mélyen bánom vétkem! Isabella Mit bánom már, mit bánom én, ha bánod vétked! Claudio A szívem újra bátran ver, elszántan, bátran ver! Isabella Egy gyáva testvér, hitvány, gyáva báty nem kell! Hadd jöjjön végem, én nem félek! Isabella A gyászos végtől én nem védlek. Claudio Bennem kigyúlt a büszke láng! Isabella Nincs benned más csak gyávaság! Claudio Óh, húgom, lásd, úgy bánom vétkem! Isabella Mit bánom én, ha bánod vétked, gyáva testvér már nem kell! Claudio Óh, húgom, nézd, a szívem újra bátran ver! Ha jő a vég, immár nem félek, felgyulladt már a büszke láng, a büszke láng! Isabella Halálodtól én meg nem védlek; nincs benned más, csak gyávaság, csak gyávaság! Claudio Óh, higgyed el, hogy már nem félek; felgyulladt már a büszke láng, a büszke láng! Isabella Halálodtól én meg nem védlek; nincs benned más, csak gyávaság, csak gyávaság! Nincs benned más, csak gyávaság! Szégyen! Gyávaság, nincs benned más, csak gyávaság, hitvány vagy. Gyáva vagy! Claudio Felgyulladt már a büszke láng. Lángol, újra lángol bennem már a büszke láng! Óh, húgom, Isabella! Claudiót visszaviszik a börtönbe. No. 8 JELENET és RECITATIVO Isabella [egyedül, fel-alá járkál heves lépésekkel.] Hát legyen! Gyáva ingatagságáért, sorsa bizonytalansága szigorúan bünteti, melyet olyan sokáig titkolok majd előtte! - Mindazonáltal, neked édes szerelmes ellenségem, egy furfangot eszeltem ki, ami jól elkap téged, és megbüntet a butaságért és a rosszindulatodért. A terv jó; elmondom Marianának, hogyan foghatja meg újra a madarat, ami elszállt tőle! Ő az asszonya, így nem sokáig ellenkezik; ezalatt ide rendelem éjszakára Frigyest! Ma van a karnevál kezdete, amit betiltott; - így maszkban kell megjelennie, és másodszor is megszegnie saját törvényét! Ha így jön, és megérkezik Mariana is, helyettem őt viszi majd a csarnokhoz; odaajándékozza magát neki, és leleplezi magát, új frigyre kényszeríti őt, a szemérmes embert, azután a könyörületemre bízza. De a fivérem kegyelmi rendeletét, amit ma estére várok, Claudio előtt titkolnom kell, visszatartom, és hagyom, hogy a halálfélelemmel vezekeljen! Diadal! Diadal! Kész a terv Tréfaként játszom a halállal, és a furfang és a bosszú hozza meg a győzelmet! Dorella jön. Isabella Dorella, figyelj hát, szabad vagy, és teljesen a szolgálatomba tudsz állni? Dorella Bizonyosan, egy szava csodát tett; Hálás vagyok, hogy szolgálatába állhatok. Isabella Akkor fogd! Ezt a levelet Marianának kell vinned, ezt a másikat pedig a helytartónak; - neked kell megtalálnod hozzá a bejutást! Dorella Ez nagyon könnyű lesz; - az a csodabogár Brighella halálosan szerelmes belém. Isabella Brighella? Úr és szolga? Ah, remek! Nem láttad Luziót? Dorella Nem láttam; isten tudja, hol, merre csatangol! Isabella Mondd, tényleg olyan csapodár, amilyennek mondják? Dorella Olyan és még olyanabb, nincs olyan fehérnép Palermóban, akihez ne közeledett volna, a maga hetyke módján. Engem is szeret. Isabella Mit mondasz? Dorella Óh, meglehetősen heves, mindazonáltal esküi, ígéretei, ajánlatai és becézgetései mind hamisak; olyan hűtlen, mint senki más! Isabella Ah, egy találó kép, el kell ismernem! - ki közeledik ott a kapunál? Dorella Ha az ördögöt emlegetjük, az ördög megjelenik. - Ő az, Luzio! No. 9 TERZETT Luzio megjelenik, és gálánsan Isabella felé tart, anélkül, hogy észrevenné Dorellát. Luzio Óh, csakhogy! Bájos Isabella, örvendek, hogy újra látom önt. Isabella Kedves öntől. Dorella Dorellának is örvendj! Luzio (félre) Te máshol őgyeleghetnél… De mondja, kérem, mit reméljünk, sikerrel járt a tárgyalás? Isabella Nos, jól ment minden; úgy tűnik, nincs mit félnünk: fivérem ma este újra köztünk jár! Luzio Csodákra képes; esküszöm, csodálom érte, s áldom önt! Csodálom érte, s áldom önt! Dorella Ebből elég! Túl messze mész, míg hozzám illedetlen vagy! Luzio (egyre vakmerőbben) Hagyj békén; tudd, hogy mit beszélsz! Dorella Tudom én jól, csak légy nyugodt! Voltak itt meghitt csókok, bókok, hízelkedések, konkrét eskük! Luzio Ugyan, ugyan… Ebből nem értek semmit. Dorella De tán nem készülsz esküt szegni? Luzio Ki volna képes ilyet tenni? Isabella Ej, ej! Ez ám a csalfaság! Luzio Az eskümet most halljad hát! Dorella Hiszen már hallottam vagy ezret! Luzio (kitérően) Nem mondok ellent azzal ennek… Nos, akkor hát… Szabad lesz ő? Dorella Na, nem! Ne hidd, barátocskám, nem úszod meg, te füllentő! Gyűrűt is adtál, írás is van… Isabella Óh, mennyi kedves szerelmi zálog! Luzio Szemtelen fruska, jót nem állok… Dorella Tagadni mersz? Luzio Nem ismerlek! Dorella Szégyen! Isabella Az esküvő is így lesz meg... / Nem szép öntől, Signor, | hogy így elhagyja szegényt; | a fájdalmából jól látszik,  | hogy mélyen szívébe zárta magát. | Dorella | Ez valóban rossz, Signor, | hogy végül elhagy engem; | az esküiből az látszott, | hogy mélyen a szívébe zárt engem! | Luzio | Most igazán zúg a fülem, | erre nem voltam felkészülve. | Mindebből az látszik, \ hogy teljes figyelem alatt vagyok! Isabella Maga egy álnok hitszegő! Nem átallt nőül kérni; nékem ajánlotta szívét híven, miközben eskü fűzi máshoz, miközben eskü fűzi máshoz! Dorella Gaz szószegő! Luzio Fáj ez a gúny! Isabella Örökre hagyjam el a zárdát, ezt kérte tőlem? Dorella Átkozott! Luzio Azt mondta, nem hagyná el úgysem! Isabella Soha! Mert visszatérek még, de súlyos büntetések várnak, mert addig kénytelenségből nagy vétket kell, hogy elkövessek. Luzio Kénytelenségből milyen vétket? Isabella Nagy bűnt! Hogy visszaadja bátyám helytartónk kényszerít, hogy azt tegyem, mi másnak bűn! Luzio Már értem! Hisz’ ez rémes! Milyen álszent! De ön…? Isabella Kell engedelmeskedjem… Ma este még, nincs másik mód! Luzio Ezt én nem tűrhetem el! Meghalok bátran, hogyha kell! Isabella Ezt vártam! Szívből támogat engem! Luzio Önért ha én a harcba szállok a várost átszáguldom majd, és keltek botrányt, jó nagy zajt: tudják meg mind Frigyes titkát, s pusztuljon hát e zsarnokság! Isabella Igen, ez bátor gondolat, de sajnos nevetnének csak. Pont ő szerelmes? – el se hinnék! Még várni kell, kapkodni nem jó! Luzio Mit hallok! Éppen maga mondja? Dorella Mit ugrálsz, hé? Mi közöd hozzá? Luzio Nagy Ég! Ezt nem gondoltam önről! Dorella Az, aki bölcs, másfele néz. Mit ugrálsz még? Az, aki bölcs, másfele néz. Luzio Hogy tűrném el gyalázatát?! Ez őrület! Őrület! Isabella Még hagyni kell, hogy lázban égjen, míg izzóbb lesz a lángolás. Előbb csak szenvedjen meg értem, úgy lesz talán feloldozás! Dorella Mit ér, hogy ily nagy lázban égjen? Csupán egy tréfa, semmi más. Miért vesződik, én nem értem, hisz’ nála nincs feloldozás! Luzio Vad düh tört rám és tűzben égek; elönt a kétely és a láz! Szent tűz, vak düh, mit érte érzek, de ő nem sejtet változás! Isabella Még hagyni kell, hogy lázban égjen, míg izzóbb lesz a lángolás. Előbb csak küzdjön szépen értem, s úgy lesz talán majd feloldozás! Még hagyni kell, hogy lázban égjen, míg izzóbb lesz a lángolás. Előbb csak szenvedjen meg értem, s úgy lesz talán feloldozás! Dorella Mi célja van, hogy lázban égjen? Csak tréfa lesz, de semmi más. Mi céllal küzd, én meg nem értem, számára nincs feloldozás. Mi célja van, hogy lázban égjen? Csak tréfa lesz, de semmi más. Mi céllal küzd, én meg nem értem, számára nincs feloldozás. Luzio Vad düh tör rám, és tűz, mely éget; elönt a kétely, fűt a láz; szent gyötrelem, mit érte érzek, de ő nem ad megnyugovást! A méreg fűt, s a tűz, mit szívem mélyin éget; szent lángolás, szent lángolás, mit érte érzek… Szent lángolás, mi érte fűt, de ő nem ad terád, meglásd! Szent lángolás, mi érte fűt, de ő nem ad terád, meglásd! Szent lángolás, mi érte fűt, de néki tréfa vagy te, |:ISM  lásd! Szent, forró láng, mi érte fűt, de neki tréfa vagy csak :|ISM lásd! Te néki tréfa vagy csak, lásd! Csak tréfa vagy, kinevet majd, meglásd! Őnéki tréfa vagy, nem más, nem több ez, mint szórakozás! Isabella Előbb csak járja át a tűz, majd aztán várhat változást! Előbb csak járja át a tűz, majd aztán várhat változást! Előbb csak járja át a tűz, majd aztán várhat változást! Előbb csak járja át a tűz, utána várjon válto- |:ISM –zást! Kínlódjon, járja át a tűz, de nem kap mást, mint kaca:|ISM –gást! Nem kaphat mást, mint kacagást! Az lesz ám majd a szórakozás! Az lesz ám csak víg kacagás, az lesz ám csak szórakozás! Dorella Mivégre benne ennyi tűz? Csak tréfa ez és semmi más. Mi célja van, hogy érte küzdj, a végén hasznot úgysem látsz! Mi végre benne ennyi tűz, Hiszen csak tréfa, semmi |:ISM más! Mi célja van, hogy érte küzdj? Hiszen csak tréfa, semmi :|ISM más! Kacagni fog rajtad, meglásd! Kacagni fog, ha tőlem kell egy jó tanács: fölösleges e lángolás, ez néki csak szórakozás! Dorella elsiet. Luzio dühödten egy padra veti magát. Pontio érkezik. Isabella Hallgasd barátom, mire kérlek most: Még ma éjjel Frigyes egy, a bátyámat, Claudiót illető rendeletet fog ide küldeni; titkold el azt a fivérem elől, és keress meg majd a korzón, és add át nekem. Pontio Titokban tartani? Azt nem lehet! Isabella [egy erszényt vet oda] Miért nem, te bolond? Pontio [elrakja az erszényt] Óh, igen, mégis lehet! Isabella Akkor hát, ügyelj rá! Signor, minden jót! – Ma éjjel találkozunk! [El.] Luzio és Pontio Luzio [megszállottan ugrik fel] Ma éjjel! – Igen, ma éjjel! – mulatságos lefolyása lesz, azt gondolom! – Oh, nők, ti nők! Először én játszadoztam veletek, most ti játszotok velem! Átok rátok! [Sietségében körbefutja Pontiót, aki eddig ámulva figyelte.] Ez meg milyen fickó? Pontio [kihúzza magát] Elment az esze? Miféle viselkedés ez? Luzio Az ördögbe is, Pontio?! Hogy kerülsz ide, te fiú? Fogoly lettél, vagy mi a csuda? Pontio Sem fogoly, sem csuda. Nézze meg jól, én vagyok a börtönőr! Luzio És erre a posztra téged vettek fel, Szicília legelvetemültebb gazfickóját? Pontio Vigyázzon a nyelvére! – Mondja, mit kellett volna tennem? Vége a sok hűhónak, mindenhol rend van, oda a mesterségem! Mihez kezdtem volna? Szükség van poroszlókra, nemes társaságba kínáltak felvételt, börtönőr lehettem [Luzio keserűen nevet.] Mi van ezen nevetni való? Illemtudó lettem, védem az erényt, és őrködöm a kicsapongó emberek fölött. Luzio Így van rendjén! Csirkefogó csőcselékre van szüksége, hogy véghezvigye álszent gazságait! Engedj Claudióhoz! Pontio Azt nem lehet, Signor!   Luzio Akkor kérlek téged! Beszélnem kell vele, könyörögnöm neki, mielőtt az élete vagy a húga becsülete esne áldozatul! Pontio Hagyd meg neki az életet és a lánynak a becsületet! Egy szóval, senkit nem engedhetek hozzá! Luzio Ez a bitang megőrjít!  [megragadja.] Beengedsz, te gazember, vagy megfojtalak! Pontio [kiabál] Segítség! Segítség! Ide! Ide! [Több poroszló érkezik.] Tartóztassátok le ezt a szörnyeteget! Kapjátok el az üstökét és zárjátok be! A börtönbe! A börtönbe! Luzio A fickó szemtelensége az őrületbe kerget! Ütlegeli, majd a poroszlók nekiesnek Luziónak; egy darabig védekezik, keresztülvágja magát, letapossa Pontiót és átugrik a falon. Pontio [miközben a poroszlók felsegítik, és elhurcolják a színről.] Minden posztnak megvannak a maga fáradságos tennivalói, ezt csak most látom! Azt hittem, most már csak nekem szabad verést osztanom, - ehelyett engem vernek, ugyanúgy, mint korábban! - Óh, szörnyű poszt! [Mindenki el] 2. kép Szoba Frigyes palotájában. Frigyes egyedül. No. 10 JELENET és ÁRIA Frigyes Késő van már; de Isabella levelet nem küld? Oly sóvárogva vágyom rá, mint balzsamírra! Asszonyszemély, ki megsebez! Boldogtalan, egyetlen gyönge perc, s mind, amit létrehoztál, porba hull! Ha forró leheletét érzem, felenged a szívem dermedt, téli álma! Óh! Szerelem mégsem kényszeríthet térdre, feledve erkölcsöt és tartást, szolgajármot nem szoríthat rám! Holmi érzelem nem tántorít meg engem, Mariana megtanulta rég… Ám midőn Isabella a földi szerelemről szólt, a dermedt jég szerelmes könnyé olvadt! Mint perzselőn a déli szél, úgy csapott rám a heves láng! Vad szenvedélyem fellobog és felhevít a forró vágy! Vad szenvedélyem fellobog és felhevít e forró vágy! Úgy felhevít, úgy felhevít e forró vágy, e forró vágy! Mint perzselőn a déli szél, úgy csapott rám a heves láng! Vad szenvedélyem fellobog, és felhevít e forró vágy! Lobogva ég, hevíti szívem forró vágy! Brighella érkezik, és bevezeti Dorellát, aki egy levélkét nyújt át Frigyesnek. Mindketten állva maradnak az ajtóban. Még ma éjjel legyek ott… A sétány végén… Mit? Hogy maszkban? Ezt kéred hát! Úgy várlak, mámoros a lelkem; vad csókra szomjazik a szám; gyönyörrel töltöd el a szívem, míg kéjes öröm árad rám! Jöjj, gyönyörűségem, csókokra szomjazik a szám! Gyönyörrel töltöd el a szívem míg kéjes öröm árad rám! Gyönyörrel töltsd el szívem, s kéje árad rám! Álarcban menjek? Súlyos kérdés. Betiltottam a maszkabált… Így vétkem kétszeres… Így kétszer annyit vétek! Habár… Így mégis biztosabb. Igen, így biztosabb! Te drága, én gyönyörűségem, vad csókra szomjazik a szám! Gyönyörrel töltöd el a szívem, míg kéjes öröm árad ránk! Gyönyörrel töltöd el a szívem, édes szerelmed bűnbe, tudom, bűnbe ránt! Édes szerelmed bűnbe ránt! Ám… Bátyját engedjem most el? Törölje el magát a törvényt egy szenvedély, mely fogva tart? Vagy én is úgy pusztuljak el mint bárki más, ki törvényt szeg? [Aláír egy ítéletet,  és átnyújtja Brighellának.] Claudio, halj meg! S én követlek majd! Úgy lüktet szívem, fejem szédül! Cikázik százezernyi érzés, agyamban feltolul a vér, felfogni képtelen, mi vár! Jöjj, tiltott vágy gyönyöre, várlak; hozz kéjes üdvöt, kínhalált! Te csábos szűz, keblemre zárlak, pokol és menny, mi vár reánk! Eltitkolt vágy gyönyöre, várlak, hozz kéjes üdvöt, kínhalált! Te csábos szűz, keblemre zárlak; pokol és menny, mi vár reánk, pokol és menny, mi vár reánk, pokol és menny, mi vár reánk! Pokol és menny: az vár reánk! (Távozik.) Brighella és Dorella maradnak. Dorella Minden jót, Signor Brighella, - a szentek vigyázzák magát! Brighella [visszatartja] Maradj még egy pillanatra! Dorella Hagyjon! Brighella Nem, tovább nem tartóztatom magam. Még akkor sem, ha a helytartó holnap felakaszt, - az ördög vigye a szerelmi tilalmát! – Őrülten szeretlek, és már majdnem az eszemet vesztettem miattad! Dorella Ah, az kár lett volna! Szeretsz? Brighella Őrülten! – Mikor találkozhatunk? Dorella Így? Rögtön egy randevú? – Nos, jó – Gyere ma este a korzó kijáratához! - Brighella A fenébe! Az általában elég népes hely. Dorella Hiába minden! Álarcot kell venned, én is maszkban érkezem. Brighella Ah, ezért a fejemet veszik! A karnevál szigorúan tilos, ezt nem szabad megkockáztatnom! Dorella Ne légy bolond, - nem mi leszünk az egyetlenek; nem csak mi, hanem sokan mások is maszkot húznak majd. Brighella Én nem csinálom! Dorella Akkor menj, ahova akarsz! Addio!  Brighella Rendben, rendben, maszkot húzok, tetőtől-talpig jelmezben leszek! – Óh, szentséges egek, milyen bolondot csinálnak megint belőlem! Dorella Én Colombinaként érkezem, - és hogy felismerjelek, te öltözz  Pierrot-nak! Brighella Kegyelem! Pierrot-nak? Dorella Nos, elég, - minden jót! Ma éjjel – addig is minden jót, édes Pierrot! Egy gyors csókot ad neki, és elsiet. Brighella [meglepve bámul utána] És ez csak egy csók volt! Egy csók! És ezt akarja megtiltani nekem a helytartó? Az ördög vigye a szerelmi tilalmát! Ő kibírja, hiszen német! De én szicíliai vagyok, ráadásul meglepően jó családból! - - De miért kell kimaszkíroznom magam? – Ez még emeli a vonzerőm? – Egek, ha engem rajtakapnak, mit kap belőlem majd a szerelem? [Elmegy.] 3. kép A korzó kijárata; az előtérben nyári lakok, előttük parkszerű kertek; Danieli sátra frissítőkkel. Hátul rálátni a korzóra. Angelo, Antonio, Danieli a sátorban, emberek, fiatal férfiak és nők, mindegyikük félig- vagy teljesen jelmezben, olasz karaktermaszkokban stb. Minden színesen hullámzik. Este van. No. 11 FINALE Antonio Hát legyen, ti bátor emberek! Egybehangzóan úgy döntöttünk, hogy az ostoba törvény ellenére megtartjuk a karnevált. Kar Készen állunk az ünnepre, mindjárt elindítjuk a felvonulást! Antonio Palermo asszonyai készen állnak, hogy osztozzanak a mulatságban! Danieli Ti színes népség, erre gyertek! Hallgassátok, mit mondok most nektek! [Mindenki követi a sátrához.] Minden, amit találtok a rendelkezésetekre áll az egész pince tele borral! Lássuk csak, ki akadályoz meg minket, hogy a karneválon szórakozzunk? Angelo Na, halljuk csak! Antonio Gyertek közelebb, egy vidám előünnepet tartunk! Angelo Aztán tovább megyünk a korzóra! Danieli Egész Palermo-t üdvözöljük itt! Danieli bort és frissítőket osztogat. Az emberek isznak és ujjonganak. Antonio, Angelo, Danieli, Kórus (Csak) így vidám a karnevál: ha csók s ha korsó körbe jár! Itáliában zengje szét a dal, hogy nálunk víg a nép! (Csak) /2. …víg a nép! Csak vígan! Csak vígan! Csak így vidám a karnevál! Ha csók, ha csók, Ha csók, s ha korsó körbe jár! Hadd tudják! Hadd tudják Itáliában szerteszét, hogy itt, hogy itt hogy nálunk mindig víg a nép! Itáliában zengje szét víg dal, hogy nálunk víg a nép! Csak így vidám a karnevál, ha bor, s ha kancsó körbe jár! Itáliában zengje szét a dal, hogy nálunk víg a nép, hogy nálunk mindig víg a nép, hogy nálunk mindig víg a nép, hogy nálunk mindig víg a nép! [Luzio jön.] Luzio Na, ez már szép, jókedvű nép! Antonio Ez Luzio! Angelo Üdvöz légy! Antonio, Angelo, Danieli, Kórus Adj’ Isten! Luzio Mind jó barát! Készüljetek, (vadul) most csapjunk fényes karnevált, és rúgjuk ki a ház falát! Üdvözlök szívből minden hölgyet! Csak gyertek szépen, dalolok én: egy pajkos karneváli ének! Antonio, Angelo, Danieli, Kórus Ezt vártuk rég! Ezt vártuk rég! Dalolj! Dalolj! Az előjáték és az utójáték közben tüzes szicíliai karaktertánc látható. Luzio Most erre mind, ha jókedv kell! Tralalalala! Sok feslett rongyod dobd csak el! Tralalalala! Elő most álarc, jelmezt fel! La! Sok tarka tánchoz, van még hely! La! Hát, újra itt a karnevál, mit minden ember várva várt, mit minden ember várva várt! Tralalala! Csak járd, csak járd! Csak vígan járd, tralalalalala! Az ének száll, és fűt a vágy! Antonio, Angelo, Danieli, Kórus Tralalalala, csak járd, csak járd! Csak vígan járd, tralalalala! Az ének száll, és hív a vágy! Luzio Itt nincs most asszony, nincs most férj! Tralalalalala! Mind csókolhatja - kit, hol ér! Tralalalalala! És megkaphatja azt, mit kér! La! Ily alkalommal bátran élj! La! Hát, végre itt a karnevál, mit minden ember várva várt, mit minden ember várva várt! Tralalala! Csak járd, csak járd! Csak vígan járd, tralalalalala! Az ének száll, és hív a vágy! Antonio, Angelo, Danieli, Kórus Tralalalala, csak járd, csak járd! Csak vígan járd, tralalalala! Az ének száll, és fűt a vágy! Luzio Nagy ujjongásban, mámorban, tralalalala, ha eldőlsz majdnem kábultan, tralalalalala, ne gondolj bajjal, bánattal, La! itt mindig lesz, ki vigasztal! La! Ki tiltaná a karnevált, a gazt a tőröd döfje át! Tralalala! Csak járd, csak járd! Csak vígan járd, tralalalalala! Az ének száll, és fűt a vágy! Antonio, Angelo, Danieli, Kórus Tralalalala, csak járd, csak járd! Csak vígan járd, tralalalala! Az ének száll, és hív a vágy! A tánc minden vers után tüzesebb és vadabb lesz. Brighella érkezik egy csapat poroszlóval. Brighella Állj! Mért e lárma? Félre innen! Milyen csődület van itten?! Antonio Most éppen jókor jött! Angelo Üsd, vágd! Brighella Mind le a maszkot! Antonio Csapjunk rájuk! Brighella Köztudott: bé van tiltva mindenféle táncos hajcihő! Angelo Kit érdekel? Antonio Verjük meg őket! Angelo, Danieli, Kórus Üsd, vágd! Kezdetnek jó hecc lesz! Luzio Hagyjátok békén! Még ne most! Még tegyétek meg, bármit mond! A maszkot vegyük le! A karhatalom még szétzilálhat minket! Hagyjuk az átkozottakat! Csak várjunk még, menjetek szépen! Brighella Egy jóravaló ifjú úr! Antonio De mért? Épp belejöttünk már! Angelo Terved van tán? Antonio, Danieli, Kórus Mit tegyünk, szólj! Luzio Oszoljunk szét most szépen, csöndben, de álarc nélkül; semmi cécót! Higgyetek bennem, kész a terv! Brighella Megérdemelsz egy érdemérmet! Antonio, Danieli, Kórus Azt kérte, hát oszoljatok! Ki tudja, mi lehet az ok. mi volt az ok, mi volt az ok… Szétszóródnak. A poroszlók egyetlen alakzatba felsorakozva követik őket. Brighella marad hátra egyedül, körbepillant, hogy tényleg egyedül van-e. Leveszi a hosszú kabátját és lecsatolja a kardját, majd egy bokorba rejti azokat. Pierrot jelmezben jön elő, és maga elé tesz még egy fehér álarcot is. Aggodalmasan keresi Dorellát. a távolban látni véli, ezért arra fut. Isabella és Mariana színre lép, mindketten ugyanolyan bájos maszkot viselnek. Isabella Maradj csak itt, ide fog jönni! Mariana Elönti arcom a szégyenpír. Isabella Légy hetyke, s könnyű lesz úgy győzni! Mariana Én színészkedni nem tudok… Isabella Ne félj! Tégy mindent úgy, mint rég, hogy újra boldog mátka légy! Mariana Tán mégis más e mátkaság; legyünk túl rajta gyorsan hát! Isabella Ne kapkodd el, türelmes légy! Mi nékem nem kell, legyen tiéd! Te szép kis mátka, bátor légy! Mariana Novícia nővér, áldjon Ég! Isabella távozik. Egy új csodára várva szent vágy és kín tölt el, mert csalfaság az ára, hogy visszanyerjem férjem, csalnom kell, mert érte csalnom kell. Nagy Ég, én bízom benne, hogy vágyam testet ölt; add bűntudattal telve még visszanyernem őt! Add bűntudattal telve még visszanyernem őt! Nagy Ég, add vissza őt! Bűnbánva küld el őt! Eltűnik egy lugasban. Frigyes érkezik maszkban. Luzio utánalopódzik. Frigyes Még nem jött meg… Úgy látszik, késik! Luzio Ez ő, a kegyelmes nagyúr! Frigyes Ki ez a fickó? Utánam koslat? Luzio határozottan hozzálép. Luzio No, nézd! Itt ténfereg egy maszkos! Te ló, nem felvonulni jössz? Frigyes Bolondok ünnepére én? Luzio Ki más? Az bolond, aki nem jön, vagy untatja a karnevál! Frigyes Miféle karnevál? Luzio Máshova készülsz? Álarc mire kell? Frigyes (A franc…!) Hogy ez? Mert megyek én is! Luzio Röhögd ki jól a marháját, tralalalalala… Frigyes Röhögök már… Luzio aki megtiltja a karnevált! Tralalalalala! Frigyes Hahahaha! Luzio Ne gondolj rá! Ne hagyd ki, jó nagy banzáj lesz! Frigyes Hogy’ hagynám? Luzio Hidd el, így lesz jó! Frigyes már rég nem tudja, mit tesz! Frigyes Meglehet… Luzio Tutira nem vicc: mást tesz, mint amit mond! Frigyes Na, jó, ezt hagyjuk! Luzio Micsoda álszent! Ugye hogy? Naná! Frigyes Az hát! Csak hagyjuk már! Sajnos nekem… Most mégse jó… Talán majd később csatlakoznék. Luzio Na, jó. Még várhatunk is rád, te indítsd el a karnevált!  Luzio úgy tesz, mintha távozna. Frigyes Az jó! Az pont nekem való. Csak végre rázzalak le már… Óh, hol vagy, Isabella? A távolban feltűnik Mariana. Frigyes Ah! Ki jön ott, ki jön ott? Ez ő? Mariana megadja a jelet. Tervszerint jelzett! Boldog Isten! Te vagy, te földöntúli lény? [Elsiet Marianával.] Luzio (előugorva) Te álnok, csalfa nő! Csak várj, most jól megáldom én a nászod! [Frigyes után siet.] Dorella Colombinaként lép Luzio útjába, nyaka köré csimpaszkodik, és azon mesterkedik, hogy szerelmes simogatásokkal visszatartsa az ellenálló fiút. Dorella Hová oly sürgős? Luzio Engedj el! Dorella Nem lépsz le újra, hallgass meg! Semmibe vetted szívemet… Meg kell, hogy bűnhődj tettedért. Isabella érkezik a másik oldalról, és egy búvóhelyről Luziót és Dorellát. Luzio Beteg a nő, úgy tapad rám… Nem vagy te őrült, kiscicám? Isabella (Még jó, hogy szépen visszatartja.) Brighella észreveszi a bokor másik oldalán elbújva Luziót és Dorellát. Brighella (Az ördög vinné, ez meg mi?!) Dorella Mondhatnám: szép! Ezt kaptam tőled? Luzio Most engedj el, nem viccelek! Isabella (Vagy készülhetnénk haddelhaddra!) Brighella (A térdem reszket, itt van, ni!) Dorella Ennyi jut hát egy megcsalt nőnek? Brighella (A méreg tán ne fojtson meg?!) Isabella (Dorella könnye nem hat rá.) Dorella Mondhatnám: szép! – ezt kaptam tőled! Brighella (Mily rémülettel töltött el!) Isabella (A lány napestig mondhatná.) Luzio Csak engedj el, s nem verlek meg! Dorella Ennyi jut hát egy megcsalt nőnek? Brighella (A düh, hogy még nem robbant fel!) Luzio Engedj már el! Isabella (Őt kárhoztatja mindenér’ de ezzel nála célt nem ér, itt célt nem ér, Dorella célt nem ér.) Dorella Nincs benned pici bűntudat? Nincs benned semmi bűntudat? Egy szó, egy könnycsepp meg nem hat? Luzio Üldöznöd kár! Menj, engedj már! Nem hallod tán? Arrébb állj! Ez nem hat rám! Brighella (Mit látok itt, pont ezzel kezd? Nincs oly szív, mely bírja ezt! Ki bírja ezt?) Dorella A megcsalt párod fogva tart, nem szökhetsz többet tőlem el, nem szökhetsz többet tőlem el! Te selyma! Te selyma! Nem szökhetsz tőlem el! Luzio A kerge nő most fogva tart, még megőrjít, s nem enged el! A kerge nő most fogva tart, még megőrjít, s nem enged el! Brighella (Szépséged mégis fogva tart, bár felbőszít, mit látnom kell! Szépséged mégis fogva tart, bár felbőszít, mit látnom kell!) Isabella (Nem hagyja, nem hagyja, megfogta a cudart! Most megfaggatja a cudart, és az nem szökhet tőle le, biz’ az nem szökhet tőle el!) Dorella Megérzed majd a bosszúm, majd a bosszúmat, majd bosszúmat! Nincs mentség, nincs, ki megvéd, nincs, ki megvéd, annyi bűn terhel! Sok bűn terhel. Luzio Nagy Isten, hogy’ bírom ki majd? Hogy’ bírom majd? ha bűnömért lakolnom kell? Lakolnom kell? Brighella (Dühömnek gátja átszakad! Most átszakad! Most átszakad! Én ezt a szégyent tűrjem el? Ezt tűrjem el?) Isabella Sok nyugta nem lesz, nem marad, de mérge gátja átszakad; A sok-sok vádnak megfelel, a sok-sok vádnak akkor megfelel. Ha mérge gátja átszakad, a vádra mind-mind megfelel! A vádra mind-mind megfelel. A vádra min-mind megfelel. Mind megfelel. Mind megfelel. Mind megfelel, mind megfelel. Dorella Megérzed most a bosszúmat, nincs mentség, túl sok bűn terhel! Nincs mentség, sok bűn terhel. Túlon túl sok bűn terhel, nincs mentséged. Nem menthet meg, nem menthet meg, már nincsen mentséged. Luzio Nagy Isten, hogy’ bírom ki majd, ha bűnömért lakolnom kell? Engedj el! Engedj el! Nem lesz fer, ha mindenért lakolnom kell! Csak engedj el, most mennem kell! Csak engedj el, most mennem kell! Brighella (Dühömnek gátja átszakad! És nékem mindezt tűrnöm kell?! Ezt tűrnöm kell?! Ezt tűrnöm kell?! Ezt tűrnöm kell, a szégyent tűrjem el?! Ezt tűrnöm kell?! Ezt tűrnöm kell?! Ezt tűrnöm kell, a szégyent tűrjem el?!) Luzio Dorella, édes mindenem, számomra mindig szent leszel, itt hordlak, lásd, a szívemen; most csókot adj… (Megcsókolja.) És engedj el! Gyorsan elindul, de nagy zavarodottságában rossz irányba fordul, és abba az irányba, ahol Frigyes és Mariana eltűntek. Isabella [indulatosan előlép] Hah! Végül mit kellett, hogy halljak! Brighella [tébolyodottan Dorellára veti magát] Szégyentelen! Te álhatatlan, macskalelkű nőszemély! Dorella Szatír! Segítség! Itt egy rém! (Ijedten elszalad.) Pontio (színre lép) Signora Isabella, hé! Itt van, mit várt! Helytartónk írta, egyenest önnek loptam! Isabella Haha! Még fel sem törted? Ez kedves! Boldogan élhetsz, édes bátyám! Brighella Mit tegyek most? Követnem kell Dorellát, de hát Frigyest őrzöm! Hé, Pontio! Pontio[Brighella látványától megdöbbenve] Jaj! Hogy néz ki ön?! Brighella Könyörgök néked, segíts meg: én el kell menjek, maradj itt, helyettem légy te strázsa itt, a strázsa itt, és őrizd ezt a pavilont, [egyre növekvő zavarodottsággal] teremtett lélek ki, se be, vagy inkább: senki be, se ki sem! Ha szökne, rögtön gáncsold el, és őrizd jól… a maszkost! Pontio Értek mindent, amit kér. Brighella Az jó! És megkapod a bérem felét! Rajta! Most elkaplak, te lány! (Megszállottan elrohan.) Pontio Már ez sem ép! A fele bérét! A franc se tudja, mit beszélt, hogy mért is kapnék fele bért… „Őrizzem ezt a pavilont, teremtett lélek ki se be, vagy inkább: senki be, se ki sem! Ha szökne, rögtön gáncsold el, és őrizd jól… a maszkost!” Jó! Ez így világos már. Ezért vagyok most itt. Isabella [feltépi a levelet] Hadd lám, … Pontio Kapd el… Isabella hogy szól a kis levél! Pontio a maszkost! Kapd el a maszkost! Pontio a háttérben elfoglalja őrhelyi posztját a pavilonnál. Isabella [odalép egy fáklyához és olvassa az írást] Ti szent Egek, jaj, ez borzalom! Hiszen ez nem kegyelem; ezt átadván haladéktalanul kivégzik őt! Óh, hála Isten, így mégis megmentelek, bátyám! Te álnok, rád lesújt a bosszú! Nagy baj! Nagy baj! Mind gyertek! Jaj, csak erre, jöjj, elárult nép! Ne várj! A bosszú napja eljött! Lázadni kell! Tovább ne várj! Antonio, Angelo, Danieli, Kórus [Mindenki teljes zavarodottságban lép színre.] Szólj hát, mondd, mi a baj! Isabella Ez rémes! Szörnyű! Emberek, baj van! Antonio, Angelo, Danieli, Kórus Mondd már! Valaki bánt? Mért van rémület arcodon? Isabella Fegyverre, gyorsan! Álljunk bosszút! Pusztuljon el az aljas zsarnok! [Luzio jön.] Jó Luzio! Bosszút állni jöjj! Antonio, Angelo, Danieli, Kórus Mi van itt? Luzio (ellöki magától a lányt) Álnok, kétszínű! Tombolj csak, rajta! Antonio, Angelo, Danieli, Kórus Mit beszélsz? Luzio Hazudsz úgyis! Isabella Luzio, tudd meg, mily durván elárultak minket! Luzio Nem érdekel, te álszent nő! Antonio, Angelo, Danieli, Kórus Mért van e botrány, zűrzavar? Isabella Higgyétek el, kétkedni kár! Eljött a perc, hogy bosszút állj! Ki istent ismer, bosszút áll! Ki istent ismer, bosszút áll! Luzio Egy szót se higgy, ámít, ha szól! Bármit beszél, az áltatás! Ha bármit mond, az áltatás! Ha bármit mond, az áltatás! Antonio, Angelo, Danieli, Kórus Mért kiabál? Nem értjük ám! Mért mondja azt, hogy „Bosszút állj?” Mért mondja azt, hogy „Bosszút állj?” Pontio a háttérben megragadja az álarcot viselő Frigyest és Marianát; a kórus szétoszlik középen, Pontio magával hurcolja Frigyest az előtérbe. Pontio Állj! Állj! Te himpellér, most megvagy! Egy némber, meg egy maszkos! Hej! Hej! Hej! Mind Ki kiabál? Hát ez meg mi? Pontio Hé! Gyerünk! Tovább! Mind Kit hozol itt? Luzio Tépd le a maszkját! Antonio Mutasd! Letépik Frigyes maszkját. Mind Hah! Ő van itt, Frigyes, a zsarnok?! Álarcot hord? Törvényt szegett! Angelo És ki a nő? Mind A maszkot le! Mariana (leveszi az álarcát) Mariana, hites asszonya. Frigyes Mariana! Luzio Hogyhogy?! Mariana? Mind Még ő az, aki bármit tilthat; és halni küldi Claudiót?! Rajta, a házát gyújtsuk fel, hadd égjen porrá minden törvény! Gyerünk! Gyerünk és gyújtsuk fel! Isabella Mi több: van ennél szörnyűbb tette! Fivérem életéért cserébe elvette volna ártatlanságom! Mind Gyalázat! Isabella Színleg engedtem, de csellel éltem: rútul elhagyott felesége jött helyembe lépve, maszkot öltve titkon… De ez az aljas főgonosz, az, amit írt, nem kegyelem, hanem halálos ítélet! Mind Hah! Szörnyeteg! Frigyes Ítéljetek fölöttem önnön törvényemmel! Mind Nem, soha többet gyilkos törvényt! Mi inkább megkegyelmezünk! Antonio Mindegyik rab, szabad legyen; és hozzuk Claudiót győztesen! A kórus egyik része lemegy a színről. Több poroszló behozza az álarcától megfosztott Brighellát és Dorellát. Mind Nézd, ott hozzák a főporoszlót! Danieli Álarcot hord, s oldalán egy nő! Mind Signor Brighella! Hahaha! Szerelmes lett a vén bohóc! Angelo és több fiatalember visszajön, a vállukon hozzák Claudiót. Angelo Diadal! Szabad vagy hát! Claudio Csak téged áldalak, húgom! Mind Így van jól! Az esztelenség véget ért! Luzio Bocsáss meg hát! Én elvakult, én balga szörnyen tévedtem! Isabella Hagyj el! Hisz’ rám a zárda vár… Luzio A zárda? Claudio, Antonio, Pontio, Angelo, Danieli, Kar Téged zárda? Isabella Az! Le kell ott vezekelnem bűnöm: hogy én kezdettől szerettelek! Dorella, átengeded őt? Dorella Naná, Brighella úgyis jobb… Isabella Te nagylegény, hát végy csak el! Mind Nem tűrünk el több zsarnokot, szabadság kell, oszt’ jónapot! Antonio Nagy hír: ő újra itt van köztünk, a jó király megérkezett! Mind Óh, felség, néped várva várt! Közöttünk ünnepelj most hát! Luzio Ő maga álljon majd az élre, s legyen társa a helytartó! Ne gyászmenetet tartson itt, maszkosok víg hadát vezesse! Mind Ma újra hív a karnevál, és három hétig meg nem áll, a móka, tánc, az ünnep vár, a lányok/legények/ ajka csókot vár! Ma újra hív a karnevál, legények/a lányok/ ajka csókot vár, és három hétig tart a bál! A karnevál megnyitásához szokásos módon feláll a felvonuló menet. Elől van a zenekar. Frigyes és Mariana nyitják meg a menetet. Mindenféle maszkosok és beöltözött karakterek követik őket. A korzó előterében vonul át a menet. Ágyúdörgés és harangkongatás jelzi a király érkeztét. A menet visszajön a korzóról a királlyal és kíséretével az élen. Végül sortűz hangja hallatszik. VÉGE Ez a fordítás a Magyar Állami Operaház és a Kolozsvári Magyar Opera közös produkciójaként 2015. szeptemberében, az Erkel Színházban színre kerülő előadáshoz készült. A kék és a piros színnel jelzett szövegrészek a húzásokat, illetve a prózában elhangzó részeket jelölik. A fenti szöveg nem teljesen azonos a KMO produkción elhangzó szöveggel; annak prózai részleteit Szabó Máté írta át - többnyire versben. KRITIKA abudapesti bemutatóról: NOL  Új zenei újság  Muzsikalendárium   Opera Portál